kulcsár edina
Megnéztük a KSH adatait és meglepő dolgokra bukkantunk.
Néha érdemes az életünk változásait nagyobb perspektívából megvizsgálni. A Ripost kikereste a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvános adatait, és azok segítségével megnéztük, hogy miként változott a magyar emberek élete az elmúlt 14 évben. Az adatok azt támasztják alá, hogy jól döntöttek a magyarok, amikor bizalmat szavaztak a Fidesz-KDNP-nek.
Néhány napja jelent meg a hír, miszerint idén márciusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezer fővel, 4 millió 746 ezerre nőtt.
A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. Utánanéztünk, milyen adatok voltak 2010-ben, a legutóbbi baloldali kormány bukásakor és a második Orbán-kormány megalakulásakor.
Egymillió új munkahely és munkás, az a teljes magyar lakosság több mint 10 százaléka, beleértve a csecsemőket és az aggastyánokat. Ezért is tűnt hihetetlennek, amikor Orbán Viktor erre tett ígéretet. A KSH adatait táblázatban foglaltuk össze:
2010 | 2017 | 2024* | Különbség 2010 és 2024 között | |
Foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban | 3,874,000 fő | 4,584,000 fő | 4,746,000 fő | + 872 ezer fő |
Foglalkoztatottsági ráta | 50,6% | 61% | 64,6% | +14% |
Munkanélküliségi ráta | 10,8% | 4,0% | 4,1% | - 6,7% |
Havi nettó átlagkereset (Ft) | 132.604 ft | 197.516 ft | 379.836 ft | + 247.000 ft |
* Érthető módon az egész éves adat még nem áll rendelkezésre, a legutolsó elérhető adatokat vettük figyelembe.
Az adatsorokat megnézve tehát az látszik, hogy hiába nézett szembe a magyar gazdaság több nagyon jelentős válsággal az elmúlt négy évben, a foglalkoztatottság folyamatosan nő, az átlagkeresetek is rohamosan nőnek, míg a munknanélküliek aránya egyre csökken. Lényegében aki akar, az talál munkát.
A Fidesz húsz éve minden európai parlamenti választást megnyer. Éppen ezért most sem lehet kisebb célt kitűzni: nyerjük meg ezt is
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja kampánynyitójában a Millenárison. Kiemelte: ma egymillió emberrel több dolgozik Magyarországon, mint Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt. A baloldali időszakhoz képest a minimálbér a háromszorosára nőtt, visszaadták a 13. havi nyugdíjat és kétszer annyi roma dolgozik, mint 2010-ben.
Kiemelte, hogy 2010-ben a magyar gazdaság mérete a fele volt a mainak, tehát 14 év alatt kétszeresére növeltük a gazdaság mértékét.
A magyarok jobban élnek, mint Gyurcsány alatt
– tette hozzá, majd emlékeztetett:
Ne legyünk álszerények, a június 9-ei választásnak is mi vagyunk a toronymagas esélyesei. Ezt nem ajándékba kaptuk, megdolgoztuk érte.
És ezt nem a magyar politikusok állítják, hanem az Európai Unió. Az Eurostat adatai szerint a 2022-es meredek áremelkedés után a 2023-as év második felétől már csökkenés figyelhető meg az uniós villamosenergia- és gázárakban. A régióban a magyar lakosoknak kellett a legkevesebbet fizetniük az áramért, illetve a tavalyi év első felében a földgázért.
Euróban kifejezve az átlagos háztartási villamosenergia-árak 2023 második felében Magyarországon voltak a legalacsonyabbak (11,3 euró/100 kwh, majd Bulgáriában (11,9 euró) és Máltán (12,8 euró), a legmagasabbak pedig Németországban (40,2 euró), Írországban (37,9 euró) és Belgium (37,8 euró)
Euróban kifejezve az átlagos háztartási gáz ára 2023 első felében Magyarországon volt a legalacsonyabb 3,3 euró/100kWh majd Horvátországban (4,6 euró) és Romániában (5,6 euró), a legmagasabb pedig Svédországban (20,7 euró), Írországban (16,4 euró) és Hollandiában (24,8 euró) – ismertette az uniós statisztikai hivatal.