Miért is nem lehet választásokat tartani Ukrajnában?

Nem az orosz elnök dönt az ukrajnai választásokról – jelentette ki szombaton Kijevben újságíróknak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Vlagyimir Putyin pénteki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján közölte:

Oroszország kész megfontolni, hogy az ukrajnai választások napján tartózkodjon a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.

„Nem (Vlagyimir) Putyin dönti el, mikor és milyen formában tartják meg a választásokat Ukrajnában” – jelentette ki Zelenszkij. Azt is kizárta, hogy az Oroszország által megszállt területeken választást tartanának.

„Semmilyen ukrajnai választást nem lehet tartani az Oroszország által megszállt területeken”

– hangsúlyozta. Mint mondta, a szavazási folyamatra csak akkor kerülhet sor, ha a biztonságot szavatolják.

Hozzátette, hogy az ukrán külügyminiszter mindazonáltal megkezdte az elsődleges munkálatokat a külföldön élő ukránok szavazásához szükséges infrastruktúrák kiépítésére.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok új, háromoldalú tárgyalási formulát javasolt a biztonsági főtanácsadók szintjén az ukrán és orosz tárgyalópartnereknek a Miamiban tartott találkozóján, ahová az orosz és az ukrán küldöttség azért utazott, hogy megtárgyalja az amerikaiakkal az ukrajnai béketervüket.

Washington „új formátumot javasolt, ahogy én tudom, Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország részvételével” –mondta az ukrán elnök, hozzátéve, hogy európai képviselők is részt vehetnének ezen.

A szombaton kezdődő floridai fordulón az Egyesült Államok Oroszország képviselőivel tárgyal.

Kijev akkor dönt majd a formátumról, ha kedvezőek lesznek a pénteken kezdődött kétoldalú tárgyalások az amerikaiakkal – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy meg kívánja vitatni a kérdést az ukrán küldöttség vezetőjével, Rusztem Umerovval.

Az ukrán elnök kijelentette:

az odesszai kikötőben és térségében kemény a helyzet, amióta Oroszország fokozza a támadásait, hogy elzárja Ukrajnát a Fekete-tengertől.

Szombatra virradó éjjel orosz rakétatalálat érte a dél-ukrajnai Odessza kikötőjét, a támadásban legkevesebb nyolcan meghaltak, és huszonkilencen megsebesültek – jelentette be az ukrán polgári védelem.

Szombaton Oroszország a dél-ukrajnai Pivdennij kikötőjét támadta – közölték ukrán vezetők, hozzátéve, hogy a támadás célpontja egy energetikai létesítmény és a moldovai határra vezető kulcsfontosságú út volt.

Olekszij Kuleba első miniszterelnök-helyettes a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közölte, hogy a pivdenniji kikötő üzemanyagtárolóit érte találat.

Donald Trump felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy tartson választásokat Ukrajnában, és azt állította, hogy Kijev a háborút használja fel azok elkerülésére. Zelenszkij elnöki mandátuma eredetileg 2024 májusában járt volna le, de Ukrajna közölte: hadiállapot idején nem tudnak választást rendezni.

Az ukrán kormány szerint az állandó légiriadók, a folyamatos biztonsági kockázat és a háborús károk miatt lehetetlen lenne megszervezni a voksolást és a szavazatszámlálást. Emellett a nagyszámú belső menekült, illetve a külföldre távozott állampolgárok miatt nincs működő rendszer a távszavazásra, és a választói névjegyzéket sem tudták frissíteni – írja a Sky News.

Mindezek ellenére Moszkvából és Washingtonból is érkeztek felszólítások választások megtartására.

Vlagyimir Putyin többször kijelentette, hogy az ukrán vezetés „illegitim,” Trump pedig februárban Zelenszkijt „diktátornak” nevezte.

Amikor nemrég a Politico megkérdezte Trumptól, eljött-e az idő az ukrán választásokra, így válaszolt: „Igen. Szerintem igen. Már nagyon régóta. Igen, szerintem itt az ideje. Fontos lenne választást tartani. A háborúra hivatkozva nem tartanak választást, de szerintem az ukránoknak joguk lenne dönteni.”

„Lehet, hogy Zelenszkij nyerne. Nem tudom, ki nyerne, de már régóta nem volt választásuk. Azt mondják, demokrácia, de egy ponton túl ez már nem demokrácia” 

– fogalmazott Donald Trump.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eddig elsősorban politikai ellenfeleivel került összetűzésbe, mostanra azonban már saját pártjában is egyre erősebb a feszültség. A Nép Szolgája képviselői közül többen is kifogásolják az elnök személyeskedő vezetési stílusát, a parlament mellőzését és a hatalom központosítását.

Az ukrán elnök eddig elsősorban politikai ellenfeleivel került szembe, ám jelenleg már saját pártján belül is egyre nagyobb az elégedetlenség. A Nép Szolgája képviselői közül többen arról számoltak be a Politicónak, hogy az ukrán elnök a közelmúltban tartott zárt frakcióülésen mennyire kemény hangon bírálta a támogatóit.

