POLITIK
Lenne mit megvitatni.
Ukrajna támogatása Lengyelország stratégiai érdeke, de változtatni kell azon, hogy a lengyel–ukrán kapcsolatokból elveszett a partnerség – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök a Wp.pl hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjúban.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Lengyelországnak továbbra is támogatnia kell-e Ukrajnát, az államfő leszögezte: „Ez Lengyelország stratégiai érdeke, amely nem változott, és nem is fog változni.” Kijev „Lengyelország halálos ellenségével, Oroszországgal küzd, és olyan értékeket véd, amelyek a lengyelekhez is közel állnak” – húzta alá.
Egyúttal el kellene érni, hogy Ukrajna partnerként kezelje Lengyelországot – jelentette ki. Rámutatott: az ukrajnai háború már közel négy év óta zajlik, és a lengyelek, úgy tűnik, gyakran nem partnernek érzik magukat a (lengyel–ukrán) viszonyban.
Úgy fogalmazott:
nyíltan kimondja, hogy „a Lengyelország–Ukrajna-viszonyból eltűnt a partnerség eleme”.
Aláhúzta: Lengyelországnak, „csakúgy, mint a világ más országainak, megvannak a maga elvárásai Ukrajnával szemben”. Utalt egyebek mellett a közös történelmet érintő kérdésekre, ezen belül a második világháborúban a lengyel polgári lakosság ellen a nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett etnikai tisztogatás (volhíniai mészárlás) áldozatainak exhumálására.
Arra a kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntekre bejelentett varsói látogatása áttörést jelenthet-e a kétoldalú kapcsolatokban, Nawrocki úgy válaszolt: a látogatás új kezdetet jelenthet a lengyel–ukrán viszonyban, ha „tiszteletben tartjuk Lengyelország stratégiai érdekeit, és egyértelműen kommunikálunk a lengyelek számára fontos kérdésekről”.
Ukrajna támogatása lehetetlen Lengyelország hozzájárulása nélkül
– hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: úgy érzi, hogy Zelenszkij „az utóbbi években hozzászokott Lengyelországhoz, mint egy magától értetődő tényezőhöz, amellyel semmiről sem kell egyeztetni, mert mi mindig ott voltunk, és mindent megtettünk” – fogalmazott.
Annak kapcsán, hogy az ukrajnai helyzetről az utóbbi időben folytatott magas szintű találkozókon nem voltak jelen Lengyelország képviselői, Nawrocki megállapította: olyan formátumokról van szó, amelyekben Donald Tusk kormányfőnek kellene képviselnie az országot.
Abban, hogy Lengyelország jelen legyen a tárgyalóasztalnál, Zelenszkij lenne a leginkább érdekelt a lengyel–ukrán kapcsolatok „megfelelő rendezettsége esetén”
– jelentette ki az elnök, és jelezte: megpróbálja újratárgyalni a lengyel–ukrán partnerséget.
Egyre intenzívebb vita bontakozik ki Lengyelországban a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról. A kezdeményezést Sławomir Cenckiewicz, a Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) vezetője vetette fel, aki szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben eljött az idő a társadalom szélesebb körű felkészítésére.
Cenckiewicz az RMF FM-nek adott interjúban azt mondta: a sorkatonaság visszaállítása egy átfogóbb terv része lenne, amely a civil lakosság védelmének megerősítését, alternatív kórházak létrehozását és a társadalom katonai jellegű képzését is magában foglalja. „Mindebből jelenleg nagyon kevés létezik. Óriási erőfeszítést igényel, hogy ezeket kiépítsük” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az államfő szerinte támogatná a változásokat előmozdító törvényeket.
Az elnöki hivatal óvatosabb
A Super Expressznek nyilatkozó Zbigniew Bogucki, a lengyel elnöki hivatal vezetője ugyanakkor jóval visszafogottabban nyilatkozott: szerinte több lehetséges megoldást kell mérlegelni, de konkrét döntés nincs az ügyben.
„A biztonsági rendszert nem lehet egyetlen lépéssel átalakítani. Nem szabad kizárni semmilyen forgatókönyvet, mert az szegényíti a stratégiai gondolkodást” – mondta. Arra a kérdésre viszont, hogy az elnök támogatja-e a sorkatonaság visszaállítását, nem válaszolt egyértelműen.
