Macron tanácsadója: Szembe kell néznünk az amerikaiakkal

„Ha újra megtámadnák Ukrajnát, szembe kell nézniük az amerikaiakkal is” – Macron tanácsadója így képzeli el az ideális biztonsági garanciát.

Macron még nem döntötte el, hogy részt vesz-e hétfőn az európai vezetők Berlinben tervezett találkozóján.

Az európaiak és az ukránok biztonsági garanciákat kérnek az amerikaiaktól, mielőtt bármilyen tárgyalást folytatnának az oroszokkal a területi kérdésekről – közölte péntek este a francia elnökség.

„Teljes átláthatóságra van szükség a biztonsági garanciák terén, amelyeket az európaiak és az amerikaiak adhatnak az ukránoknak, mielőtt bármilyen megállapodás születne a vitatott területi kérdésekben” – hangsúlyozta újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen Emmanuel Macron francia államfő egyik tanácsadója.

„Az európaiak amerikaiakkal szembeni elvárásai valami olyasmire hasonlítanak, mint amit legkönnyebben ötödik cikkelynek (mint a NATO-ban) nevezhetünk, azaz amerikai garanciának a tettre készek koalíciójában részt vevők számára” – tette hozzá.

A koalíció több mint harminc, főként európai országot foglal magában, amelyek hajlandók valamilyen módon biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek – ha tűzszünetet vagy békét köt Moszkvával –, egy újabb orosz offenzíva megakadályozása céljából.

Ennek az amerikai garanciának „teljesen egyértelműen és világosan tudatnia kell az oroszokkal, hogy ha ismét Ukrajna megtámadását fontolgatják, akkor nemcsak az európaiakkal és az ukránokkal, hanem az amerikaiakkal is szembe kell nézniük”

– vélte a tanácsadó, aki egyben cáfolta, hogy a Washingtonnal folytatott tárgyalásaik során az ukránok bármilyen területi engedményt tettek. „Az ukránok nem kötöttek megállapodást a területekről, ma sem terveznek megállapodást a területekről, és nem terveznek demilitarizált övezetet” – mondta.

Sajtóhírek ugyanis azt sugallták, hogy az ukránok nyitottak lennének az általuk még ellenőrzött, oroszok által követelt területek demilitarizációjára.

A szerdai egyeztetés Emmanuel Macron, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között ebből a szempontból nehéz volt – ismerte el a francia elnöki tanácsadó.

A francia elnökség ismét hangsúlyozta, hogy az amerikaiaknak előzetesen meg kell egyezniük az európaiakkal és az ukránokkal annak érdekében, hogy közösen mutassanak be egy béketervezetet az Oroszországgal folytatott tárgyalások előtt.

„Ebbe a közös alapba be kell vonni az ukránokat, az amerikaiakat és az európaiakat. Ennek lehetővé kell tennie mindannyiunk számára, hogy közösen tárgyalási ajánlatot tegyünk, egy szilárd, tartós, a nemzetközi jogot és Ukrajna szuverén érdekeit tiszteletben tartó békeajánlatot”

– mutatott rá az elnöki tanácsadó.

„És az amerikaiak feladata lesz, hogy gyakorolják hatalmukat, tehetségüket, hogy meggyőzzék az oroszokat arról, hogy ez a szilárd opció, az európai-ukrán-amerikai közös alap az, amelyre a béke épül” – hangsúlyozta a francia elnökség.

Ebben a kontextusban Emmanuel Macron még nem döntötte el, hogy részt vesz-e hétfőn az európai vezetők Berlinben tervezett találkozóján.

Csehország nem vállal semmilyen garanciát Ukrajna finanszírozásához – jelentette ki szombaton Andrej Babis új cseh miniszterelnök, hozzátéve, hogy az Európai Bizottságnak más módot kell találnia a kelet-európai ország támogatására.

Az EU vezetői a jövő héten vitatják meg azt az összetett konstrukciót, amellyel Ukrajnának nyújtanának kölcsönt a zárolt orosz pénzeszközök felhasználásával, de a tagállamok garanciavállalásával.

„Mi semmilyen garanciát nem vállalunk, és pénzt sem teszünk bele (Ukrajna támogatásába)”

– szögezte le Babis a közösségi médiában közzétett videóüzenetében.

A politikus elmondta, hogy egyetért Bart De Wever belga miniszterelnökkel, akivel csütörtökön találkozott Brüsszelben. Azt viszont nem fejtette ki, hogy mivel értett egyet a belga kormányfővel.

