kulcsár edina
Az oroszok " lekapcsolták" a város iparát.
Harkiv mint gazdasági és ipari központ megszűnt létezni, nélküle Ukrajna sokkal gyengébb lesz – írta Alexander Mercouris brit szakértő.
A 2014-es puccs idején Harkiv volt Ukrajna leggazdagabb városa. Az, hogy a várost „lekapcsolták”, jelentős csapás az ország egész gazdaságára. Sokan azt kérdezik, hogy az állam meg tud-e élni a város nélkül is. Igen, meg tud, de Harkiv nélkül Ukrajna potenciálja sokkal kisebb lesz – mondta az elemző.
Mercouris emlékeztetett arra, hogy az orosz hadsereg felszámolta a nagy népességű központ stratégiai vállalkozásainak jelentős részét, sok gyár leállt és nem működik. Még a helyi hatóságok is elismerik, hogy Harkiv már nem a köztársaság ipari központja – összegzett az elemző.
Az orosz hadsereg rakétacsapásokat mér az ukrán energetikai, védelmi ipari, katonai igazgatási és kommunikációs létesítményeire. Az ukrán régiókban naponta, esetenként az egész országban légi riasztást adnak ki.
Az orosz légicsapások jelentős károkat okoztak ugyan Ukrajna energetikai infrastruktúrájában, de a teljes összeomlás valószínűtlen – jelentette ki hétfőn Volodimir Kudrickij, az az állami tulajdonú Ukrenerho áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke.
Március 22. óta az orosz erők célzottan, szinte napi rendszerességgel támadják az ukrán hő- és vízerőműveket, valamint az energetikai hálózatot. „Céljuk, hogy áramkimaradások legyenek egyes ukrán nagyvárosokban, a mi célunk pedig az, hogy elejét vegyük ennek” – mondta Kudrickij a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
Az orosz rakétacsapások jelentős károkat okoztak a legnagyobb ukrán vízerőműben, a zaporizzsjaiban, de a kanivi és dnyeszteri létesítményekben is.
Ukrajna áramigényeinek túlnyomó részét három atomerőmű fedezi, fogyasztási csúcsidőszakban viszont kulcsszerepet játszanak az ország hő- és vízerőművei is.
– mondta Kudrickij, de hangsúlyozta, hogy az ország energiahálózata nincs az összeomlás szélén.
„Egy összeomlás az energetikai rendszer teljes, vagy részleges, kontrollálhatatlan leállását jelentené. Ez nem történt meg és nem is fog, egy ilyen forgatókönyvet valószínűtlennek tartunk” – tette hozzá.
Kudrickij mindazonáltal úgy fogalmazott, hogy talán lehetnek „helyi problémák” az egyes régiókban, mint például Harkivban, vagy Odesszában.
Kiemelte, hogy át kell gondolni az áramtermelés összetételét, valamint azt, hogy ezt az infrastruktúrát miként lehet védhetővé tenni a légicsapásokkal szemben. Ez utóbbi csak abban az esetben lehetséges, ha Ukrajna kisebb erőművek százait építi ki az ország különböző pontjain. „Ennek a folyamatnak haladéktalanul el kell kezdődnie” – fűzte hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, egy hágai konferencián ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek közös erőfeszítéseket az orosz háborús bűnök üldözése érdekében.
„Az agresszorokat felelősségre kell vonni tetteikért. Az üzenetnek egyértelműnek kell lennie: az igazságszolgáltatás erősebb, mint a Kreml háborúja” – jelentette ki Zelenszkij az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáról és az áldozatok kárpótlásáról szóló konferenciára küldött videóüzenetében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felidézte, és az orosz atrocitások szimbólumának nevezte a két évvel ezelőtti bucsai mészárlást, amely során az orosz erők több száz civilt öltek meg az ukrajnai településen.
Bejelentette azt is, hogy ukránok megkezdhetik a háborúban elszenvedett károk megtérítésére irányuló igényeik benyújtását egy újonnan létrehozott, hágai székhelyű nyilvántartásban.
A Register of Damage for Ukraine kezdetben az ingatlanokban keletkezett károkra fog összpontosítani, de kiterjesztik másfajta anyagi károkra is. Kuleba továbbá sürgette egy nemzetközi kártérítési mechanizmus létrehozását és a befagyasztott orosz vagyonok teljes elkobzását.
