Svédországi bandák pénzért toborozzák a tiniket

Svédországi tinédzsereket toboroznak bűnözői körök 200 ezer koronás fizetséggel, hogy támadásokat hajtsanak végre Svédországban és Dániában.

Peter Hummelgaard dán igazságügyi miniszter határozott választ ígért a közelmúltban svéd tinédzserek által Dániában elkövetett lövöldözéssorozatra – írja az Euractiv dán lapokra hivatkozva. Felmerült az a lehetőség is, hogy visszaállítják a határellenőrzést Svédország és Dánia között.  A bejelentés azután történt, hogy a svéd rendőrség korűábban letartóztatott egy 24 éves férfit és egy nőt, akikről feltételezik, hogy ők állnak egy koppenhágai kioszkban történt robbantás mögött.

Ezt megelőzően a dán rendőrség letartóztatott két 17 éves és egy 16 éves, svéd állampolgárságú fiatalt Koppenhágában és Koldingban elkövetett lövöldözés miatt. A Dániában végrehajtott támadásokat Peter Hummelgaard  „hatalmas kihívásnak” nevezte. Értékelése szerint a svédországi  Malmőt  Dániával összekötő Öresund híd mindkét oldalán konfliktusok dúlnak bűnözői körökben.
„Egy beteg és nagyon rothadt kultúrát tükröz, hogy a svédországi bandakörök olyan üzleti modellt építettek fel, amelyben tinédzsereket bérelnek fel Svédországban bűncselekmények elkövetésére, és ezt most megkísérelték Dániában is elterjeszteni” – nyilatkozta a miniszter.
Torben Svarrer, a dán rendőrség súlyos bűncselekményekkel foglalkozó osztályának vezető nyomozója a TT híradónak elmondta, hogy feltártak olyan eseteket, amikor svéd tinédzserek 200 ezer koronás vagy annál nagyobb összeget kaptak dán bűnözői csoportoktól azért, hogy súlyos bűncselekményeket kövessenek el Dániában. 

A már említett koldingi lövöldözésben egy férfit legalább háromszor lábon lőttek, a koppenhágai lövöldözésben pedig a nørrebrói Blagards Plads téren senki sem sérült meg.
A dán igazságügyi miniszter által említett belső határellenőrzést ideiglenesen akkor lehet bevezetni, ha a közrendet vagy a belső biztonságot súlyos veszély fenyegeti.

Svédországban mindennapossá váltak a bandaháborúk, lövöldözések és a robbantások, az ország már elismerten is 50-60 „no-go zónával” rendelkezik, ahol nagyon komoly probléma a bűnözés, és ezek mind a nagyvárosokhoz kötődnek, azon belül is azokhoz a részekhez, ahol nagyon sok migrációs hátterű ember él – mondta korábban az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1-en annak kapcsán, hogy például egy 14 éves lányt ölt meg két migrációs hátterű fiatal. Egy statisztikai adat szerint Svédországban idén eddig 148 lövöldözés történt, amelyekben 20-an meghaltak és 26-an megsebesültek. Tavaly több mint 60 ilyen haláleset történt.

Dornfeld László kiemelte: a fiatalkorúak egyre inkább érintettek elkövetői oldalon is, hiszen a bűnbandák felismerték azt, hogy aki fiatalkorú, az nem büntethető a svéd jogszabályok szerint, így „innentől kezdve rájuk lehet a piszkos munkát osztani”. Hozzátette: a fiatalkorúak sokkal kevésbé körültekintőek, így sokkal több az olyan áldozat is, aki csak véletlenül arra járt, de semmi köze egy leszámoláshoz.

Hangsúlyozta: ezek problémák a nagyvárosokhoz kötődnek, azon belül is azokhoz a részekhez, ahol nagyon sok migrációs hátterű ember él. Egyértelműen ők azok, akik részt vesznek az alapvetően drogterjesztéshez köthető leszámolásokban, a piac uralásáért folyik ugyanis a harc a rivális bandák között.

Dornfeld László szerint úgy tűnik, Svédország „egyfajta álomból ébredt fel”. Eddig komolyan elhitték azt, hogy egy nyitott befogadó társadalom létrehozásával csak még jobban erősebbé válhat Svédország.

De kiderült, hogy ezeket az embereket nem lehet integrálni a svéd társadalomba, mert „nem munkaalapon”, hanem egyéb ideológiai szempontok szerint kerültek az országba.

Az elemző katasztrofálisnak nevezte, hogy Svédországban hova fajult a befogadó migrációs politika. Teljesen más a szocializációja ezeknek az embereknek, és Európában másutt is elkülönültek fizikailag is. Azokon a területeken, ahol többségbe kerültek, a saját törvényeik szerint élnek – fejtette ki az elemző.

