Így vélekedik Netanjahu az ellene hozott elfogatóparancsról

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte és visszautasította csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát, amelyet ellene és Joáv Galant, a nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen adtak ki háborús bűnökkel vádolva őket.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság antiszemita döntése egy modern Dreyfus-perrel azonos – és ez is úgy fog véget érni, mint az” – utalt a kormányfő a tizenkilencedik századi Franciaországban lezajlott eljárásra, amelyben egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust alaptalanul vádoltak meg hazaárulással.

„Izrael undorral utasítja vissza a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ennek az elfogult és diszkriminatív politikai testületnek az ellene szóló abszurd és hamis tetteit és vádjait.”

„Nincs igazságosabb Izrael Gázában, 2023. október 7. óta vívott háborújánál, amely azután tört ki, hogy a Hamász terrorszervezet gyilkos támadást indított, és végrehajtotta a zsidó nép ellen a holokauszt óta a legnagyobb mészárlást” – áll Netanjahu hivatalának közleményében. „Olyan korrupt legfőbb ügyész hozta meg a döntést, aki a bőrét igyekszik menteni az ellene szóló súlyos szexuális zaklatási vádak miatt, és olyan elfogult bírák, akiket az Izrael elleni antiszemita gyűlölet hajt” – tették hozzá.

„Semmilyen Izrael-ellenes döntés nem akadályozza meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait”

– tette hozzá a kormányfő hivatala.

„Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem enged a nyomásnak, nem retten vissza, és nem hátrál meg mindaddig, amíg Izrael el nem éri a hadjárat elején kitűzött összes háborús célját”– zárult a kormányfői közlemény.

Az izraeli politikai paletta legtöbb pártja, a jobboldal, a centrum és a baloldal is felsorakozott a hágai döntéssel szemben. „Elítélem a hágai bíróság döntését, Izrael védi magát a terrorszervezetekkel szemben, melyek megtámadták, gyilkolták és megerőszakolták polgárait. Ezek az elfogatóparancsok a terrorizmus megjutalmazását jelentik” – közölte a parlamenti ellenzék és az ellenzéki centrista Van Jövő párt vezetője, Jaír Lapid. Jaír Golan, a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Párt elnöke szégyenteljesnek nevezte a hágai végzést. „Izraelnek joga volt és mindig is lesz megvédeni magát ellenségeinkkel szemben” -közölte a baloldali politikus.

Jichák Hercog izraeli elnök szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen háborús bűnök miatt sötét nap az igazságszolgáltatás és az emberiség számára.  

„Az ICC felháborító döntése rosszhiszeműen nevetség tárgyává változtatta az egyetemes igazságszolgáltatást. Megcsúfolja azoknak az áldozatait, akik az igazságért küzdenek – a szövetségesek nácik feletti győzelmétől napjainkig” – vélekedett Hercog közleményében.

Az izraeli államfő szerint a döntésben nem vették figyelembe a máig a Gázai övezetben fogva tartott 101 izraeli túszt, és azt sem, hogy az iszlamista Hamász szervezet cinikusan emberi pajzsként használja saját népét, valamint hogy Izraelt barbár módon megtámadták, ezért joga és kötelessége az önvédelem. Hercog szerint azzal sem foglalkoztak, hogy Izrael a nemzetközi humanitárius jog szerint működő demokratikus ország, amely mindent elkövet a civil lakosság humanitárius szükségleteinek kielégítésére.

Eliav Liblich professzor, a tel-avivi egyetem nemzetközi jogi szakértője szerint az elfogatóparancsok „Izrael történetének legsúlyosabb jogi fejleményei”. „Közvetlenül azt jelentik, hogy a törvényszék tagállamai – 124 ország, az Egyesült Államok kivételével Izrael szinte összes szövetségese – kötelesek lesznek letartóztatni Netanjahut vagy Galantot, ha a területükre lépnek”. Liblich szerint az is lehet, hogy további titkos elfogatóparancsok vannak például az izraeli hadsereg magas rangú tisztjei ellen is, és ez hatással lesz a hadsereg általános megítélésére, a külföldi hadseregekkel való kapcsolataira is. Ha úgy vélik, hogy jogos a bíróság elfogatóparancsa, akkor a külföldi államok habozhatnak, sőt akár teljesen elfordulhatnak az együttműködéstől az izraeli hadsereggel a jogtudósnak a Háárec című újság honlapján megjelent vélekedése szerint.

Szégyenletesnek és abszurdnak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter ellen.

Szijjártó Péter azt írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében: a Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter ellen.

„Ez a döntés szégyenletes és abszurd”

– fogalmazott.

A miniszter közölte, telefonon egyeztetett Gideon Szaár izraeli külügyminiszterrel, és biztosította arról: Magyarország elutasítja, hogy a nemzetközi bírósági rendszer bármely intézményét politikai eszközzé tegyék. És „most ez történt” – olvasható a bejegyzésben. Szijjártó Péter azt írta, „a döntés szégyent hozott a nemzetközi bírósági rendszerre azzal, hogy egyenlőségjelet tett egy ördögi terrortámadással megtámadott ország miniszterelnöke és az ördögi támadást végrehajtó terrorszervezet vezetői közé”. A döntés elfogadhatatlan – tette hozzá.

Nemzetközi jogilag is nonszensz az izraeli vezetők elleni nemzetközi elfogatóparancs, ez ifj. Lomniczi Zoltán nemzetközi jogász véleménye.

