
38 rakétával és 630 drónnal támadták Ukrajnát az oroszok
Karácsony előtt sem csitul az iszonyú háború.
Az orosz hadsereg három aeroballisztikus, valamint 35 szárnyasrakétával és 635 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat keddre virradóra, többen meghaltak, illetve megsebesültek, a légitámadás kritikus infrastrukturális objektumok ellen irányult - jelentették katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.
A légvédelem egy kivételével az összes szárnyasrakétát lelőtte, valamint 587 drónt is megsemmisített, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével az eredeti pályájukról eltérített, azonban 21 helyszínen egy rakéta és 39 drón célba talált, 8 esetben a támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat - jelentette kedden délelőtt a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája. Ezenkívül három aeroballisztikus rakéta célt tévesztett - áll a hivatalos közleményben.
Zsitomir megyében meghalt egy négyéves gyerek, aki kórházba került az éjszakai légitámadás következtében - jelentette Vitalij Bunecsko katonai kormányzót idézve az Interfax-Ukrajina hírügynökség. A csapásokban öt másik személy megsebesült, közöttük egy másik gyerek is
- fűzte hozzá a megyevezető.
Egy ember életét követelte a Kijev megyét ért orosz légitámadás, három másik megsebesült, és több családi ház megrongálódott - közölte Mikola Kalasnyik katonai kormányzó Telegram-bejegyzése nyomán az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
A kedden reggel Kijevet ért légicsapás következtében a Szvjatosinszkij kerületben egy lakóház közelében egy drón roncsai zuhantak le, öt ember, köztük egy gyermek megsebesült, egyikük állapota súlyos - közölte Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon.
Az állami katasztrófavédelmi szolgálat arról számolt be, hogy a légvédelem által lelőtt drónok becsapódásai miatt a környéken több ötszintes épületben is károk keletkeztek.
A mentőalakulatok elbontják a megrongálódott épületek balesetveszélyessé vált szerkezeti elemeit
Julija Szviridenko miniszterelnök szerint Ukrajna nyugati régióinak energetikai létesítményei szenvedték meg leginkább az éjszakai orosz légitámadást.
Az ellenség tevékenységének következtében országszerte vészleállási ütemterveket vezetnek be az áramszolgáltatók, amelyeket visszavonnak, amint sikerül stabilizálni az energiarendszert - írta az ukrán kormányfő a Telegramon.
Kedden reggel az ukrán villamosenergia-hálózatot ért tömeges támadás szinte teljes áramkimaradást eredményezett Rivne, Ternopil és Hmelnyickij régiókban - jelentette az energiaügyi minisztérium sajtószolgálata. Az idei évben ez már a 9. nagyszabású orosz csapás az ukrán energiarendszer ellen
- emlékeztet a szaktárca közleménye.
Az éjszakai légitámadás kapcsán Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy ez a csapás "nagyon világosan jelzi az orosz prioritásokat". Az ukrán elnök Telegram-bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy a támadásra karácsony előtt, a háború befejezésére irányuló tárgyalások közepette került sor. Szavai szerint Putyin nem tudja elfogadni azt a tényt, hogy abba kell hagynia a gyilkolást.
"Ez azt jelenti, hogy a világ nem gyakorol elég nyomást Oroszországra" - mondta Zelenszkij.
2026 elején rendezhetik meg a budapesti békecsúcsot, és ez lehet a fő geopolitikai helyszíne az ukrajnai befolyási övezetek felosztásának – mondta Ruszlan Bortnyik, az Ukrajnai Politikai Intézet igazgatója egy videóban. Az elemző azt is megjegyezte: Kijevnek egyre szűkül a mozgástere, és minél előbb meg kellene kötnie a fegyverszünetet, mert a helyzetük csak romlani fog-írja a hirado.hu.
Az mk.ru beszámolója szerint Ruszlan Bortnyik a Politeka nevű YouTube-csatornán fejtette ki véleményét. Az elemző úgy fogalmazott:
„50, vagy talán 51 százalékos valószínűséggel számítok arra, hogy Putyin és Trump jövő februárban Budapesten találkoznak.”
Bortnyik azt is kifejtette, hogy miért épp februárra várja az eseményt: mint mondta, abban a hónapban lesz a Paks–2 atomerőmű alapkőletétele, és nem tartja kizárnak, hogy emiatt Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarországra látogathat.
Hozzáfűzte azt is: minden eddiginél nagyobb esélyt lát arra is, hogy februárban Donald Trump is Magyarországra látogasson. Az Ukrajnai Politikai Intézet igazgatója szerint az amerikai elnök számára azért lenne kézenfekvő ez a dátum, hogy még a 2026. áprilisi magyarországi választás előtt támogathassa ezzel Orbán Viktor miniszterelnököt a kampányban (korábban egyébként a magyar kormány részéről is volt legalább egy nyilatkozat arról, hogy Donald Trump szinte biztosan ellátogat valamikor Magyarországra a ciklusa alatt).
Emellett Bortnyik úgy vélekedett, hogy
február-márciusra az ukrajnai fronton is dűlőre juthatnak a felek, ami alapul szolgálhat a tárgyalásokhoz.
„Kiderül, hogy Ukrajna képes-e megtartani Kosztantyinivkát, és megkezdődik-e a harc Szlovjanszkért. Ezután újabb fontos tárgyalási fordulóra kerülhet sor. Ismét napirendre kerül a kérdés, hogy az ukrán csapatok kivonulnak-e a Donbaszból” – fejtette ki a politológus.
Az amerikai külügyminisztérium és a Fehér Ház határozottan cáfolta az NBC televízió értesüléseit, amelyek állítólagos nézeteltérésről számoltak be Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff elnöki különmegbízott között. A két hivatal egyaránt anonim forrásokon alapuló álhírnek minősítette a jelentést, hangsúlyozva, hogy a Trump-küldöttség tagjai teljes összhangban dolgoznak az ukrajnai ügyekben.