Hozzátette: a fogadó állam tisztelete abszolút nem jellemző rájuk, és „ez a probléma most gyakorlatilag Svédország kormányának a képébe robbant, de az egész társadalomnak is, hiszen ma már nem lehet elfedni azt a valóságot, ami kialakult”. Dornfeld László szerint ennek is volt köszönhető, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és a mögötte álló jobboldali szövetség nyert a választáson.

Az embereknek elegük lett a baloldali bevándorláspolitikából, ami évtizedeken keresztül jellemezte az országot, és a változásra szavaztak. Ugyanakkor a svéd kormányzat nem tud és nem is mer erélyesen fellépni a rá nehezedő nyomás miatt, így csak „tűzoltásra” van elegendő erejük.

Felhívta a figyelmet arra: ha mostantól egyetlen migráns se érkezne, akkor is ott van a probléma, hogy a „no-go zónákban” generációk élnek, akik nem a helyi kultúra szerint szocializálódtak.

Ezeken a területeken a hatalmas bűnözés miatt megélhetési gondok keletkeznek, hiszen a cégek elköltöznek, nem lesz elég munkahely, tökéletes táptalajt nyújt a radikális iszlámnak például, ami később aztán terrorcselekményekhez vezethet az adott országokban – fejtette ki Dornfeld László.

Szóba került egy svédországi gyermekgyilkosság is

A döbbenetes eset a svédországi Landskronában történt, a két elkövető 15 év alatti lehet a rendőrség szerint, az áldozat egy 14 éves lány. Úgy tudni, a migrációs hátterű elkövetők barátnői voltak az áldozatnak.

Hozzátette: a nyomozás folyamatban van, eddig annyit lehet tudni az esetről, hogy a lány egy pizsamapartira indult barátaival, majd kegyetlenül megkínozták egy ipari területen, és állítólag késszúrásokkal végeztek vele.

Az egyik svéd újság szerint a torkán is sérülhetett – közölte a tudósító. Azt mondta, az elkövetők minden bizonnyal nem svédországi születésűek voltak, hanem migrációs hátterűek. A helyszín is igazolja ezt, valamint azok a források, amelyek megszólaltak a „fősodratú médiát kivéve”.

A tudósító rámutatott arra is, hogy a fiatalok által elkövetett bűncselekmények egyre jelentősebbek, mert az ő büntethetőségük jelenleg rendkívül alacsony.

Svédországnak szigorúbb büntetéseket kellene hozni a szervezett bűnözéssel és az erőszak fokozódásával szembeni fellépés érdekében – hangoztatta  az ország rendőrfőparancsnoka a kormány által megrendelt jelentés következtetéseit ismertetve.

A Petra Lundh országos rendőrkapitány vezetésével készült jelentés mintegy 50 jogsértésért járó büntetés szigorítását szorgalmazza. „Úgy véljük […], hogy a bűnügyi reform mintegy 16 ezer évvel növelné az évente kiszabott büntetéseket” – mondta a rendőrfőnök egy sajtótájékoztatón.

A Svéd Bűnmegelőzési Nemzeti Tanács (BRA) szerint

2024-ben 18 700 évnyi börtönbüntetést szabtak ki összesen.

A jelentéssel kapcsolatban Gunnar Strömmer igazságügy-miniszter is hangsúlyozta, hogy ideje felülvizsgálni az 1960-1980-as évekből örökölt svéd büntetési rendszert, tekintettel arra, hogy a társadalom azóta „sokat változott”.

„Nem lehet nem kiemelni a szervezett bűnözést, amely maholnap a rendszert fenyegeti, és amely idővel azzal a veszéllyel jár, hogy átveszi az uralmat a szabad és nyílt társadalmunk felett” – figyelmeztetett a miniszter.

Strömmer emlékeztetett, hogy

2012 és 2022 között megháromszorozódott a halálos kimenetelű lövöldözések száma Svédországban.

A BRA szerint a lőfegyverekkel elkövetett erőszakcselekmények évente minden egymillió lakos közül négynek okozzák a halálát, és ez a szám jóval magasabb, mint az 1,6 fős európai átlag.

A csütörtökön ismertetett jelentésben egyebek mellett a többszörös jogsértést elkövető elítéltek büntetésének növelését ajánlják, akár életfogytiglani elzárásra.

A svéd kormány korábban bejelentette, hogy megállapodott Észtországgal hatszáz, a skandináv országban elítélt rab átszállításáról egy észtországi börtönbe. Az egyezmény – amennyiben a két ország parlamentje is ratifikálja – jövő júliusban lép életbe.