2023. október 7-én hajnalban a Hamász fegyveresei, általa vezetett militáns csoportok behatoltak Izrael állam területére, ennek során szándékosan megölték civilek százait, továbbá több tucat túszt is ejtettek a Gázai övezetben, köztük fogságba taszítva nőket, gyerekeket, időseket és fogyatékkal élőket. Ezen cselekmények a nemzetközi emberi jogi jog, illetve a humanitárius jog súlyos megsértését jelentik, ezenkívül háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek. Ezek nem elszigetelt vagy szórványos események, hanem részei az atrocitások széles körben elterjedt gyakorlatának (amelyet egyes kormányok vagy de facto hatóságok tolerálnak, elnéznek, esetleg valamilyen formában akár támogathatnak is – pl. Irán felelősségének kérdése).

Ezt követően a példátlan módon elfogató parancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, illetve Joáv Galant volt védelmi miniszter és egyébként egy "magas rangú Hamász-tisztviselő" ellen, a Nemzetközi Büntetőbíróság (angolul International Criminal Court, ICC). A szervezet azzal vádolja őket, hogy háborús bűnöket követtek el az Izrael elleni, 2023. október 7-i támadások alatt és azt követően. Az ICC szerint „reális alapja” van feltételezni, hogy Netanjáhú felelős többek között „az éheztetés mint hadviselési módszer” alkalmazásáért, valamint „az emberiség elleni bűncselekményekért, mint gyilkosság, üldöztetés és más embertelen cselekedetek”.

Az ítélkező szerv egy 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével – az agresszió bűntette felett azonban jelenleg nincs hatásköre – vádolt személyek ügyeinek lefolytatására. A Bíróság székhelye Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja.

Nemzetközi Büntetőbíróság rendelkezik joghatósággal, hogy fórumot biztosítson a súlyos nemzetközi bűncselekmények, köztük a népirtás, a háborús bűncselekmények és a genfi egyezmények megsértése miatti büntetőeljárás alá vonáshoz. A Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútum nem vonta joghatósága alá a terrorista bűncselekményeket, annak ellenére, hogy az államok több javaslatot tettek ilyen típusú bűncselekmények felvételére. 1963 óta a nemzetközi közösség 19 nemzetközi jogi egyezményt dolgozott ki és fogadott el a terrorcselekmények megelőzésére, ezenkívül 2006. szeptember 8-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a terrorizmus elleni globális stratégiát. 

A szervezet nem keverendő össze a Nemzetközi Törvényszékkel (a köznyelvben gyakran hágai Nemzetközi Törvényszék), amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egy szerve, és amelyet a volt Jugoszlávia területén a konfliktusok során elkövetett súlyos bűncselekmények kivizsgálása és az elkövetésükkel gyanúsított személyek elleni bírósági eljárások lefolytatása céljából hoztak létre. A Törvényszék egy eseti, nem állandó bírói fórum, amely Hágában található.

Főbíró hangsúlyozni, hogy Izrael - többek között az USA és Oroszország mellett - nem csatlakozott a Római Statútumhoz, és nem fogadta el az ICC joghatóságát, így a bíróság eljárásának jogalapja erősen kérdéses, egyúttal pedig sérti Izrael szuverenitását. További aggály, hogy a bíróság nem adott lehetőséget Izraelnek arra, hogy maga indítson nyomozást vagy büntetőeljárást az ügyben, amely sérti a Római Statútumban foglalt előírásokat.

Nemzetközi Büntetőbíróság alapító okmányát, a Római Statútum-ot 1998. július 17-én fogadták el Rómában, és 2002. július 1-jén lépett hatályba.  A Statútum határozza meg többek között az ICC joghatóságát és működési elveit, amelyeknek minden esetben érvényesülniük kell a Bíróság eljárása során.

A Statútumban lefektetett elvek azonban a gyakorlatban már kevésbé érvényesülnek, a politikai manipulációtólvaló félelem sok országot aggaszt, köztük az Egyesült Államokat is. Az ICC-vel kapcsolatos 1998-as albizottsági meghallgatáson elnökölve Rod Grams volt szenátor megjegyezte: „Most, bár megkönnyebbültem, hogy a kormány a római szerződés ellen szavazott, meggyőződésem, hogy ez önmagában nem elegendő nemzetünk érdekeinek védelméhez. Az Egyesült Államoknak agresszívan kell elleneznie ezt a bíróságot minden egyes lépésnél, mert a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó szerződés nem csak rossz, de szerintem veszélyes is.” Gram külön megjegyezte, hogy az ICC eljárása nem nyújtana „hatékony szűrőt a politikai indíttatású vádemelés ellen”. Dianne Feinstein szenátor 1998-ban ugyanezen a meghallgatáson hozzászólva megjegyezte: „Osztom azokat az aggodalmakat, amelyek végül az Egyesült Államokat arra az elhatározásra juttatták, hogy nem támogathatják a Rómában született statútumtervezetet. Egyikünk sem szeretne egy olyan bíróságot látni, amely komolytalanul vádol amerikaiakat, vagy amely nem az igazságszolgáltatás, hanem a politika motivációjával jár el.”

Ezek a megállapítások egyértelműen rámutatnak arra, hogy a bíróság politikai manipulációnak lehet kitéve. Emellett az amerikai döntéshozók aggodalmuknak adtak hangot amiatt is, hogy az ügyészek széles körű jogkörrel rendelkeznek, de „nem tartoznak elszámolással egyetlen kormánynak vagy intézménynek sem”.