Szijjártó Péter: Látszanak az atomháborús előkészületek

A NATO öles léptekkel halad a korábban közösen felrajzolt vörös vonalak átlépése felé – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter azt mondta: az észak-atlanti szövetség amellett, hogy az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését az eddigieknél szorosabban akarja koordinálni, most százmilliárd dollárt akar még belepumpálni a háborúba. Közben elemzők szerint a nyugati vezetők egymásra licitálnak a háborús hangulat fokozásában, amely nagyon könnyen egy atomháborúhoz vezethet.

Vlagyimir Putyint nem lehet diplomáciával meggyőzni a háború befejezéséről – erről a német külügyminiszter beszélt Lengyelországban. Annalena Baerbock úgy fogalmazott: az orosz elnök csak a nyers gazdasági és katonai erőből ért..

Hétfőn a NATO-főtitkár bírálta a szövetség tagjait, mert nem teljesítették az Ukrajnának tett fegyverszállítási ígéreteiket.

Jens Stoltenberg felszólította a NATO tagjait, hogy a saját érdekeiket is rendeljék alá Kijev igényeinek.

„Ha a szövetségesek azzal a választással szembesülnek, hogy a saját üres készleteiket töltsék fel, megfelelve a NATO elvárásainak, vagy Ukrajnát segítsék, akkor az ukránok támogatásának kell elsőbbséget élveznie” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Növelik a fegyverszállításokat, és a fegyvereknek minél előbb meg kell érkezniük a háborúba – mondta Jens Stoltenberg.

„Meg kell mutatnunk, hogy részünkről Ukrajna támogatása nem rövid távú és bizonytalan, hanem hosszú időre szóló, kiszámítható elköteleződés. Moszkvának meg kell értenie: nem győzhet” – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és kiemelte: a szövetség keményen dolgozik Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítésén.

Közben

nyugati politikusok egyre többet beszélnek az atomfegyverekről is,

Emmanuel Macron francia elnök már nemcsak nyugati katonák Ukrajnába küldését latolgatja, hanem a nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát.

Egymásra licitálnak a háborús hangulat fokozásában a nyugati politikusok

– mondta a XXI. Század Intézet elemzője. Deák Dániel kiemelte: az Egyesült Államok és az EU, valamint az Oroszország között kialakult adok-kapok, világháborúhoz vezethet.

„Ha ez így megy tovább, még durvább eszközöket vetnek be, még inkább eszkalációs irányba megyünk, akkor bizony itt van a harmadik világháborúnak is a kockázata” – magyarázta Deák Dániel.

„A NATO is öles léptekkel halad a korábban közösen megrajzolt vörös vonalak átlépésének irányába” – mutatott rá Szijjártó Péter.

A NATO amellett, hogy az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését szorosabban akarja koordinálni, most már százmilliárd dollárt pumpálna még a háborúba – közölte a külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta:

Magyarország nem vesz részt a NATO fegyverszállítási és kiképzési műveletében, a kormány ehhez adófizetői forintokkal sem akar hozzájárulni.

„Mi a következő hetekben ezen javaslatok tárgyalása során továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy Magyarország kimaradhasson ebből az őrületből. Magyarország kimaradhasson a fegyverszállításokból, Magyarország kimaradhasson az ukrán katonák képzéséből, és Magyarország kimaradhasson ennek a százmilliárd dollárnak az összegyűjtéséből és a háborúba történő belepumpálásából” – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta:

látszanak az atomháborús előkészületek, de a kormány arra összpontosít, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból,

mert a kabinetnek a magyar emberek biztonsága és annak garantálása a legfontosabb.

Amellett, hogy a NATO az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését az eddigieknél szorosabban akarja koordinálni, most százmilliárd dollárt akar még belepumpálni a háborúba” – húzta alá.

Arról számolt be, hogy az észak-atlanti szövetség főtitkárának erről szóló javaslatát kedden kapták meg első olvasatra a tagállamok.

„Ráadásul ennek a százmilliárd dollárnak öt év alatt kellene összegyűlnie, ami azt jelenti, hogy a NATO-ban a háború legalább ötéves elhúzódásával számolnak” – mutatott rá.

„Azt pedig tudjuk, hogy ez micsoda kockázatot jelent, hiszen minden egyes nap, ami evvel a háborúval telik el, az gyakorlatilag a háború időbeli és földrajzi tovább terjedésének kockázatát hozza magával” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar álláspont továbbra is világos, e szerint a harctéren nincsen megoldás, csak halottak és pusztítás, a rendezést csakis a tárgyalások hozhatják el. „Ennek a háborúnak nincsenek és nem is lehetnek nyertesei, ennek a háborúnak csak vesztesei vannak” – hangsúlyozta.

Leszögezte: Magyarország nem kíván részt venni a NATO fegyverszállítási és kiképzési műveletében, a kormány ehhez nem akar adófizetői forintokkal hozzájárulni.

„Mi, a következő hetekben, ezen javaslatok tárgyalása során így továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy Magyarország kimaradhasson ebből az őrületből, Magyarország kimaradhasson a fegyverszállításból, Magyarország kimaradhasson az ukrán katonák képzéséből, és Magyarország kimaradhasson ennek a százmilliárd dollárnak az összegyűjtéséből és a háborúba történő belepumpálásából” – sorolta.

