A kormányfő a krakkói Várban ünnepélyesen átadta Lengyelországnak II. Zsigmond Ágost lengyel király gyermekpáncélját. A páncél történetéről
korábban mi is írtunk. Az eseményen Orbán Viktor beszédében kiemelte:
„nem volt ez olyan könnyű történet, de egy idő után világos volt, hogy az igazság Lengyelország oldalán van, őket illeti meg ez a becses tárgy, bár nekünk is a szívünkhez nőtt”.
Közölte: a helyzetet bonyolította, hogy Magyarországon – ahogy valószínűleg Lengyelországban is – , a muzeológus szakemberek a nemzeti kincs legjobb őrei, védik, ami a nemzet kultúrájához tartozik, és nem szívesen mondanak le egy darabról sem. Nem volt egyszerű magyar belső vita, amíg eldőlt, hogy így lesz ez jó, oda kell kerülnie a páncélnak, ahova való – mondta.
Emlékeztetett: egy szerencsés véletlen, félreértés folytán került Magyarországhoz a páncél, mert azt gondolták, hogy II. Lajos magyar királyé,
„azt hittük, hogy a mienk, de aztán kiderült, hogy másképpen van, és II. Zsigmond Ágost lengyel királyé” – közölte. Hozzáfűzte: ennél jobban páncélnak az eredetét még nem vizsgálták.
Orbán Viktor hangsúlyozta: meghajoltak a történelmi tények és az igazság előtt, belátták, hogy a páncél Lengyelországé.
Amikor a lengyel miniszterelnök hivatalos kéréssel kereste meg Magyarországot, az egyetlen lehetséges döntést hozták meg, amit megengedett a magyar-lengyel barátság: visszaadták azt, ami a lengyeleké – fogalmazott. A kormányfő azt mondta: a jog szerint már kétségkívül a lengyeleké a páncél, de azt kérte tőlük, engedjétek meg, hogy a
„szívünkben egy kicsit továbbra is mienknek érezzük és vigyázzanak rá úgy, ahogy Magyarország tette”. Abban a reményben adják vissza a páncélt, hogy előbb-utóbb a történelemben minden a helyére kerül – tette hozzá. A miniszterelnök azt is megköszönte, hogy Magyarország eddig őrizhette a páncélt.
