tóth gabi
Bővíteni akarják az atomarzenált.
Emmanuel Macron erről egy lapinterjúban beszélt. Ebben elmondta, hogy szerinte csak egy megfelelő atomarzenállal lehet elrettenteni Oroszországot egy esetleges, Európát sújtó csapástól. Emmanuel Macron korábban már azt is felvetette, hogy nyugati katonákat kellene küldeni Ukrajnába, hogy harcoljanak az oroszokkal.
Februárban hangzott el Emmanuel Macron sokszor idézett kijelentése a nyugati katonák Ukrajnába küldéséről. A francia elnök szavai egyre inkább beigazolódni látszanak, az Egyesült Államok például rövidesen katonákat küld Ukrajnába, bár nem harcolni, hanem végigkísérni a napokban jóváhagyott fegyverszállítások útját.
Emmanuel Macron most ismét olyan kijelentést tett, ami az orosz-ukrán háború továbbterjedése felé mutat. A francia elnök ugyanis azt mondta egy szombati lapinterjúban, hogy kész vitát nyitni a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról.
Úgy fogalmazott, országa készen áll arra, hogy jobban hozzájáruljon Európa védelméhez. Azt is közölte, Franciaországnak az a doktrínája, hogy akkor lehet atomfegyvereket bevetni, ha fenyegetik létfontosságú érdekeiket.
Atomfegyvereket utoljára a második világháborúban vetettek be – a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák több mint százezer ember életét oltották ki. Akkor még az Egyesült Államok volt az egyedüli nagyhatalom, aminek volt ilyen fegyvere, az ukrajnai háború kezdete óta azonban Oroszország is egyre többször jelzi, hogy a nemzetközi konfliktus akár a nukleáris fegyverek bevetéséig is eldurvulhat.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter néhány napja arról beszélt, hogy lépéseivel az atomfegyverrel rendelkező nyugati szövetségesek, vagyis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország az atomháborút kockáztatják.
„Az Egyesült Államok és szövetségesei még mindig hisznek abban, hogy legyőzhetik Oroszországot, és már a közvetlen katonai összecsapást kockáztatják az atomhatalmak között. Ennek azonban katasztrofális következményei lehetnek” – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.
Szergej Lavrov mondatai azért sem alaptalanok, mert Andrzej Duda lengyel elnök nemrég egy lapinterjúban kijelentette, Varsó kész atomfegyvert fogadni, ha a NATO úgy dönt, ezzel erősítené meg keleti szárnyát. A lengyel külügyminiszter pedig már a német vezetést is rávenné, hogy vállaljon nagyobb szerepet a fegyverküldésben.
Kitörhet a harmadik világháború: követelik a Taurus átadását Ukrajnának – erre hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.
A lap arról ír, hogy már nemcsak az amerikai vezetés, hanem Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is meggyőzné Olaf Scholz német kancellárt, hogy adjon Taurus robotrepülőgépeket Ukrajnának.
A berlini vezetés eddig elzárkózott ettől, elsősorban azért, mert a fegyverek irányításához német katonákat kellene Ukrajnába küldeni.
A magyar kormány álláspontja továbbra is egyértelmű, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, hogy elkerüljük a világháborút, vagy akár az atomháborút. A CPAC Hungary konzervatív rendezvényen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az M1-nek azt hangsúlyozta, hogy a fegyverszállítás nem jelent megoldást a háborúra.
A honvédelmi miniszter leszögezte, a magyar kormány minden lehetséges fórumon elmondja, hogy tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség, és a fegyverszállításokat támogató nyugati vezetőknek is ezt kellene szorgalmazniuk.
Orosz városok elpusztításával fenyegetőzött egy nyugalmazott francia tábornok. A nyilatkozat egy újabb fejezet a háború kiterjedésével fenyegető kijelentéssorozatnak, amelyet Emmanuel Macron indított el februárban. Közben amerikai szakértők arra figyelmeztetnek: ha a háború eléri Európát, akkor azt Oroszország fogja megnyerni.
„Oroszország fél Franciaországtól. Mert Franciaország az egyetlen, amely tíz perc alatt el tudja pusztítani Szentpétervárt, Moszkvát és több orosz várost” – mondta egy nyugalmazott francia tábornok alig egy hónapja. Vincent Desportes szerint Párizsnak mindene megvan, hogy Moszkvának oka legyen a félelemre.
