tóth gabi
Létrehozva: 2024.11.18.
Biden még megenged rakétacsapásokat Ukrajnának?
Még durvábban fellángolhat a háború.
Joe Biden amerikai elnök kormánya lehetővé teszi Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket orosz területeken is bevethesse, mondta három, az ügyet ismerő forrás – számolt be róla a Reuters hírügynökség.
Ukrajna az elkövetkező napokban tervezi végrehajtani első nagy hatótávolságú támadásait
a források szerint, ám részleteket nem árultak el a műveletbiztonsági aggályok miatt.
A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hónapok óta kéri szövetségeseit, hogy oroszországi célpontok ellen is bevethesse a tőlük kapott fegyvereket.
Információk szerint
Az első mélységi csapásokat valószínűleg ATACMS rakétákkal fogják végrehajtani, amelyek hatótávolsága akár több mint háromszáz kilométer is lehet.
A nyugati fegyverek bevetése orosz területeken ugyanakkor komoly eszkalációs kockázatot hordoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember közepén beszélt arról, hogy a NATO-országok már nem csupán arról tárgyalnak, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket Ukrajna fegyveres erői bevethetik-e Oroszország ellen, hanem gyakorlatilag az ukrajnai konfliktusban való közvetlen részvételről egyeztetnek.
Az elnök megjegyezte, hogy Kijev már most is drónokkal és egyéb eszközökkel támadja az orosz területeket. De amikor a nyugati gyártmányú precíziós, nagy hatótávolságú fegyverek használatáról van szó, meg kell érteni, hogy az ilyen műveletek csak a NATO-országok katonai személyzetének részvételével lehetségesek – magyarázta az orosz vezető.
Ráadásul az ilyen csapások során olyan műholdakról származó titkosszolgálati adatokat is felhasználnak, amelyekkel Ukrajna nem rendelkezik
– tette hozzá.
Putyin hangsúlyozta:
a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban jelentősen megváltoztatja annak lényegét, és azt jelenti, hogy a NATO-tagországok – az Egyesült Államok és az európai országok – háborúban állnak Oroszországgal.
Franciaország és Nagy-Britannia már engedélyezte Ukrajna számára, hogy mélyen az orosz területre mérjen csapásokat SCALP és Storm Shadow rakétáik segítségével, írja az ukrán sajtó. Ezzel a lépéssel a két európai hatalom közvetlenül támogatja Ukrajnát az orosz-ukrán konfliktusban, lehetővé téve a hosszú távú csapásokat, korábban a távozó Joe Biden amerikai elnök is jóváhagyta ugyanezt a lépést. A világháború kézzel fogható közelségbe került.
Ukrán katona lövedéket helyez a tüzérségbe (Fotó: AFP)
A Le Figaro francia lap információi szerint ez a döntés az Egyesült Államok jóváhagyását követően született meg, jelenti az egyelőre meg nem erősített híreket az ukrán média. Az amerikai elnöki adminisztráció, Joe Biden vezetésével, a kontinensnyi országon belüli célpontokra történő csapásokra adott engedélyt Ukrajnának, ami jelentős változást hoz Washington korábbi óvatos álláspontjához képest, írja az RBC Ukraine.
Az elmúlt hónapokban Kijev folyamatosan sürgette az Egyesült Államokat, hogy hagyja jóvá az orosz katonai célpontok elleni, mélyen az orosz területen belüli csapásokat. Kezdetben az USA kerülte a közvetlen konfrontáció kockázatát, de Biden elnök döntése áttörést hozott ebben a vonatkozásban.
Különös jelentősége van annak, hogy ez a döntés mindössze két hónappal Donald Trump tervezett hivatalba lépése előtt született meg, amely jelezheti az amerikai külpolitika rugalmasságát és változását az új adminisztrációs időszak előtt.
Ezen a héten Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha, Washingtonban tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. A találkozó során megtárgyalták a hosszú hatótávolságú csapások engedélyezésének kérdését. A beszélgetést követően Szibiha óvatos optimizmusról számolt be, jelezve, hogy Ukrajna mérföldkövet érhet el védelmi képességeinek növelésében.
A döntés jelentősége abban rejlik, hogy Ukrajna mostantól képes lesz nem csupán ATACMS, hanem SCALP és Storm Shadow rakétarendszerekkel is csapást mérni az ellenséges területekre. Az ilyen jellegű műveletek potenciálisan megerősítik Ukrajna stratégiai pozícióját a konfliktusban, miközben kihívást jelentenek az orosz védelem számára. Az elkövetkező napok akár további feszültséget eredményezhetnek a régióban, az RBC-Ukrajna szerint ugyanis a rakétacsapások hamarosan bekövetkezhetnek.
Világháború lehet a nyugati döntések miatt
Mint arról lapunk korábban már beszámolt a nyugati fegyverek bevetése orosz területeken komoly eszkalációs kockázatot hordoznak. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember közepén beszélt arról, hogy a NATO-országok már nem csupán arról tárgyalnak, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket Ukrajna fegyveres erői bevethetik-e Oroszország ellen, hanem gyakorlatilag az ukrajnai konfliktusban való közvetlen részvételről egyeztetnek.
