Már 380 kínai vállalat működik Magyarországon

Tavaly is Kína volt Magyarország legfontosabb Európán kívüli kereskedelmi partnere. A kormány szerint a kínai vállalatok bizalmát jelzik hogy a CATL itt hozta létre második európai akkumulátorgyárát, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a BYD pedig szintén Magyarországot választotta első európai gyárának helyszínéül.

Javában tart a kínai BYD szegedi gyárának építése. A világ legnagyobb elektromosautó-gyártója több milliárd eurós beruházást hozott Magyarországra, ami több ezer munkahelyet teremt majd. Ez lehetővé teszi, hogy Magyarország a zöldipari átállás éllovasai közé tartozzon.

Épül a világ vezető akkumulátorgyárának, a kínai CATL-nek a debreceni gyára is. A beruházás 9000 új munkahelyet teremt Magyarországon. Mindkét fejlesztésért nagy volt a nemzetközi verseny, amiből végül Magyarország profitálhat.

A legnagyobb beruházások mellett

Magyarországon jelenleg 380 kínai vállalat is sikeresen működik.

Közéjük tartozik az egyik Budapesten működő, táplálékkiegészítőket előállító gyár. A 4000 négyzetméteres üzemben 300 terméket állítanak elő, amit Magyarországon forgalmaznak. Az ügyvezető az M1-nek arról beszélt: számukra nagy öröm, hogy a kínai elnök Budapestre érkezik.

Vang Fan, az Oriental Herbs Kft. ügyvezető igazgatója már harminc éve Magyarországon él, az M1 Híradójának elmondta, hogy amikor 2009-ben itt járt a kínai miniszterelnök még fotózkodott is vele. Kiemelte, fontosnak tartja, hogy a két ország segítse egymást és haladjon előre.

Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját.

Sikerességét az is bizonyítja, hogy mára már Kína hazánk 9. legjelentősebb kereskedelmi partnere. Tavaly a külföldi befektetők közül a kelet-ázsiai ország hozta be a legtöbb külföldi tőkét. Ezzel Magyarország 10. legnagyobb tőkebefektetője.

A nemzetgazdasági miniszter szerint szükségünk van a kínai kapcsolatokra annak érdekében, hogy növeljük versenyképességünket. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt mondta:

Kína egyre jelentősebb szerepet tölt be a világgazdaságban.

A magyar kormánynak pedig célja, hogy hazánk kereskedelmi és logisztikai központjává váljon a Kína és Európa közötti kereskedelemnek. Találkozási pontja legyen a keleti és a nyugati világnak, ahogy a tőkének és a csúcstechnológiának is.

Ennek egyik legfontosabb lépése a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítése. A Kínából a görög kikötőkbe érkező áruknak Magyarországon keresztül ez az útvonal biztosítja majd a leggyorsabb szállítást Nyugat-Európába.

A szárazföldi mellett a légi közlekedés is folyamatosan erősödik a két ország között.

Április közepén Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, hogy közvetlen járat indul Budapest és Kuangcsou között is. A kínai metropoliszban olyan vállalatóriásoknak vannak központjai, mint a BYD vagy a Huawei.

„A két ország közötti összeköttetések tovább bővülnek, ezáltal még jobb feltételeket biztosítanak a kereskedelmi, gazdasági együttműködés fejlesztésének” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az egyre erősödő üzleti és diplomáciai kapcsolatokat mutatja, hogy alig több mint egy hét múlva már érkezett is az újabb bejelentés.

Hszian, Kína egyik fontos ipari és pénzügyi központja is közvetlenül elérhető lesz Budapestről, ahogy a híres technológiai központ, Sencsen is.

Így júniustól már hét kínai városba hetente 19 légi járat indul a magyar fővárosból. Így a Kínába irányuló légi közlekedésben Magyarország vezető szerepet tölt be Kelet-Európában.

2020-ban és 2023-ban is Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra,

részben ennek is köszönhető, hogy Magyarország a világ éllovasai közé került az autóipar technológiai forradalmában.

Kína külföldi befektetései közül a németországiak a legnagyobbak, és mivel a magyar gazdaság sok szálon kapcsolódik a német iparhoz, ezért vonzó beruházási célpont Kína számára – erről beszélt Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője a Kossuth Rádióban.

„Jó helyen vagyunk, nyitottak vagyunk Kína felé, nem utasítjuk el őket. Nem tartunk nekik különféle leckéket, mint egyes európai országok. Realisták vagyunk”

– összegzett Demkó Attila.

Hozzátette: Európának is realistán kellene viszonyulnia Kínához, hiszen az együttműködés rendkívül jövedelmező lehet az unió számára. Szerinte nem szabad elvesztegetni a lehetőséget azért, mert az Amerikai Egyesült Államok ezt várja el Európától, mert komoly vetélytársat lát az ázsiai nagyhatalomban.

Magyarországnak a versenyképesség javítása érdekében szüksége van a kínai kapcsolatokra, a két ország közötti együttműködés erősítésére – mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Kína–Magyarország Övezet és Út Pragmatikus Együttműködés Tematikus Fórumon.