Marco Rubio, Steve Witkoff és Jared Kushner Fotó: CHANDAN KHANNA Forrás: AFP
Az amerikai külügyminisztérium és a Fehér Ház is cáfolta az NBC televíziócsatorna híreit, miszerint nézeteltérés alakult ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Steve Witkoff elnöki különmegbízott között az ukrajnai helyzet rendezésével kapcsolatban. Tommy Pigott, a külügyminisztérium sajtószolgálatának helyettes vezetője és Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára is álhírnek bélyegezte a csatorna értesüléseit – írja a Lenta.

A napokban az NBC arról számolt be, hogy az amerikai külügyminiszter és az amerikai elnök különmegbízottja között ellentét alakult ki az ukrajnai konfliktus rendezése kapcsán. A csatorna forrásai szerint Rubiónak novemberben részt kellett volna vennie a svájci tárgyalásokon az ukrán tisztviselőkkel, de Witkoff, anélkül, hogy értesítette volna a külügyminisztériumot terveiről, korábban elutazott, ami egy kísérlet lehetett arra, hogy megelőzze a külügyminisztert, és magának biztosítsa a főszerepet a békefolyamatban.
Az NBC hamis híreket terjeszt, anonim forrásokra támaszkodva
– írta Pigott, és hangsúlyozta a Trump-küldöttségnek az ukrajnai ügyekben végzett összehangolt munkáját.
Kelly szintén elutasította az NBC állításait, teljes képtelenségnek nevezve azokat.
Witkoff különmegbízott és Rubio külügyminiszter teljes összhangban dolgoznak
– nyilatkozta.
Donald Trump már többször is támadásba lendült az amerikai műsorszolgáltatók ellen, augusztusban azzal vádolta az ABC és az NBC televíziós csatornákat, hogy a hírek túlnyomó többségében negatív hangnemben számolnak be róla.
A csaló újságírást nem jutalmazni kell, hanem megszüntetni!
– fakadt ki augusztusban az amerikai elnök.
Az amerikai elnök azt mondta, reméli, Ukrajna gyorsan lép az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai folyamatban. Trump kiemelte, hogy a késlekedés kockázatot jelenthet, mivel Oroszország álláspontja változhat.

Donald Trump amerikai elnök Forrás: AFP
Donald Trump amerikai elnök december 18-án hangsúlyozta, hogy reméli, Ukrajna gyorsan lép az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai folyamatban. A nyilatkozat a hétvégi floridai, Ukrajnára fókuszáló találkozó előtt hangzott el. Trump kiemelte: – Remélem, hogy Ukrajna gyorsan cselekszik, mert Oroszország ott van. Figyelmeztetett, hogy a késlekedés az orosz álláspont változását eredményezheti – számolt be róla az Origo.