A tájékoztatás szerint a megállapodás 18 év feletti férfiakra vonatkozik, akik Tartu város börtönében folytatják büntetésük letöltését.

„Az egész börtön Svédország rendelkezésére fog állni” – közölte a sajtóval Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy hazája börtönrendszere óriási nyomásnak van kitéve.

„Ilyen helyzetben szükség volt egy bővítési tervre” – szögezte le.

Stockholm a tervek szerint minden elítélt ellátásért 8500 eurót fizet havonta, amely még így is jutányosabb ár, mint a svédországi költségek, amelyek 11 500 euróra rúgnak.

Svédország az utóbbi évtizedben elharapódzó,

különböző bandák által elkövetett erőszakhullám nyomán szigorított a törvénykezésén, így megnőtt a börtönbüntetésre ítéltek száma is.

Az országos börtönparancsnokság adatai szerint májusban 5235 börtöncellában mintegy 7300 rabot tartottak fogva, ami 141 százalékos kihasználtságot jelentett. A parancsnokság előrejelzése szerint akár harmincezer embert is börtönbe zárhatnak az elkövetkezendő tíz évben.

Svédország nem az első ország, amely külföldre szállítja az elítélteket: a Belgiumban és Norvégiában elítélt bűnözők egy részét hollandiai, a Dániában elítéltek egy részét pedig koszovói börtönökben őrzik.

Svédország történetének legsúlyosabb tömeggyilkossága – az ország sűrűbben lakott vidékeinek közepén, a Stockholm magasságában fekvő Örebro városában történt, legalább tizenegy halálos áldozattal járó keddi ámokfutás – ráirányítja a figyelmet a skandináv államban az utóbbi esztendőkben jellemzővé vált állapotokra. Kronológiánkból is fölsejlik a svédországi közbiztonság teljes összeomlása: az északi országban szinte mindennapossá váltak a gyilkosságok, lövöldözések.  

„Mindennapossá váltak Svédországban a bandaháborúk, lövöldözések és a robbantások. Az országban már elismerten is 50-60 no-go zóna van, ahol nagyon komoly probléma a bűnözés, és ezek mind a nagyvárosokhoz kötődnek, azon belül is azokhoz a részekhez, ahol nagyon sok migrációs hátterű ember él” – fejtette ki Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője még  az M1 műsorában.

Néhány részlet a bűnügyi krónika megdöbbentő eseményeiből:

Robbanástól megrongálódott háromszintes lakóépület a Stockholmtól délnyugatra levő Linköpingben 2023. szeptember 26-án, miután a reggeli órákban hatalmas detonáció rázta meg az épületet. Az előző estén Stockholm egyik külvárosában, Hasselbyben is történt robbanás. A hatóságok egyelőre nem közölték, hogy a robbantások kapcsolatban álltak-e egymással, de nem kizárt, hogy bandaháború áll az események hátterében (Fotó: MTI/EPA/TT/Stefan Jerrevang)

2025. február 4. – Lőfegyveres incidens történt  a svédországi Örebro egyik felnőttoktatási központjánál. A helyszínen szintén meghalt támadón kívül tíz halottja van a svédországi felnőttképzési központban történt lövöldözésnek, az elkövető egyedül cselekedett – tájékoztatott szerda reggel a svéd rendőrség. Ulf Kristersson miniszterelnök megfogalmazása szerint az ország történetének legsúlyosabb tömeggyilkosságát követték el előző este. A teljesen feketébe öltözött gyilkos a lövöldözés után maga ellen fordította a fegyvert.

2025. január 20. – A svéd ügyészség kérelmezte egy Franciaországban bebörtönzött svéd–szíriai kettős állampolgárságú dzsihadista előzetes letartóztatásba helyezését háborús bűncselekmény elkövetése és terrorizmus gyanújával. A bejelentés szerint Osama Krayem részt vett a jordániai légierő egyik pilótája, Muád el-Kaszászbe meggyilkolásában. A pilóta gépét 2014-ben lőtték le Szíria felett, őt magát pedig az Iszlám Állam terrorszervezet fogságba ejtette. Kaszászbét ezt követően egy ketrecbe zárták és elevenen elégették, a gyilkosságról szóló videófelvételt pedig a dzsihadisták az internetre is feltették. Krayemet korábban

már elítélték a 2015-ös párizsi, illetve a 2016-os brüsszeli merényletekben való részvételéért,

és jelenleg egy franciaországi börtönben tartják fogva.