A tábornok megdöbbentő szavai illeszkednek abba a nyilatkozatháborúba, amit a francia elnök indított el februárban. Emmanuel Macron nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről beszélt, és azóta is rendszeresen tesz a háborúpárti kijelentéseket.
„Ma nincs konszenzus a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban, de semmi sem zárható ki” – mondta Emmanuel Macron francia elnök néhány hete.
Kijelentései kettészakították Európát, a vezetők egy része támogatná a terveit, a többiek viszont határozottan ellenzik. Ezért a francia elnök mindent megpróbál, hogy a vonakodó országokat maga mellé állítsa.
– írta a Magyar Nemzet egy svájci lapra hivatkozva.
A Neue Zürcher Zeitung ugyanis több forgatókönyvet vázolt fel arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború Európára is kiterjedne. Felvetik, hogy francia katonák mehetnének Kijevbe vagy Moldovába, de azt is latolgatják, hogy Emmanuel Macron csapatait a románokkal, a lengyelekkel és a britekkel közösen vetnék be.
– jelentette ki a Pentagon korábbi tanácsadója. Douglas MacGregor szerint a Nyugat már szinte az összes lőszerét Ukrajnának adta, és évekig tartana feltölteni a készleteket. Miközben az orosz gyárak folyamatosan termelnek.
Úgy tűnik, a Nyugat mégsem vesz tudomást a fenyegetésről és fokozza Ukrajna támogatását. A NATO-tagok ugyanis egymás után jelentik be az újabb fegyverszállítmányokat. A múlt héten a lengyel külügyminiszter már egy közös ukrajnai NATO-misszió létrehozásáról beszélt.
– mondta a Mathias Corvinus Collegium szakértője. Kiss Rajmund szerint az unió után a NATO-ban is erősödnek a háborúpárti hangok, ezt mutatja az is, hogy százmilliárd eurós alapból képeznének ki katonákat Kijevnek.
„Ez egy nagyon erős provokáció Oroszország számára, és egyre inkább ezek a kijelentések miatt a NATO, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése és az Európai Unió jelenlegi vezetése is a harmadik világháború felé sodorna minket” – magyarázta Kiss Rajmund.
A szakértő hozzátette: minél több fegyvert és pénzt küld a Nyugat a háborúba, annál többen halnak meg a fronton.
Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – fogalmazott korábban a francia elnök, akinek a szavaira az oroszok válaszul atomháborúval kezdtek fenyegetőzni.
Emmanuel Macron felvetését megerősítette a francia nemzetgyűlés elnöke is.
A köztársasági elnök közleményében azt mondta, eleve semmit nem zár ki. Franciaország álláspontja a háború végéig, a győzelemig változatlan marad, vagyis, hogy minden lehetséges Nem fogom tovább értelmezni az elnök szavait, ez az álláspont elég egyértelmű – hangsúlyozta a francia politikus a RBC-Ukraine beszámolója szerint.
„A nyugat-európai országok és Washington sem hajlandó a békét előremozdítani” – fogalmazott a Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Koskovics Zoltán hozzátette: a háború harmadik éve tart, folyamatosan halnak meg az emberek, a nyugati politikusok ennek ellenére elsősorban az eszkaláció hangján szólalnak meg.
„Hogyha a franciák, vagy a lengyelek, vagy a balti államok azt pár katonát átküldik az ukrán határon, az oroszok azt csinálnak velük, amit akarnak. Macron európai embereket akar a biztos halálba küldeni Ukrajnába” – mondta Koskovics Zoltán.
Magyarország Kormányának közösségi oldalára öt olyan érv is felkerült, amely a béke mellett szól. Ezek között szerepel az is, hogy a magyar emberek biztonsága mindennél fontosabb, a fegyverek szállítása pedig meghosszabbítja a háborút, amely bármikor más országokra is kiterjedhet. Leszögezik azt is, ez nem a mi háborúnk, ráadásul ártatlan emberek százezrei halnak meg.
Magyarország számára így továbbra is kulcsfontosságú a mielőbbi tűzszünet, majd a béke.