kulcsár edina
Amióta világ a világ, Svájc mindig is előkelő helyet foglalt el a leggazdagabb országok listáján. Ennek ellenére egyáltalán nem ismeretlen jelenség a hajléktalanság az alpesi államban, ahol óvatos becslések szerint is 1000-1500 ember él tartósan fedél nélkül.
A Svájc északi részén található Bázel önkormányzata egy végtelenül bizarr akcióval oldaná meg az egyre nagyobb méreteket öltő hajléktalanproblémát. A 171 ezer lakosú nagyváros vezetése a napokban ugyanis minden életvitelszerűen az utcán élő embernek felajánlott egy szerződést, mely szerint az aláírók vállalják, hogy elmennek Svájcból és soha többet nem térnek oda vissza, cserébe viszont kapnak 20 svájci frank (6500 forint) költőpénzt, illetve egy szabadon választott helyre szóló, egyirányú vonatjegyet bárhová Európába – írja a 20 Minutes című regionális svájci hírportál.
A helyi sajtó beszámolói szerint eddig 31 hajléktalan (köztük 14 román és 7 német állampolgár) élt az önkormányzat által felkínált lehetőséggel, tehát az „elköltöztetős” akció kifejezetten népszerűnek mondható, hisz egy 2019-es társadalomkutatás szerint Bázelben – Svájc harmadik legnépesebb városában – 100 ember élt utcán.
Toprak Yergu, a bázeli igazságügyi minisztérium szóvivője elmondta: „a következő hetekben még elérhető lesz a szerződés a hajléktalanok számára, aztán megszüntetjük ezt a lehetőséget. Ha valaki megszegi a szerződést, és visszatér Bázelbe, akkor vele szembe kitoloncolási eljárást fogunk kezdeményezni.”
A bázeli önkormányzat intézkedését rengeteg civil és jogvédő szervezet kritizálta, közülük többen is azt fontolják, hogy bíróságon védik meg a hajléktalanok érdekeit. A nagy közösségi oldalakon sokan „a nagy utcaseprés” néven emlegetik az akciót, amit a többség méltatlannak gondol a fedél nélküliekkel szemben.
Svájcban egyébként nem először fordul elő, hogy radikális eszközökkel lépnek fel a hajléktalanokkal szemben a hatóságok. 2014 januárjában például őrizetbe vett egy hajléktalan nőt a rendőrség Genfben, amiért nem tudott kifizetni egy 500 svájci frankos bírságot, amit korábban kéregetés miatt szabtak ki rá. Az ügy végül az Emberi Jogok Európai Bíróságához jutott, ami hatályon kívül helyezte a hatóságok döntősét és arra kötelezte a várost, hogy fizessen a nőnek 1000 frank kártérítést.