Az elnök megjegyezte, hogy Kijev már most is drónokkal és egyéb eszközökkel támadja az orosz területeket. De amikor a nyugati gyártmányú precíziós, nagy hatótávolságú fegyverek használatáról van szó, meg kell érteni, hogy az ilyen műveletek csak a NATO-országok katonai személyzetének részvételével lehetségesek – magyarázta az orosz vezető.
Ráadásul az ilyen csapások során olyan műholdakról származó titkosszolgálati adatokat is felhasználnak, amelyekkel Ukrajna nem rendelkezik
– tette hozzá.
Putyin hangsúlyozta:
a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban jelentősen megváltoztatja annak lényegét, és azt jelenti, hogy a NATO-tagországok – háborúban állnak Oroszországgal.
Tömeges csapást mértek reggel az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú légi és tengeri precíziós fegyverekkel, valamint csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipart ellátó kritikus energetikai infrastrukturális létesítményekre és hadiipari vállalatokra – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.
Emellett az orosz taktikai légierő gépei, a rakéta- és tüzérségi erők, valamint drónok katonai repülőterek infrastruktúráját, gázkitermelő telepeket, a hadiipar szempontjából fontos energetikai objektumokat, valamint egy drónraktárt támadtak a beszámoló értelmében.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy
Ukrajna-szerte 63 objektumot talált el a vasárnap reggeli rakéta- és dróntámadás.
Közölte, hogy Odesszában és Ivano-Frankivszk megyében az energiahálózatot, Krivij Rihben egy hadfelszerelést tároló raktárt és egy üzemanyagszállító szerelvényt, a Lviv megyei Sztrijben pedig egy katonai repülőteret ért csapás.
Azt állította, hogy Mikolajivban egy tengeri drónokat összeszerelő üzemet ért támadás, amely 12 katonát is megölt, mintegy harmincat pedig megsebesített, köztük külföldieket is.
Lebegyev szerint a támadás idején a létesítményben helyi alkalmazottak mellett angolul beszélő hadmérnökök tartózkodtak.
A tisztségviselő azt mondta, hogy az Odessza megyei hatóságok október 14-től külföldiek számára korlátozták a Fekete-tenger partvidékének megközelítését.
A vasárnapi orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 23 ellentámadást vert vissza.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1600, Kurszk irányában pedig mintegy 320 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel hat lőszerraktárt, egy tengeri és egy légi lőszerraktárt, négy harckocsit és 15 egyéb páncélozott harcjárművet, egy lengyel gyártmányú 155 milliméteres önjáró tarackot, négy francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS-sorozatvetők két rakétáját, továbbá 108 repülő drónt és négy legénység nélküli motorcsónakot a Fekete-tenger északnyugati részén.
A moszkvai katonai tárca szombaton a donyecki régióban lévő Lenyinszkoje (ukránul: Verhnyoelancsik) és Makarivka elfoglalásáról tett bejelentést.
Kurszk irányában a vasárnapi orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy német Marder gyalogsági harcjárművet és négy egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 33 250 embert, 213 harckocsit, 137 gyalogsági harcjárművet, 115 páncélozott személyszállító járművet, 1171 páncélozott harcjárművet, 954 gépkocsit, 285 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
Vasárnap délután a tárca arról számolt be, hogy a kurszki régióban lévő Olgovszkaja Roscsánál az orosz Észak csoportosítás meghiúsította bekerített ukrán csapatok kitörési kísérletét. A beszámoló értelmében hajnalban 15-20 fős csoportok próbáltak meg áttörni, ám az ukrán fél végül több mint 80 halottat és mintegy 40 sebesültet veszített, 24 katonája pedig megadta magát.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet oltotta ki Julija Kuznyecova, a Kurszk megyei Narodnaja Gazeta című lap főszerkesztőjének életét. A drón egy rendőrségi személyautót talált el, amelyben Kuznyecova mellett az újság elektronikus tördelője és egy rendőr ült, ők mindketten megsebesültek.
A Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna szerkesztősége felszólította az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét (UNESCO), hogy főigazgatójának, a francia Audrey Azoulay-nek az újságírók biztonságáról és a büntetlenség problémájáról szóló, 2022-2023-ra vonatkozó zárójelentésébe foglalják bele az orosz média képviselőinek halálára és sebesülésére vonatkozó adatokat is. A jelentést november 21-22-én terjesztik Párizsban az UNESCO Nemzetközi Kommunikációfejlesztési Programjának kormányközi tanácsa elé. A tervezetben ugyanakkor nem történik említés az említett időszakban életüket vesztett és megsérült orosz újságírókról.
Az udmurtfödi Izsevszkben dróntámadás tüzet okozott egy, a hivatalos közlemény által meg nem nevezett üzemben. A létesítmény egyik alkalmazottja könnyebben megsebesült.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
