Szintet lépett a háborús őrület: Katonákat és dollárszázmilliárdokat küldenének Ukrajnába

A Nyugat egyre közelebb kerül ahhoz, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, a francia államfő újabb megszólalásával mintha csak tesztelni akarná, mit szólnak egy ilyen tervhez az emberek. Emmanuel Macron a múlt héten egy interjúban egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi nyilatkozata mellett. Orosz részről a válasz nem késett sokat, arra emlékeztették Macront, hogy a Krím-félszigeten már épp elég francia katona nyugszik, még a XIX. századi krími háború idejéből.

Macron korábban arról is beszélt, hogy szerinte csak egy európai atomarzenállal lehet elrettenteni Oroszországot egy esetleges, Európát sújtó csapástól. Azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása ügyében Franciaországnak nincsenek korlátai vagy vörös vonalai.
Ezeknek a bizonyos vörös vonalaknak kellene garantálni, hogy Európa, illetve a NATO nem kerül közvetlenül konfliktusba az oroszokkal, mert az a világháború kirobbanásához vezetne. A helyzet azonban az, hogy a NATO egyre közelebb kerül a vörös vonalak átlépéséhez.

Joe Biden elnök két hete a mintegy 60 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt háborús segélycsomag aláírásakor közölte, hogy Amerika azonnal szállítani fogja a rendkívül szükséges fegyvereket.
David Cameron csapatok küldéséről ugyan nem beszélt, de közölte, a britek által szállított fegyverek felhasználhatók Oroszországon belüli csapásokra, ami nyilvánvalóan ellentmond annak a korábban hangoztatott nyugati álláspontnak, hogy csak olyan fegyvereket szállít, amelyekkel nem lehet elérni a mélységi orosz területeket. 
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nem centizte ki a küldendő fegyverek hatótávolságát, de közölte: nőni fognak az Ukrajnába irányuló fegyver- és lőszerszállítmányok. Kedden pedig megérkezett a védelmi szervezet tagállamaihoz az a javaslat, hogy a NATO az ukrán katonák kiképzését az eddigieknél szorosabban akarja koordinálni, a tagállamoktól öt év alatt 100 milliárd dollár támogatást vár el Ukrajna számára.

 
A dokumentumban részletesen kifejti a főtitkár, hogyan kívánja összegyűjteni a tagállamoktól a százmilliárd dollárt, ami Szilágyi Péter magyar külügyminiszter szerint azt jelenti, hogy a NATO-ban a háború további ötéves elhúzódásával számolnak, holott „minden egyes nap, ami ezzel a háborúval telik el, az gyakorlatilag a háború továbbterjedésének kockázatát hozza magával” – fogalmazott Szijjártó.
Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjúban azt mondta, Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz. Felidézte, hogy Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború, míg a lengyel külügyminiszter azt mondta, ennek a háborúnak nincs diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani. A miniszterelnök szerint ezek a mondatok valóságos szándékokat takarnak, "nem kommunikációs buborékok, vagy pukkancsok".

A kormányfő elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. "Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek bennünket és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért" – fogalmazott. Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok "isszák meg a háború levét", és súlyos veszteségeket szenvednek. "Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett" – rögzítette. A miniszterelnök felhívta a figyelmet: a júniusi választások tétje a háború, ezért nem pártokat vagy ideológiákat kell nézni, hanem azt, hogy a megválasztott képviselők hogyan viszonyulnak a háborúhoz. Hozzátette: csak az szavaz a békére, aki a Fideszre szavaz.