A védelmi miniszter továbbra is elutasító
Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter szerint a régi típusú, hosszú sorkatonaság visszahozása nem reális opció. „Az a rendszer nem volt hatékony, és valószínűleg soha nem térünk vissza hozzá” – fogalmazott. Szerinte a modern katonai kiképzés rövidebb idejű és hatékonyabb, több országban mindössze 3–6 hónapig tart.
A miniszter ugyanakkor kiemelte: Lengyelország Európában ritka kivétel, ahol sokan jelentkeznek önként katonai szolgálatra, miközben Nyugat-Európában komoly toborzási gondok vannak.
Varsó további MiG-29-es vadászrepülőgépek átadásáról tárgyal Ukrajnával a lengyel hadsereg készleteiből, amiért cserébe légvédelmi technológia megosztását kérné Kijevtől – közölte a lengyel hadsereg főparancsnoksága.
A repülőgépek adományozása a NATO politikájába illeszkedik, amely Ukrajna támogatását és a szövetség keleti szárnya biztonságának fenntartását célozza – olvasható az X-en tett bejegyzésben.
A szolgálatból kivont, egykori szovjet gyártmányú MiG-29-es repülőgépek feladatait amerikai F-16-os és dél-koreai FA-50-es repülőgépek fogják ellátni a jövőben a lengyel hadseregben – írták.
A német légierő Eurofighter harci repülőgépeket telepített Lengyelországba a NATO keleti szárnyának megerősítésére.
A német légierő tájékoztatása szerint a harci repülőgépek a nörvenichi légitámaszpontról indultak a lengyelországi Malborkban található bázisra. Az Eurofighterek telepítése válasz az orosz légierő gépeinek, illetve drónjainak légtérsértéseire a balti térségben. Boris Pistorius német védelmi miniszter októberben jelentette be a lépést.
„Ezzel a misszióval katonáink a már augusztus óta Romániában állomásozó riasztási század mellett további értékes hozzájárulást nyújtanak a keleti szövetségi terület védelméhez. Ezzel újabb erős jelzést adunk szomszédunk, Lengyelország és a NATO egészének támogatásáról” – hangsúlyozta Holger Neumann altábornagy, a német légierő parancsnoka.
A német légierő gépei már augusztusban és szeptemberben is jelen voltak a malborki katonai repülőtéren,
amely nagyjából 60 kilométerre délkeletre fekszik Gdansktól és mintegy 80 kilométerrel az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádtól.
A német légierő a harci repülőgépek mellé egy nagyjából 150 fős kontingenst küld. A misszió jelen állás szerint márciusig tart.
A miniszter szerint nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával
Pistorius csütörtökön parlamenti beszédében arra figyelmeztetett, hogy egy ukrajnai békediktátum nemcsak Kijev számára lenne katasztrofális, hanem Európa biztonságát is veszélyeztetné. Azt hangoztatta, hogy
az európai országoknak nem szabad felhagyniuk a kijevi vezetés támogatásával.
„Egy békediktátum katasztrofális lenne Európára nézve (…) mert egy katonailag legyőzött vagy akár a tárgyalóasztalnál is vereséget szenvedő, Oroszország befolyása következtében belülről destabilizált Ukrajna veszélybe sodorná Európa biztonságát” – fejtegette Pistorius.
Közölték azt is, hogy végleges döntés még nincs.
A lengyel fél párhuzamosan arról tárgyal az ukrán partnerekkel, hogy azok Lengyelországgal bizonyos drón- és rakétatechnológiákat osztanának meg.
Ennek célja „nem csupán a felszerelések viszonzása, hanem mindenekelőtt új védelmi és ipari képességek megszerzése és közös fejlesztése”.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz nemzetvédelmi miniszter erről szerdán a lengyel közszolgálati rádió hármas csatornájának adott interjújában elmondta: az Ukrajnával vállalt szolidaritásnak „kölcsönös viszonnyá” kell válnia. Felidézte: ebben a szellemben Lengyelországban már közel 30 ezer ukrán katonát képeztek ki, miközben ukrán szakértők drónkezelési tanfolyamokat tartanak a lengyel hadsereg számára.
Lengyelország eddig 46 támogatási csomag keretében szállított Kijevnek ingyenesen hadfelszerelést, ezen belül 14 MiG-29-es vadászgépet. Emellett a lengyel cégek üzleti alapon egyebek mellett M74-es aknavetőket, Krab önjáró tarackokat és különböző típusú páncélozott harcjárműveket szállítottak Ukrajnának.
Ripost hírek