A belga kormányfő pénteken kijelentette, hogy Belgium kész lenne hozzájárulni Ukrajna megsegítéséhez, ha ennek a segítségnyújtásnak a terhe megoszlana, és az orosz vagyon befagyasztása jelentette kockázatokban más országok is osztoznának. Ezt Londonban mondta azt követően, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács úgy döntött: határozatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó pénzeszközök visszautalását.

„Az Európai Bizottságnak más módokat kell találnia Ukrajna finanszírozására. Nincs pénzünk más országok számára, és az Európai Uniónak más módon kell megoldania ezt a kérdést, de mi semmilyen garanciát nem vállalunk, és pénzt sem adunk” – fejtette ki Babis.

Az EU körülbelül 210 milliárd euró összértékű orosz pénzeszközt zárolt.

Az orosz hadsereg több mint 450 csapásmérő drónnal és 30 különböző típusú rakétával támadta Ukrajnát szombatra virradóan, több polgári létesítményben károk keletkeztek, családok ezrei maradtak áram nélkül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.

„Fontos, hogy most mindenki lássa, mit csinál Oroszország. A terror, a támadások lakosaink ellen egyáltalán nem a háború lezárásáról szólnak. Továbbra is el akarják pusztítani államunkat, és a lehető legnagyobb fájdalmat akarják okozni az embereknek. Éppen ezért szükségünk van támogatásra mindenben, ami segít megvédeni az emberéleteket, és lezárni ezt a háborút: a légvédelem és a fronton harcoló katonáink megerősítésére, nagy hatótávolságú képességeink növelésére, valamint az Oroszországra nehezedő nyomás fokozására” – hangsúlyozta az államfő.

Zelenszkij rámutatott: a diplomáciai erőfeszítések eredményességéhez nyomást kell gyakorolni az agresszor Oroszországra, hogy véget vessen az általa indított háborúnak.

Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel Oroszország 30 különböző típusú rakétával és 465 drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelemnek sikerült semlegesítenie 417 pilóta nélküli repülőeszközt, négy Iszkander-K és kilenc Kalibr rakétát. Nyolc rakéta és 33 csapásmérő drón célba talált 18 helyszínen, továbbá roncsok zuhantak le három helye. Emellett hat rakéta nem érte el a célját, becsapódásuk helyét még pontosítják.

A katasztrófavédelem arról tájékoztatott, hogy a déli Odessza megyében négyen megsebesültek a régiót ért támadásokban.

A helyi hatóságok közlései szerint az orosz támadás következtében reggelre hat megyében áramszolgáltatás nélkül maradtak a fogyasztók. A herszoni régióban a Dnyeper folyó jobb partja teljesen áram nélkül maradt. Odessza városa az eddigi legnagyobb méretű támadást szenvedte el 2022 februárja óta.

Az UNIAN hírügynökség helyszíni beszámolók alapján azt írta, hogy órákon át folyamatosan robbanások és lövések voltak hallhatók, nincs áram, fűtés és víz.

Ihor Klimenko belügyminiszter a Telegramon közölte, hogy országszerte több mint egymillió fogyasztó maradt áram nélkül. Szavai szerint Oroszország a rakétákat és a drónokat öt régióra irányította: Dnyipropetrovszk, Kirovohrad, Mikolajiv, Odessza és Csernyihiv megyékre. Legkevesebb öt ember sérült meg. Az áramszolgáltatás helyzete az ország déli részén, az odesszai és a mikolajivi régiókban a legrosszabb.

Vitalij Zajcsenko, az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke egy tévéműsorban elmondta, hogy az orosz támadás következtében megsérültek a zaporizzsjai atomerőművet árammal ellátó távvezetékek, emiatt több mint egy órára leválasztották az ukrán energiarendszerről a nukleáris létesítményt.

Az atomerőmű ez idő alatt dízelgenerátorokról működött.

Az ukrán nemzeti gárda egyik felderítő zászlóaljparancsnoka egy rádióadásban azt mondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszkban, a város központi részén mintegy kétszáz orosz katonát kerítettek be, és az utánpótlás már több hete nem jut el hozzájuk. „Mindannyian logisztikai elszigeteltségben vannak, nem jutnak hozzá gyógyszerekhez, ételhez, és esetükben szó sem lehet arról, hogy mások felváltják ott őket” – tette hozzá a parancsnok.