Világháborús veszélyt idéz fel Biden elnök döntése a rakétákról

Világháborús veszélyt idéz fel Joe Biden döntése. A jelenlegi amerikai elnök engedélyezte az ukrán hadseregnek, hogy nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal csapjanak le orosz területre.  Az újonnan megválasztott Donald Trump amerikai elnök fia, Donald Trump Jr. idiótának nevezte azokat, akik engedélyezték a nagy hatótávolságú rakéták bevetését Oroszország ellen.  

„Úgy tűnik, hogy a katonai ipari komplexum még belekezd a harmadik világháborúba, mielőtt apámnak lehetősége lenne békét teremteni és emberéleteket megmenteni” – fogalmazott.

Világháborús veszélyről nyilatkozott a Kreml szóvivője

Az amerikai lépésre válaszul Dimitrij Peszkov hangsúlyozta: az orosz terület mélyére irányuló csapásokat nem Ukrajna, hanem azok az országok hajtják végre, amelyek erre engedélyt adnak, és ez jelentősen megváltoztatja a helyzetet.

 Véleménye szerint nyilvánvaló, hogy a leköszönő amerikai adminisztráció továbbra is olajat kíván önteni a tűzre és feszültséget gerjeszteni az ukrán konfliktus körül. Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati fegyverek orosz területeken való bevetését Moszkva a NATO közvetlen részvételének fogja tekinteni a háborúban, és ez Putyin szerint alapjaiban változtatja meg a konfliktust.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint a hatalomból kiszavazott háborúpárti politikusok sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem hajlandók tudomásul venni a népakaratot. Úgy tűnik, a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza. 
Időközben az is kiderült, hogy Kijev újabb 160 ezer ember behívására készül.  Az ukrán védelmi erők már több mint egymillió állampolgárt mozgósítottak, és a tervek szerint még további 160 ezer főt fognak behívni. Erről Olekszandr Litvinenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára beszélt azután, hogy a parlament október végén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás 2025. február 7-ig történő meghosszabbításáról szóló törvényt. A jogszabályokat az elmúlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta.  A mozgósítást elkerülő személyek felkutatásában a rendvédelmi szervek is aktívan bekapcsolódtak. Ennek a legfőbb oka, hogy, akik akartak harcolni, már rég a fronton vannak, újonc katonákat azonban egyre nehezebb találni. Erre utal, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az igazoltatások és az út menti ellenőrzőpontok, de olyanra is volt már példa, hogy szórakozóhelyeken, éttermekben, edzőtermekben és bevásárló központokban tartottak razziákat a toborzók.

Csapást mért az orosz hadsereg az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre – közölte csütörtök este televíziós bejelentésben Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Elmondta, hogy az Oresnyik (Mogyorós) harci körülmények között történő tesztelése válasz volt arra, hogy az ukrán hadsereg az oroszországi brjanszki régióra amerikai ATACMS rakétákkal, a kurszkira pedig brit Storm Shadow rakétákkal mért csapást.

Ezzel az orosz elnök szerint az Ukrajnában vívott háborúban megjelentek a globális jellegű elemek.

Putyin bejelentette, hogy az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni. Mint mondta, Moszkva a békés eszközöket részesíti előnyben, de kész az események bármilyen alakulására, „mindig lesz válasz”.

„Feljogosítva tartjuk magunkat arra, hogy fegyvereinket azoknak az országoknak a katonai létesítményei ellen alkalmazzuk, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket a mi létesítményeink ellen használják”

– mondta Putyin.

„A legújabb rakétarendszereink további tesztjei során célként meghatározandó objektumokat az Oroszországi Föderációt érő biztonsági fenyegetések alapján fogjuk kijelölni” – tette hozzá. Közölte, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéták 10 Mach sebességgel, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támadnak. Putyin szerint a Juzsmast támadó rakéta hagyományos robbanótöltetet hordozott. Mint mondta, ennek a rakétarendszernek a harci tesztelése a NATO-országok agresszív fellépésére válaszul folyik.

Bejelentette, hogy Oroszország előzetesen fel fogja ajánlani az ukrán civileknek és a baráti országok állampolgárainak, hogy rakéták bevetése előtt hagyják el a veszélyzónát.

