Macron újra NATO-katonák Ukrajnába küldéséről beszél

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban.

Macron a The Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”

A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.

„Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.

A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.

Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely „nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.

A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem – mondta a francia államfő.

Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai nukleáris védőernyő nyújtotta garancia esetleg nem lesz teljes körűnek tekinthető, akkor Franciaországnak szüksége lehet-e saját hadászati nukleáris fegyverei mellett hadszíntéri nukleáris eszközökre is a potenciális eszkaláció kezelhetősége végett, Macron kijelentette:

Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem „az elfogadhatatlan mértékű károkozás”.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nem kíván „politikai fikciókkal” foglalkozni, így nem akarja megkérdőjelezni az amerikai garanciát.

Emmanuel Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol. Európában született a liberális demokrácia eszméje, és az európai társadalmi rendszerek ennek szabályaira épülnek – tette hozzá.

A francia elnök szerint a demokrácia sérülékenysége – különösen választások idején – lendületet ad „az antiliberális, vagy ahogy ma mondjuk, az illiberális impulzusoknak”.

Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a francia elnök szavai szerint a társadalmak egészét is átalakítják.

Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások.

Különösen a koronavírus-járvány után „alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn” – fogalmazott a francia államfő.

Franciaország „kész megnyitni a vitát” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról – mondta Emmanuel Macron francia elnök az Ebra cégcsoport kelet-franciaországi regionális lapjainak adott, szombaton megjelent interjúban.

„Szeretném elindítani ezt a vitát a rakétaelhárító védelemről, a nagy hatótávolságú képességekről és a nukleáris fegyverekről azoknak az államoknak az esetében, amelyek rendelkeznek ilyenekkel, vagy amelyeknek a területére telepítettek amerikai atomfegyvereket. Tegyünk ki mindent az asztalra, és nézzük meg, mi nyújt számunka valódi védelmet, hiteles módon” – fejtette ki a francia államfő az interjúban, amelyet pénteken rögzítettek strasbourgi látogatásán.

Kijelentette: Franciaország meg fogja őrizni „sajátosságát, de készen áll arra is, hogy jobban hozzájáruljon Európa védelméhez”.

Macron szerint beszélni kell egy európai rakétapajzs lehetőségéről is, de biztosítani kell azt, hogy az minden típusú rakéta elhárítására alkalmas, és elrettent az atomfegyverek bevetésétől.

„A hitelességhez szükség van nagy hatótávolságú rakétákra, amelyek elrettentik az oroszokat. A nukleáris fegyverekkel kapcsolatban pedig Franciaországnak az a doktrínája, hogy akkor lehet azokat bevetni, ha létfontosságú érdekeinket fenyegetik”

– tette hozzá.

A Brexit óta Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban. Emmanuel Macron csütörtökön a párizsi Sorbonne egyetemen tartott beszédében olyan „erős Európa” mellett érvelt, amely „tiszteletet parancsol”, „szavatolja a biztonságát”, és visszaszerzi „stratégiai autonómiáját”.

Nem csitulnak a háborús hangok Brüsszelben. Legutóbb a NATO-főtitkár beszélt arról, hogy a tagállamoknak az Ukrajna védekezéséhez szükséges fegyverek küldését kell előtérbe helyezniük. Itthon a kormánypártok régóta azt hangsúlyozzák, hogy júniusban a háború és a békepárti tábor között kell majd választani. Orbán Viktor is  arról beszélt: háborús hangulat van, ebből a konfliktusból pedig ki kell maradnunk!

A NATO további katonai támogatást nyújt Ukrajnának, főképpen a légvédelem területén – ezt a NATO-főtitkár jelentette be pénteken. Jens Stoltenberg Brüsszelben azt mondta: a helyzet a harctéren nagyon nehéz, Ukrajnának így még több segítség kell.

„A szövetség tagjainak most a készleteik mélyére kell nyúlniuk. Ukrajnának fegyverekre van szüksége az orosz fenyegetés elhárításához. A NATO országok részéről ez nem jótékonyság, hanem biztonsági befektetés” – fogalmazott Jens Stoltenberg.

Az elmúlt hetekben egyre inkább felerősödtek a háborúpárti hangok nyugaton.

A lavinát még februárban indította el Emmanuel Macron, amikor azt mondta: nem kizárt NATO-csapatok küldése Ukrajnába. Később több ország képviselője is támogatta ezt a tervet. De nemcsak a politikusok háborúpártiak.

Soros György évtizedek óta háborúba akarja vinni a NATO-t és Európát – fogalmaz a Magyar Nemzet. A lap rámutat: az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen mutat be terveket arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra. A Magyar Nemzet emlékeztet: Soros György arról is írt már, hogy szerinte a NATO-nak képesnek kellene lennie arra, hogy beavatkozzon más országok belügyeibe a liberális demokrácia megteremtése érdekében.

Más országok belügyeibe való beavatkozás nehézségekkel jár, de a be nem avatkozás veszélyesebb lehet – fogalmazott Soros György.

A brüsszeli vezetők a saját háborújuknak tekintik az orosz-ukrán háborút – erről Orbán Viktor beszélt pénteken a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök azt mondta: Brüsszel kezdetben sisakokat küldött Ukrajnának, utána fegyvereket, majd később már harckocsikat és repülőket. Mostanra pedig felmerült, hogy Európa katonákat küldjön Ukrajnába.

Orbán Viktor kiemelte:

a magyar kormány álláspontja továbbra is változatlan: ebből a konfliktusból ki kell maradnunk.

Szijjártó Péter a Fidesz-KDNP EP-választási kampányindító rendezvényén hangsúlyozta: senkinek ne legyenek naiv illúziói, ugyanis világosan látni kell, hogy ez a háborús nyomásgyakorlás nem fog enyhülni.

„Mára így két esztendő és néhány hét távolságából meg kell állapítsuk a háborús pszichózis eluralkodását az európai politikai vezetők egy jelentős részén. Ők mind úgy érzik, hogy maguk is háborúban állnak, a helyzet azonban az, hogy ez nem igaz. Európa nem áll háborúban. Európát senki nem támadta meg” – fogalmazott a külügyminiszter.

„Lassan mondom, hogy mindenki megértse, még Brüsszelben is: no war”

– ezekkel a szavakkal nyomatékosította a Fidesz békepárti álláspontját Deutsch Tamás. A Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetője arra emlékeztetett: a jelenlegi brüsszeli vezetés a harmadik világháború kitörését kockáztatja.

„Kizárólag a háborúról akarnak beszélni, mert háborút akarnak, akár világháborút is. Ez a legnagyobb különbség ma a józan európaiak és a brüsszeli hatalmaskodók között. Háborúpártiság, vagy békepártiság” – fogalmazott.

Deutsch Tamás hozzátette: a béke melletti álláspontunkkal ugyanúgy egyedül maradtunk, mint korábban a migrációellenessel. Hozzátette: idővel azonban be fog igazolódni, hogy a háború és a migráció kérdésében is a kormánypártoknak van igazuk.