Mit kap az USA-tól az új fegyvercsomagban Ukrajna?

Hivatalosan is bejelentették az eddigi legnagyobb amerikai fegyvertámogatást Ukrajnának. A 6 milliárd dollár értékű csomag egyebek mellett légvédelmi rakétákat, nagy mennyiségű tüzérségi lőszert, légi bombákat és drónokat tartalmaz. Lapértesülés szerint Washington azt is engedélyezte, hogy a korábban, titokban leszállított nagy hatótávolságú rakétákat a Krím-félsziget ellen is bevessék az ukránok. A lépés tovább növeli a háború kiszélesedésének veszélyét, miközben egy amerikai elemzés szerint az amerikai-orosz párbeszéd megszokott csatornáinak hiányában drámaian csökkent a konfliktusok megelőzésének esélye.

„Örömmel jelentek be egy újabb, 6 milliárd dolláros kötelezettségvállalást az ukrajnai biztonsági segítségnyújtási kezdeményezésen keresztül. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy új katonai eszközöket szerezzünk be Ukrajna számára az amerikai ipartól” – így jelentette be pénteken Lloyd Austin az amerikai védelmi miniszter, hogy Washington minden korábbinál nagyobb összegű fegyvercsomag szállítását hagyta jóvá Kijev számára.

A most bejelentett, légvédelmi rakétákból, tüzérségi lőszerből és más fegyverekből álló segély már a második részlete annak a csaknem 61 milliárd dolláros katonai támogatásnak, amelyet a kongresszusi szavazás után Joe Biden a hét elején szentesített aláírásával. Közben

az amerikai kormány már elismerte, hogy még márciusban száznál is több nagy hatótávolságú rakétát szállított titokban Ukrajnába.

A New York Times Pentagon-beli forrásokra hivatkozva azt is közölte, hogy a katonai vezetés engedélyezte az ATACMS rendszer bevetését a Krím-félsziget ellen is. A lépéssel Washington Németországot is arra akarja rábírni, hogy szállítson Ukrajnának az 500 kilométernél is nagyobb hatótávolságú Taurus cirkálórakétáiból.

Ezt Berlin eddig a háborús konfliktus kiszélesedésétől tartva elutasította, különösen, amióta az orosz hírszerzés lehallgatott egy beszélgetést, amelyen

német parancsnokok a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi-híd felrobbantásáról tárgyaltak.

A nyugati szövetségesek között azonban sokan kiállnak Ukrajna katonai támogatásának fokozása mellett. A NATO főtitkára nemrég azt mondta, hogy a tagállamoknak saját készleteiket is feláldozva fokozniuk kell a fegyverszállítást.
A háborús feszültséget még tovább élezte a lengyel elnök, aki egy a hét elején megjelent lapinterjúban azt mondta: országa

kész atomfegyvert fogadni, ha a NATO meg akarja erősíteni keleti szárnyának védelmét.

Az államfő szavait a baloldali kormány sem utasította el. Sőt, a külügyminiszter csütörtökön elismerte a parlamentben, hogy támogatják az amerikai csapatok és fegyverek jelenlétének fokozását.

„Lengyelország biztonságának alapja továbbra is a transzatlanti szövetség marad, az Egyesült Államok vezető szerepével. Célunk az amerikai szerepvállalás fenntartása és erősítése Európában, a szövetség európai pillérének megerősítésével egyidőben” – mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

Előzőleg Emmanuel Macron francia elnök beszélt arról még februárban, hogy nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését. Az államfő azóta is többször kijelentette, hogy nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzzön a háborúban.

A nyugati katonák ukrajnai szerepvállalása azonban óhatatlanul a konfliktus kiszélesedésével jár, mert egy ilyen lépést Moszkva nem hagyhat válasz nélkül – erre figyelmeztettek az orosz kormányzat tagjai.

Szergej Lavrov külügyminiszter azzal vádolta az nukleáris fegyverrel rendelkező Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy

atomháborúba akarják hajszolni a világot.

Az erősödő nyugati szerepvállalás miatt valóban erősödik a háborús fenyegetés – ez szerepel az amerikai Haditengerészeti Elemzések Központja által készített dokumentumban. A Pentagonnak is tanulmányokat készítő szervezet friss elemzése szerint a hagyományos amerikai-orosz kommunikációs csatornák elvesztése súlyosan csökkenti a válság megelőzésének esélyét egy konfliktus esetén.

Oroszország három ukrán térségben támadott energetikai létesítményeket szombaton, legalább egy ember megsérült – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.

Az energiaügyi miniszter azt mondta, az orosz csapások a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk régiót, valamint Lviv és Ivano-Frankivszk nyugati térségeit célozták.

Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója Telegram csatornáján közölte, hogy

Dnyipróban és Krivij Rihben megsérült több energetikai infrastrukturális létesítmény és több helyről tüzet is jelentettek, Krivij Rihben pedig jelenleg fennakadások vannak a vízellátásban.

Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem 13 orosz rakétát lelőtt hajnalban.

Ukrajna legnagyobb magán energiavállalata, a DTEK azt közölte, hogy négy hőerőművét érte támadás, több berendezésben komoly károk keletkeztek, a támadás következményeinek felszámolása jelenleg is tart. A cég szerint a hajnali támadásnak voltak áldozatai is, de erről részleteket nem közölt.

Ukrajna hőtermelésének mintegy 80 százalékát és vízenergia-kapacitásának 35 százalékát veszítette el az orosz invázió kezdete óta.

Az elmúlt hetek enyhe tavaszi időjárása ellenére az országban villamosenergia-hiány alakult ki, a kormánynak több térségben ütemezett áramszünetet kellett bevezetnie, és külföldről kellett importálnia áramot.

Spanyolország Patriot-rakétákat ad át Ukrajnának – erősítette meg pénteken Margarita Robles védelmi miniszter az El País című helyi lap korábbi értesülését.

Robles az Ukrajnát támogató, amerikai vezetésű kontaktcsoport videókonferenciáján beszélt erről.

A tárcavezető viszont nem beszélt arról, hogy a Patriotokkal együtt átadnának Ukrajnának a mobil légvédelmi rendszer indítóállásaiból, illetve radar- és irányítóegységeiből is.

Az El País tudomása szerint „kisszámú” rakétáról van szó, amelyeknek a darabára meghaladja az egymillió eurót. Spanyolországnak három Patriot-ütege van, amelyekből egyet egy NATO-hadművelet keretében 2015 óta Törökországban állomásoztat lehetséges támadások elhárítására Szíria felől.

Robles mindemellett további támogatásról is beszélt. Így egyebek között felhívta arra a figyelmet, hogy a kijevi vezetésnek szánt további Leopard páncélosokat helyeznek üzemkész állapotba, amelyek közül június végére az elsők már bevethető állapotban lesznek. Hozzátette, hogy csütörtökön gyógyszereket és elsősegély-csomagokat, valamint tüzérségi lövedékeket küldtek.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy gépkarabélyok, páncélozott logisztikai és gyalogsági járművek, páncéltörő fegyverek és tüzérségi eszközök átadását tervezik. Elmondta, hogy a spanyol védelmi ipar különböző légvédelmi légtérfigyelő és drónelhárító rendszerek szállítását készíti elő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök  a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett katasztrófa évfordulóján felszólította a világot, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, biztosítva ezáltal a zaporizzsjai atomerőmű felszabadítását a megszállóktól.

„A sugárzás nem ismer határokat, és nem tesz különbséget a nemzeti zászlók között. A csernobili katasztrófa megmutatta a világnak, milyen gyorsan képesek halálos fenyegetések feltűnni” – hangsúlyozta Zelenszkij a Telegramon. Szavai szerint immár 785 napja „tartják túszul orosz terroristák” Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait.

„Az egész világ kötelessége nyomást gyakorolni Oroszországra, hogy a zaporizzsjai atomerőmű felszabaduljon és visszakerüljön Ukrajna teljes ellenőrzése alá, és hogy Ukrajnában minden nukleáris létesítmény védett legyen az orosz támadásoktól” – hangoztatta. Leszögezte: csak ez garantálja, hogy a világot ne érje újabb nukleáris katasztrófa, amely nap mint nap fenyegeti, amíg az orosz megszállók a zaporizzsjai atomerőműben vannak. Zelenszkij emlékeztetett arra is, hogy az orosz erők Ukrajna elleni háborújuk elején, 2022 februárjában foglalták el a csernobili atomerőművet. „Az orosz katonák kifosztották a laboratóriumokat, elfogták az őröket és bántalmazták a személyzetet, felhasználva az erőművet további hadműveletek indítására” – jelentette ki az elnök.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye katonai közigazgatása a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg irányított légibombákkal támadott meg egy ipari létesítményt pénteken a megyeszékhelyen, Szumi városában. Az orosz csapatok emellett a régióban lévő Bilopillja települést lőtték, Jurij Zarko, a település polgármestere közölte, hogy két nő halt meg a támadásban.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy régiójára is irányított légibombákkal mértek csapást az oroszok, aminek következtében egy nő és három gyermek sérült meg. A Harkiv megyei ügyészség arról adott hírt, hogy 13-ra nőtt a balaklijai vasútállomás elleni csütörtöki orosz támadás sérültjeinek száma.

A szomszédos Donyeck megyében egy nap alatt öt helyi lakos vesztette életét és nyolc sebesült meg orosz ágyúzások következtében – írta a Telegramon Vadim Filaskin, a régió kormányzója.

A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs központ a Telegramon beszámolt arról, hogy újabb 140 elesett ukrán katona holttestét szállították haza Ukrajnába.