Donald Tusk: a NATO katonái már Ukrajnában vannak

Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön elismerte, hogy a NATO katonái jelen vannak Ukrajnában - írja a helyi sajtó. Szakértők szerint eddig is nyílt titok volt, hogy a nyugati erők már ott vannak a háború sújtotta Ukrajnában, ugyanakkor olyan magas szintről ezt még senki sem erősítette meg, mint most Tusk. 

- fogalmazott Tusk anélkül, hogy részletezte volna, mely országok katonái vannak jelen Ukrajnában és milyen számban. A lengyel miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy el kell kerülni a NATO közvetlen részvételét az ukrajnai katonai konfliktusban. Tusk szerint a szövetségnek a lehetőségeihez mérten kell segítenie Kijevnek.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a maga részéről az Oroszország elleni hibrid háború megerősítésének nevezte Donald Tusk nyilatkozatát. Oroszország korábban többször is bejelentette, hogy elkerülhetetlenné válik az orosz-NATO konfliktus, ha külföldi csapatok jelennek meg Ukrajnában.

A lengyel kormánytagok közül nem Tusk az első, aki őszintén beszél a témában. Március 8-án, egy Varsóban rendezett egy konferencián ugyanis Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azt mondta, hogy a NATO már Ukrajnában van. 

„Már vannak NATO-katonák Ukrajnában, és szeretnék köszönetet mondani azoknak a nagykövetségeknek, amelyek vállalták ezt a kockázatot. Más politikusokkal ellentétben én nem fogom megmondani, hogy mely országokról van szó” – fogalmazott a tárcavezető, aki az utolsó mondatával arra utalt, hogy Olaf Scholz német kancellár korábban elszólta magát, és azt mondta: brit és francia katonák is vannak már Ukrajnában. 

Április elején Hanno Pevkur észt védelmi miniszter kijelentette, hogy a NATO minden tagállamának van már katonai személyzete Ukrajnában. A tárcavezető elmondása szerint ezek a katonák nem  harcolnak Ukrajnában, hanem kiképzési feladatokat végeznek.

A NATO-tagországok vezetői közül egyre többen tartják elképzelhetőnek, hogy valamilyen formában nagyobb létszámú külföldi katonát vezényeljenek az Oroszország ellen harcoló Ukrajnába. Az intervenció leghevesebb támogatója egyértelműen Emmanuel Macron francia elnök, aki az utóbbi időben többször kiállt a francia csapatok esetleges Ukrajnába küldése mellett, David Cameron brit külügyminiszter pedig elfogadhatónak nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel mérjen csapást mélyen Oroszország belsejébe. Ingrida Simonyte litván miniszterelnök pedig arról beszélt nemrég, hogy Litvánia kész katonákat küldeni Ukrajnába egy kiképzési misszió keretében.

A Corriere della Sera olasz napilap a minap egyébként arról számolt be, hogy a júliusi NATO-csúcstalálkozón jóváhagyhatnak egy nyilatkozatot, amely rögzíti az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozás elutasítását.

A NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, és segítenek a nyugati fegyverek működtetésében – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy korábbi sajtótájékoztatóján is

Zaharova arra reagált, hogy a Financial Times című brit lap közölte: nyugati különleges erők tevékenykednek Ukrajnában. A publikáció azt követően jelent meg, hogy Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: az EU-ban felmerült, hogy katonákat vezényeljenek Ukrajnába.

Zaharova arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus eszkalációjához vezet, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek majd Ukrajnába.

Az orosz erők – a moszkvai védelmi tárca szerint – az elmúlt nap folyamán elfoglalták a donyecki régióban lévő Sztepove (oroszul: Petrovszkoje) települést, miközben négy frontszakaszon előrenyomultak, és ugyanennyin 22 ukrán ellentámadást és támadást vertek vissza.

A legtöbb, szám szerint 11 ukrán roham az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg az orosz hadijelentés szerint. Az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén csaknem hétszáz katonát veszített, akik közül a legtöbben, szám szerint mintegy 230-an a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó radart, egy lőszer- és egy üzemanyagraktárt, hét harckocsit, hat gyalogsági járművet – közük két amerikai Bradleyt – , egy lengyel Krab önjáró és egy M777-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők három rakétáját, valamint 99 drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 8200-at az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített tábori lövegek és aknavetők száma.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A francia elnök  néhány hete  lehetőségként vázolta fel, hogy nyugati katonák, európai csapatok menjenek a háborús hadszíntérre – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Emmanuel Macron egyik megszólalására utalva a Facebook-oldalára  feltöltött videóban.

Dömötör Csaba a hírt úgy kommentálta: „na, kezdődik.” Emlékeztetett Orbán Viktor egy tavalyi interjújára, amelyben a miniszterelnök arról beszélt, hogy eljön majd az a pillanat, amikor tankok és vadászgépek után már európai katonákat is küldenének a hadszíntérre.