Volodimir Zelenszkij többek között saját párttársait, civil szervezeteket és újságírókat kritizált, amiért a nyugati partnerek előtt nem sikerült pozitív képet festeniük Ukrajnáról. Az ukrán elnök azt állította, hogy a korrupcióról és jogsértésekről szóló bírálatok Ukrajna ellen hatnak, és gyengítik a háborús erőfeszítések nemzetközi támogatottságát.

A Politicónak nyilatkozó képviselők szerint az ukrán elnök ingerült megnyilvánulása tovább rontott a hangulaton. A Nép Szolgája képviselői csalódottak voltak, ugyanis enyhébb hozzáállásra számítottak azok után, hogy nemrég tömegesen tüntettek Ukrajnában Volodimir Zelenszkij lépése ellen.

Mint írtuk, július végén az ukrán elnök megpróbálta alárendelni a független korrupcióellenes ügynökségeket a főügyésznek, azonban a felháborodottság miatt visszalépett a döntésétől. A brüsszeli lap szerint sokan sérelmezik, hogy a konfliktus után az ukrán elnök tanácsadói inkább rájuk hárították a felelősséget.

Volodimir Zelenszkijnek május közepén járt le a mandátuma, azonban hadiállapotra hivatkozva nem tartottak újabb választásokat Ukrajnában.

A kormánypárt politikai ellenfelei régóta a hatalom kisajátításával vádolják az ukrán elnököt. Volodimir Zelenszkij viszont már saját pártján belül is egyre nagyobb feszültséget okoz. A centralizáló törekvések, a kritika elutasítása és a személyeskedő vezetési stílus miatt a törvényhozók és egyes kormányzati tisztviselők is aggódnak.

Donald Trump amerikai elnök korábban szintén azzal vádolta Volodimir Zelenszkijt, hogy a voksolás halogatásával antidemokratikus módon viselkedik.

Az ukrán korrupcióellenes hatóságok függetlenségének megtartását követelik tüntetők a nyugat-ukrajnai Lembergben 2025. július 23-án. A kijevi parlament július 22-én elfogadott egy törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a mostanáig független intézményekként működő korrupcióellenes nyomozóhivatalt és a korrupcióellenes különleges ügyészséget, Volodimir Zelenszkij államfő pedig még aznap aláírta a törvényt (Fotó: MTI/EPA/Mikola Tisz)

A brüsszeli lapnak nyilatkozó képviselők elmondták, hogy nyilvánosan kerülik a kritikát, ugyanakkor négyszemközt komoly aggályokat fogalmaztak meg a demokratikus visszalépésekkel kapcsolatban.

A kormánypártban lévő frusztráció részben az ukrán elnök vezetési stílusából és a parlamenti ellenállás minimalizálására tett kísérleteiből fakad. Az egyik törvényhozó szerint az ukrán elnöki hivatal álláspontja, hogy orosz barbár, aki nincs Zelenszkijjel.

Tisztogatások és személyi döntések

Tovább növelte a belső feszültségeket, amikor Volodimir Zelenszkij több, függetlennek számító politikust és tisztviselőt is menesztett. Az utóbbi hónapok kormányátalakításai alatt távozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, Volodimir Kudrickij, az állami energiaátviteli hálózat vezetője, valamint a rendkívül népszerű Valerij Zaluzsnij tábornok, aki jelenleg nagykövetként szolgál Londonban. A lap szerint az említett személyek mindannyian stratégiai kérdésekben kerültek szembe az ukrán elnökkel.

A megfigyelők szerint ezzel párhuzamosan egyre inkább az elnök szűk belső köre – régi barátok és bizalmas tanácsadók – uralják a döntéshozatalt. Azok, akik függetlenebb hangot ütöttek meg, fokozatosan kiszorultak.

A parlamenti képviselők közül többen úgy érzik, hogy a törvényhozás szerepe minimálisra csökkent, miközben a kormánypárti frakcióban is nő a frusztráció.

A belső viták és a hatalomkoncentráció körüli aggodalmak azt mutatják, hogy Zelenszkij pártján belül is egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie. A háborús helyzet és a politikai feszültségek közepette az ukrán elnöknek már nemcsak a választók, hanem saját képviselői előtt is fenn kell tartania a hitelességet. Az elmúlt hetekben ráadásul több volt nagykövetnek és diplomatának is megtiltották, hogy külföldre utazzanak, amit sokan politikai motivációval magyaráznak.

„Nehéz megérteni, miért lett ez hirtelen ennyire fontos a háború negyedik évében, hogy megtiltsák egy legfeljebb 20 fős csoport külföldi utazását. Ezek az emberek ráadásul olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyek segíthetnék Ukrajna ügyét a világban” – mondta a Politicónak Dimitro Kuleba.

A volt ukrán külügyminiszter szerint a tiltás mögött inkább politikai szándék állhat. „Ha egyszer politikai alapon kezdenek dönteni, akkor önkényesen eldőlhet, ki mit tehet meg, és ki nem. A nagykövetek esete csak egy példa, de valójában sokkal komolyabb problémára mutat rá” – tette hozzá.