Nagy Márton szerint Magyarország minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a kínai áruk logisztikai központja legyen, hiszen fekvése kiváló, infrastruktúrája fejlett, a befektetői környezet európai szinten is versenyképes.

Nagy Márton szerint

az együttműködésben kiemelt helyet foglal el az infrastukturális fejlesztések közös finanszírozása.

A közúti, vasúti és logisztikai infrastruktúra fejlesztését Kína is érdekének tekinti, mert ezen keresztül juttathatja el áruit Magyarországról a nyugati és északi országokba. A magyar-kínai kapcsolatok fontos területe a jövőben a digitalizáció lehet, hiszen Kína ebben is a világ vezető hatalmainak egyike, a magyar vállalkozásoknak pedig szükségük van technológiai fejlesztésekre. A kormány ezért is támogatja a 4iG és a Huawei együttműködésének erősítését.

Nagy Márton fontosnak tekinti a pénzügyi kapcsolatok erősítést, ezért üdvözölte, hogy a legnagyobb kínai bankok már megjelentek Magyarországon. A Bank of China, a China Construction Bank és a China Developement Bank után hamarosan az ICBC is megjelenhet, így Magyarország pénzügyi téren is Kína kiemelt régiós partnere lehet – tette hozzá.

A tárcavezető megjegyezte, hogy

a kormány a nemzetközi kapcsolatokat diverzifikálása érdekében hirdette meg a keleti nyitás politikáját, és kezdetektől fogva arra törekedett, hogy Magyarország a keleti és nyugati világ találkozási pontja legyen, itt találkozzon a tőke és a csúcstechnológia.

A kormány a továbbiakban azt szeretné elérni, hogy újabb belföldi projektek kerüljenek a társfinanszírozású beruházások listájára. A Budapest-Belgrád vasútvonal jövő nyárra elkészülhet, a fejlesztések 5 logisztikai, vasúti és töltőhálózat-fejlesztéssel folytatódhatnak, ennek részleteiről hamarosan a miniszterelnök tájékoztat – közölte.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Kína megbízható partnerként számíthat Magyarországra, hiszen a kormány kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, és elutasít minden törekvést, amely protekcionista módon kizárná a kínai termékeket az európai piacról, hiszen „Európának nem bezárkóznia kell”, hanem a világgal együtt fejlődnie. Kína megkerülhetetlen tényező a világgazdaságban, Magyarország számára pedig kiemelten fontos a távol-keleti ország, ugyanis ma tőlük érkezik a legtöbb külföldi tőke az elektromos autózáshoz kapcsolódóan, és a 9. legnagyobb kereskedelmi partnerként a magyar külkereskedelemből 4 százalékkal részesednek.

A miniszter kiemelte,

a globális gazdaság súlya egyre inkább Ázsiába helyeződik át, Magyarországon pedig az ázsiai országok közvetlen befektetéseinek aránya 2014-hez képest 19 százalékról 34 százalékra emelkedett, Kína ötszörösére emelte közvetlen befektetéseinek arányát.

Kína Magyarország 10. legnagyobb tőkebefektetője. Magyarországon épít gyárat többek közt a csúcstechnológiát képviselő CATL és a BYD – tette hozzá.

Kína magyarországi nagykövetségének miniszteri tanácsosa üdvözölte, hogy Kína Egy övezet, egy út programja összekötődött a magyar kormány keleti nyitásával. Liu Bu szerint a kapcsolatok erősítése, a fejlődés előmozdítása, a közös sikerek mindkét országnak egyformán fontosak.

Magyarország ma már a kínai áruk egyik elosztó központja Európában, és a magyar áruk is egyre nagyobb mennyiségben jutnak el a távol-keleti piacra. Az együttműködésnek kedvez a közlekedési összeköttetések bővülése, valamint a márciusban bejelentett vízummentesség, amely Auszrtia, Belgium, Írország, Luxemburg és Svájc mellett Magyarországra is kiterjed – tette hozzá.

A szervezők nevében a Hszinhua kínai állami hírügynökség vezetője – aki az eseményt megelőzően személyesen találkozott Nagy Mártonnal – méltatta a kapcsolatok fejlődését.

Fu Hua üdvözölte, hogy a magyar kormány a kezdetek óta aktívan, más európai országoknak példaként szolgálva vesz részt az Egy övezet, egy út programban.

A két ország vezetői a megosztott előnyök elvét követve elkötelezettek a közös építkezés iránt, amelynek eddigi sikerét az infrastruktúraberuházások, a technológiai fejlesztések, a kulturális központok megnyitása is jelzi – mondta.

A barátság a nagy távolság ellenére is közel hozza az embereket, amit az is jelez, hogy a kínainak nagyra értékelik a magyar kultúrát, egyre többen el is látogatnak Magyarországra, és a magyarok is egyre nagyobb számban tanulnak kínaiul. A magyar-kínai együttműködés ígéretes jövő előtt áll, a kapcsolatépítés eseményeit a kínai média kiemelt figyelemmel követi – hangsúlyozta Fu Hua.