„Nekünk, a magyar kormánynak a magyar emberek biztonsága az első, s a mi legfontosabb feladatunk, hogy a magyar emberek biztonságát garantáljuk” – mondta.

A miniszter kifejtette, hogy ez pedig kizárólag akkor lehetséges, ha hazánk kimarad a háborúból, ezért ezután is erre fog összpontosítani a kormány.

„Láthatjuk a világháborús, az atomháborús előkészületeket, láthatjuk ezt az egész őrületet. És ezt csak úgy lehet megállítani, ha június 9-én békepárti politikusokat küldünk az Európai Parlamentbe” – emelte ki.

„Ehhez Magyarországon is hozzá tudunk járulni. Nem szabad elfelejteni: a béke színe a narancs, a béke neve pedig a Fidesz. Ezért arra kérek mindenkit tisztelettel, hogy az európai parlamenti választáson is segítsenek abban, hogy mindebből az őrületből, mindebből a háborús készülődésből Magyarország kimaradhasson” – összegzett.

Ha atomháború lesz, akkor abba mindenki belehal és minden elpusztul – fogalmazott Szijjártó Péter annak kapcsán, hogy Európában a háborús veszély egyre fokozódik. Nyugati vezetők már hetek óta arról beszélnek, hogy növelni kell Ukrajna katonai támogatását, Lengyelország pedig kész atomfegyvereket is befogadni. Magyarország álláspontja változatlan: mielőbb be kell fejezni a harcokat és el kell kezdeni a béketárgyalásokat.

„Patriot rendszerekre van szükségünk, a lehető leghamarabb” – mondta vasárnap egy videóüzenetben Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök emellett felszólította a nemzetközi közösséget, hogy további légvédelmi rendszereket és fegyvereket küldjenek Ukrajnába. „Pontosan olyan mennyiségre és tartalomra számítunk, ami Ukrajna érdekében megváltoztathatja a harctéren kialakult helyzetet”– fogalmazott Zeleszkij.

Hétfőn az ukrán elnök és a NATO főtitkára baráti öleléssel üdvözölték egymást Kijevben.

Megbeszélésük után Jens Stoltenberg kritikát fogalmazott meg az európai országokkal szemben.

„Az európai szövetségesek nem szállították le azt a lőszert, amit ígértek” – jelentette ki Stoltenberg, majd megígérte: nőni fognak az országba irányuló fegyverszállítások. A főtitkár ezután azt mondta:

a nyugati országoknak alá kell rendelniük saját érdekeiket Ukrajna igényeinek.

„Ha a szövetségesek azzal a választással szembesülnek, hogy a saját üres készleteiket töltsék fel, megfelelve a NATO elvárásainak, vagy Ukrajnát segítsék, akkor az ukránok támogatásának kell elsőbbséget élveznie” – magyarázta Stoltenberg, majd hozzátette: Ukrajna megkapja a Patriot rakétákat is.

Ezek már egyébként meg is érkeztek Lengyelországba, az ukrán határ közelébe. A napokban az is felmerült, hogy onnan látnák ukrajna nyugati részének légvédelmét, így adott esetben az is célpont lehetne az oroszok számára.

Az M1 Lengyelországban forgató stábja több Patriot rakétarendszert is látott egy ukrán határhoz közeli légibázison.

Tudósítónk arról számolt be, hogy hatalmas a feszültség a térségben, az M1 stábját többször amerikai katonák állították meg.

„Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén” – mondta a lengyel elnök hétvégén egy interjúban. Andrzej Duda Úgy fogalmazott: ha arról döntenek a szövetségesek, hogy a NATO keleti szárnyának biztonságát atomfegyverek telepítésével erősítik meg, akkor Varsó készen áll rá.

Bár szakértők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy ez a konfliktus kiterjedésével járna, Emmanuel Macron is szinte hetente tesz háborús nyilatkozatot. Korábban azt vetette fel, hogy nyugati katonák mehetnének Ukrajnába. A minap pedig arról beszélt: nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát; szerinte csak egy megfelelő atomarzenállal lehet elrettenteni Oroszországot egy esetleges, Európát sújtó csapástól.

„Tegyük világossá, hogyha atomháború lesz, akkor minden és mindenki elveszik. Józan eszű ember nem akarhat atomháborút” – hangsúlyozta a külügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban. Szijjártó Péter hozzátette:

A nyugat-európai háborús őrület újabb dimenzióba lépett, és atomháborús őrületté alakult át.

A külügyminiszter szerint ennek megfékezése érdekében minél előbb le kell zárni az ukrajnai háborút, ehhez pedig egy nagy lépést jelenthet az európai parlamenti választás.

„Minél előbb fegyverszünetet kell kötni, és minél előbb asztalhoz kell ültetni béketárgyalásokra a háborúzó feleket. Ehhez egy nagy lépést tehetünk június 9-én az európai parlamenti választásokon, mert hogyha az emberek békepárti politikusokra szavaznak, akkor meg tudják menteni Európát” – közölte Szijjártó Péter, majd hozzátette: egyre inkább úgy tűnik, hogyha az

Ukrajnában zajló háború tovább terjed, és harmadik világháborúvá alakul, akkor az egy atomháború lesz.