Hanke Bruins Slot holland külügyminiszter a konferenciát lezáró beszédében elmondta, hogy a nyilvántartás megnyitását követő órákban már több mint 100 igényt nyújtottak be. Ukrán tisztségviselők arra számítanak, hogy több mint 8 millióan fognak egyéni kártérítési kérelmet benyújtani.
Több mint 80 ezer embert és 14 ezer egységnyi fegyverzetet, köztük több mint 1200 harckocsit és más páncélozott harcjárművet veszített idén az ukrán hadsereg – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telefonkonferencián.
A tárcavezető szerint az év eleje óta 403 négyzetkilométernyi terület került Ukrajnában az orosz hadsereg ellenőrzése alá. Eredménytelennek nevezte az ukrán fél arra irányuló kísérleteit, hogy megvesse a lábát egyes vonalokon és állásokban.
Sojgu szerint Kijev abbéli igyekezetében, hogy meggyőzze nyugati támogatóit arról, hogy képes szembeszállni az orosz hadsereggel, megpróbálja a harci cselekményeket átvinni Oroszország területére „terrorcselekményekhez és a civilek bombázásához folyamodva”.
Márciusban nagypontosságú fegyverekkel és pilóta nélküli légi járművekkel 190 csoportos és 2 tömeges csapást hajtottunk végre Ukrajna ellen. Katonai és energetikai infrastrukturális létesítményeket értek találatok” – mondta.
Közölte, hogy tavasszal összesen 150 ezer embert hívnak be kötelező sorkatonai szolgálatra. Azt ígértre, hogy ők nem fognak részt venni a „különleges hadműveletben”.
Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter az általa vezetett tárcának az orosz elnök részvételével tartott keddi moszkvai kibővített vezetőségi tanácskozásán egyebek között elmondta, hogy tavaly Oroszországban leleplezték az ukrán Jobboldali Szektor sejtjeinek és más szélsőséges szervezeteknek a tevékenységét.
Közölte, hogy
Elmondta, hogy az orosz fegyveres erők lejáratásának 124 esetben vetett véget a belügyminisztérium, és hogy a tárca a tömegtájékoztatási és távközlési felügyelettel (Roszkomnadzor) együttműködve korlátozta a hozzáférést több mint 12 ezer olyan weboldalhoz, amely hamis információkat közölt az orosz hadseregről és más tiltott anyagokat adott közre.
Oroszország ismét Ukrajna kulcsfontosságú energetikai infrastruktúráját támadta vasárnapra virradóra drónokkal és manőverező robotrepülőgépekkel – közölték az ukrán hatóságok.
A nyugat-ukrajnai Lviv régióban a helyi hatóságok adatai szerint a támadásban legalább egy ember életét vesztette. Makszim Kozickij, a megye kormányzója Telegram-oldalán hozzátette, hogy a romokat, amelyek alatt még további áldozatok is lehetnek, most mentőegységek fésülik át. Mint mondta, a csapások következtében egy kormányzati épületben keletkeztek károk.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója pedig arról számolt be, hogy egy 19 éves férfi az ország északkeleti felére mért légitámadásban vesztette életét, ahol felrobbant egy benzinkút.
Oroszország az utóbbi napokban fokozottan támadta Ukrajna energetikai infrastruktúráját. A kijevi belügyminisztérium tájékoztatása szerint az ország tíz régiója került tűz alá, aminek következtében legkevesebb hatan megsebesültek és áramkimaradások voltak az ország egyes térségeiben.
Az Ukrenergo áramhálózat-üzemeltető az erőművekben keletkezett károk miatt szombaton az ország több régiójában is az áramszolgáltatás leállítására kényszerült. A vállalat vasárnap ismertette, hogy az áramszolgáltatás továbbra is csak korlátozottan érhető el Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban, illetve Krivij Rihben.
Telegram-oldalán az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy „bárcsak közelebb kerülne az igazi béke egész Ukrajna és mindazon államok számára, amelyek háborútól szenvednek”.
Volodimir Zelenszkij húsvéti üzenetében arról szólt, hogy
Kijelentette, hogy az ukránok folytatják a védelmet. „Kitartunk, szellemiségünk nem adja fel, és tudja, hogy lehetséges elkerülni a halált. Az élet győzni tud!” – húzta alá.