kulcsár edina
Megállítja a külföldi hulladék és szennyvíziszap Magyarországra áramlását a kormány, ennek érdekében változtat a jogszabályon – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban az innovációs tárca vezetője. Palkovics László.
– Hogyan állítják meg a külföldről beáramló hulladékot, mi a jogszabály-változtatás háttere?
– Magyarország a harmadik legnagyobb szennyvíziszap-importőr Németország és Franciaország után, ám itt nincs olyan technológia és kapacitás, ami ezt indokolná. A szennyvíziszap a megfelelő kezelés után felhasználható a mezőgazdaságban magas energia- és tápanyagértékű termékként. Magyarországon viszont alapvetően rekultivációra használják, ami jellemzően azt jelenti, hogy egyszerűen betöltik egy bányagödörbe és otthagyják. Ez messze nem optimális felhasználás, és ha csak ez a cél, akkor nem éri meg behozni Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából. A kormány ezért döntött arról, hogy nem ad ki új engedélyt a behozatalra nyár óta.
– Mit volt még szükséges frissíteni a hulladékstratégiában?
– Évente Magyarországon mintegy hétmillió tonna ipari és egyéb gazdálkodói hulladék képződik, de ezeket az adott szektorok megfelelően kezelik. Emellett keletkezik évente 3,7 millió tonna kommunális hulladék, amelynek a felét valamilyen formában feldolgozzuk, akár komposztálással, akár anyagában újrahasznosítással. Ám egyelőre nincsenek meg a kapacitásaink a teljes újrahasznosítható hulladékmennyiség feldolgozásához, ezért ennek nagy részét tároljuk.
– Hogyan állítják meg a külföldről beáramló hulladékot, mi a jogszabály-változtatás háttere?
– Magyarország a harmadik legnagyobb szennyvíziszap-importőr Németország és Franciaország után, ám itt nincs olyan technológia és kapacitás, ami ezt indokolná. A szennyvíziszap a megfelelő kezelés után felhasználható a mezőgazdaságban magas energia- és tápanyagértékű termékként. Magyarországon viszont alapvetően rekultivációra használják, ami jellemzően azt jelenti, hogy egyszerűen betöltik egy bányagödörbe és otthagyják. Ez messze nem optimális felhasználás, és ha csak ez a cél, akkor nem éri meg behozni Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából. A kormány ezért döntött arról, hogy nem ad ki új engedélyt a behozatalra nyár óta.
– Mit volt még szükséges frissíteni a hulladékstratégiában?
– Évente Magyarországon mintegy hétmillió tonna ipari és egyéb gazdálkodói hulladék képződik, de ezeket az adott szektorok megfelelően kezelik. Emellett keletkezik évente 3,7 millió tonna kommunális hulladék, amelynek a felét valamilyen formában feldolgozzuk, akár komposztálással, akár anyagában újrahasznosítással. Ám egyelőre nincsenek meg a kapacitásaink a teljes újrahasznosítható hulladékmennyiség feldolgozásához, ezért ennek nagy részét tároljuk.