„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni. Azt javaslom, hogy azoknak az országoknak a vezető elitjei, amelyek katonai kontingenseik Oroszország elleni bevetésének terveit szövögetik, komolyan gondolják át ezt” – fogalmazott az orosz elnök. Hangot adott álláspontjának, hogy az Egyesült Államok hibát követett el a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták betiltásáról kötött INF-egyezmény felmondásával.

Putyin elmondta, hogy kedden hat ATACMS rakéta, csütörtökön pedig egy Storm Shadow rendszer mért csapást Oroszország belsejében lévő célpontokra Kurszk és Brjanszk megyében. A brjanszki régióban egy lőszerraktárban keletkezett tűz, amelyet eloltottak, áldozatok és súlyos károk nélkül. A kurszki régióban a támadás egy orosz vezetési pont ellen irányult. Közölte, hogy a létesítmény külső őrségében és kiszolgáló személyzetében voltak halottak és sebesültek, a parancsnokok körében viszont nem.

Leszögezte, hogy a csapás során az ellenség céljai nem valósultak meg, a nagy hatótávolságú fegyverek bevetése nem képes befolyásolni a „különleges hadművelet” menetét.

Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Thomas Buchanan ellentengernagy az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságának (STRATCOM) szóvivője kijelentette: Washington, bár nem törekszik nukleáris csapásváltásra, készen áll egy ilyen forgatókönyvre „a legelfogadhatóbb feltételek” mellett. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Buchanan ilyen feltételként nevezte az Egyesült Államok vezető szerepét a világban. Mindemellett hangot adott álláspontjának, miszerint Washingtonnak „érdemi párbeszédet kellene folytatnia” Moszkvával és Pekinggel.

„Nukleáris doktrínánk keretében hangsúlyoztuk, hogy Oroszország felelős álláspontot képvisel abban a tekintetben, hogy maximális erőfeszítéseket tesz az ilyen (nukleáris) konfliktus megelőzésére.”

„Elvárjuk, hogy más országok is ugyanilyen felelősségteljes álláspontot képviseljenek, és ne vegyenek részt provokatív akciókban” – mondta a Kreml szóvivője. A Bloomberg ügynökségnek azzal az állításával kapcsolatban, hogy Storm Shadow robotrepülőgépeket vetettek be Oroszországban, egy, a kurszki régióban található célpont ellen, Peszkov azt mondta, hogy „újabb eszkaláció van folyamatban”.

Az orosz védelmi minisztérium napi hadijelentésében két Storm Shadow lelövéséről számolt be, anélkül, hogy a helyszínt megnevezte volna.

Peszkov ismételten azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnök leköszönő kormányzatát, hogy továbbra is „olajat önt a tűzre” az ukrajnai konfliktusban, akadályozva annak lezárását. A szóvivő a védelmi tárca hatáskörébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az orosz fegyveres erők erőteljesebben fogják-e alkalmazni a korszerű fegyvereket Ukrajnában, mint ahogy arra az ukrán állításra való reagálást is, miszerint Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be a háborúban.

Arról, hogy Fehéroroszországgal szemben támadás lenne előkészületben, amely második frontot nyithat az ukrajnai háborúban, azt mondta, hogy

az orosz és a fehérorosz szakszolgálatok folyamatos kapcsolatban állnak egymással a potenciális nyugati fenyegetések ügyében.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján egyebek között arról beszélt, hogy Lengyelországban a redzikowói Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi bázis már régóta kiemelt potenciális célpont az orosz fegyveres erők számára, tekintettel a létesítmény által képviselt fenyegetés szintjére. Mint mondta, az amerikai-NATO projekt, amely az orosz biztonsági aggályok teljes mellőzésével, közel egy évtizeden át épült, Oroszország figyelmének fókuszába került, amely a válaszlépések előkészítésével töltötte ezeket az éveket.

„Ez a lépés beleillik abba a régóta folytatott és destruktív gyakorlatba, hogy a NATO katonai infrastruktúráját Oroszország határaihoz közelítik.”

„Az ilyen lépések aláássák a stratégiai stabilitást. Más kártékony katonai-politikai és haditechnikai intézkedésekkel párosulva, amelyek célja a saját területtől több ezer kilométerre történő amerikai erőfitogtatás, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és más nukleáris hatalmakra, elkerülhetetlenül növeli a stratégiai kockázatokat, következésképpen a nukleáris veszély általános szintjét” – fogalmazott Zaharova.