„Nagyon közel vagyunk szerintem ahhoz, hogy komoly javaslatként kerüljön asztalra, hogy Ukrajnával szövetséges országok katonái is lépjék át a határt, és menjenek Ukrajna földjére” – idézte az interjúból a miniszterelnök kijelentését.

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban.

Macron a The Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”

A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.

„Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.

A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.

Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely „nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.

A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem – mondta a francia államfő.

Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai nukleáris védőernyő nyújtotta garancia esetleg nem lesz teljes körűnek tekinthető, akkor Franciaországnak szüksége lehet-e saját hadászati nukleáris fegyverei mellett hadszíntéri nukleáris eszközökre is a potenciális eszkaláció kezelhetősége végett, Macron kijelentette:

Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem „az elfogadhatatlan mértékű károkozás”.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nem kíván „politikai fikciókkal” foglalkozni, így nem akarja megkérdőjelezni az amerikai garanciát.

Emmanuel Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol. Európában született a liberális demokrácia eszméje, és az európai társadalmi rendszerek ennek szabályaira épülnek – tette hozzá.

A francia elnök szerint a demokrácia sérülékenysége – különösen választások idején – lendületet ad „az antiliberális, vagy ahogy ma mondjuk, az illiberális impulzusoknak”.

Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a francia elnök szavai szerint a társadalmak egészét is átalakítják.

Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások.

Különösen a koronavírus-járvány után „alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn” – fogalmazott a francia államfő.

Franciaország „kész megnyitni a vitát” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról – mondta Emmanuel Macron francia elnök az Ebra cégcsoport kelet-franciaországi regionális lapjainak adott, szombaton megjelent interjúban.

„Szeretném elindítani ezt a vitát a rakétaelhárító védelemről, a nagy hatótávolságú képességekről és a nukleáris fegyverekről azoknak az államoknak az esetében, amelyek rendelkeznek ilyenekkel, vagy amelyeknek a területére telepítettek amerikai atomfegyvereket. Tegyünk ki mindent az asztalra, és nézzük meg, mi nyújt számunka valódi védelmet, hiteles módon” – fejtette ki a francia államfő az interjúban, amelyet pénteken rögzítettek strasbourgi látogatásán.

Kijelentette: Franciaország meg fogja őrizni „sajátosságát, de készen áll arra is, hogy jobban hozzájáruljon Európa védelméhez”.

Macron szerint beszélni kell egy európai rakétapajzs lehetőségéről is, de biztosítani kell azt, hogy az minden típusú rakéta elhárítására alkalmas, és elrettent az atomfegyverek bevetésétől.

„A hitelességhez szükség van nagy hatótávolságú rakétákra, amelyek elrettentik az oroszokat. A nukleáris fegyverekkel kapcsolatban pedig Franciaországnak az a doktrínája, hogy akkor lehet azokat bevetni, ha létfontosságú érdekeinket fenyegetik”

– tette hozzá.

A Brexit óta Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban. Emmanuel Macron csütörtökön a párizsi Sorbonne egyetemen tartott beszédében olyan „erős Európa” mellett érvelt, amely „tiszteletet parancsol”, „szavatolja a biztonságát”, és visszaszerzi „stratégiai autonómiáját”.

Nem csitulnak a háborús hangok Brüsszelben. Legutóbb a NATO-főtitkár beszélt arról, hogy a tagállamoknak az Ukrajna védekezéséhez szükséges fegyverek küldését kell előtérbe helyezniük. Itthon a kormánypártok régóta azt hangsúlyozzák, hogy júniusban a háború és a békepárti tábor között kell majd választani. Orbán Viktor is  arról beszélt: háborús hangulat van, ebből a konfliktusból pedig ki kell maradnunk!

A NATO további katonai támogatást nyújt Ukrajnának, főképpen a légvédelem területén – ezt a NATO-főtitkár jelentette be a közelmúltban. Jens Stoltenberg Brüsszelben azt mondta: a helyzet a harctéren nagyon nehéz, Ukrajnának így még több segítség kell.

„A szövetség tagjainak most a készleteik mélyére kell nyúlniuk. Ukrajnának fegyverekre van szüksége az orosz fenyegetés elhárításához. A NATO országok részéről ez nem jótékonyság, hanem biztonsági befektetés” – fogalmazott Jens Stoltenberg.

Az elmúlt hetekben egyre inkább felerősödtek a háborúpárti hangok nyugaton.

A lavinát még februárban indította el Emmanuel Macron, amikor azt mondta: nem kizárt NATO-csapatok küldése Ukrajnába. Később több ország képviselője is támogatta ezt a tervet. De nemcsak a politikusok háborúpártiak.

Soros György évtizedek óta háborúba akarja vinni a NATO-t és Európát – fogalmaz   történtek kapcsán a Magyar Nemzet. A lap rámutat: az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen mutat be terveket arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra. A Magyar Nemzet emlékeztet: Soros György arról is írt már, hogy szerinte a NATO-nak képesnek kellene lennie arra, hogy beavatkozzon más országok belügyeibe a liberális demokrácia megteremtése érdekében.