2025. január 14. – Külföldi erők a közösségi médiában toboroztak svéd bűnszervezetekhez tartozókat, de gyerekeket is erőszakos bűncselekmények elkövetésére olyan célpontok ellen, mint például Izrael stockholmi nagykövetsége – közölte  Petra Lundh országos rendőrfőkapitány.

Nem részletezte, hogy mely külföldi hatalmakra gondol, de az előző évben a svéd biztonsági szolgálat arról számolt be, hogy az iráni kormány svédországi bűnözői hálózatokat használ erőszakos cselekmények elkövetéséhez.

„A gyermekeket lényegében eldobható eszközként használják”

– mutatott rá Lundh. „Vannak olyan gyerekek, akiket ahelyett, hogy iskolába járatnának, torpedókként használnak néha külföldi hatalmak részére, globális konfliktusokban” – tette hozzá.

A svéd bűnügyi statisztika adatai szerint 2023-ban 363 lövöldözés volt az országban, ezekben 53 ember vesztette életét. Az erőszakos cselekmények egyre gyakrabban fordulnak elő közterületeken, és a halálos áldozatok között egyre több az olyan ártatlan ember, aki csak véletlenül tartózkodott az adott bűncselekmény helyszínén. Az elkövetők közül sokan 18 évnél fiatalabbak, voltak olyan bűncselekmények, ahol a gyanúsított 12 éves volt.

2025. január 10. – Svédországban mélypontra csökkent 2024-ben a tartózkodási engedélyt megkapó menedékkérők száma a stockholmi kormány bejelentése szerint, miközben a menedékkérők száma is csökkent. A 2015-ös migrációs hullámban, Svédországban regisztrálták a legtöbb menekültet az EU-ban, 163 ezer embert. Stockholm emellett aktívan bátorítja a bevándorlókat a hazatérésre, egyebek mellett hárommilliárd svéd koronát különített el hazatelepülési támogatásra.

Míg jelenleg egy hazatelepülő 10 ezer korona támogatást kaphat, a tervek szerint

2026-tól akár 350 ezer svéd korona is ütheti annak a markát, aki úgy dönt, visszatér hazájába.

2024. december 20. – A svéd sajtó értesülései szerint alvilági kapcsolatai miatt ölhették meg Gaborót, a 23 éves svéd rapsztárt. A svéd rendőrség közlése szerint egy norrköpingi mélygarázsban találtak rá a húszas éveiben járó, lőfegyvertől megsebesült férfira, aki a kórházba szállítása után életét vesztette. Svédországban nem ez volt az első eset, hogy közismert művész esett áldozatául erőszakos bűncselekménynek. 2021 októberében egy másik élvonalbeli rappert, Einart lőtték le két fegyveres bűnbanda összecsapása közben, Stockholmban; 2024 júniusában pedig Karar Ramadan, a C. Gambino művésznéven ismertté vált 26 éves rapénekes lett lövöldözés áldozata.

2024. november 20. – Fiatalkorú bérgyilkosokat alkalmazó svéd bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban – közölték  a helyi hatóságok. A kelet-spanyolországi Alicante városában a banda több tagját is sikerült őrizetbe venni, köztük egy házaspárt és kiskorú fiukat is. A banda a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson keresztül bérelt fel Svédországban és Dániában fiatalkorúakat bérgyilkosságok, illetve robbantásos merényletek elkövetésére.

2024. október 29. – A szervezett bűnözés elleni küzdelem és az illegális bevándorlás elleni intézkedéseik összehangolásáról fogadott el kedden közös nyilatkozatot Reykjavíkban Svédország, Dánia, Norvégia, Izland és Finnország. Mette Frederiksen dán miniszterelnök a migráció és a szervezett bűnözés közötti összefüggést emelte ki. Szerinte súlyosbodott a helyzet azzal az elfogadhatatlan gyakorlattal, hogy Svédországban felbérelnek embereket, majd elküldik őket Dániába, hogy ott kövessenek el súlyos bűncselekményeket. Hangsúlyozta:

„Végre nyíltan beszélnek a migrációról, mert az északi országok bevándorláspolitikája túl sokáig volt vak azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel jár ez a folyamat!”

Hozzátette, hogy kormánya készen áll a külső határok fokozottabb megvédésére, és azoknak a kitoloncolására, akiknek nem kellene Európa területén tartózkodniuk.

Petra Lundh svéd országos rendőrparancsnok, Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter, Peter Hummelgaard dán igazságügyi miniszter és Thorkild Fogde dán országos rendőrparancsnok (b-j) a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről rendezett koppenhágai sajtóértekezleten 2024. augusztus 21-én (Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Thomas Traasdahl)

2024. október 9. – Néhány nappal egy hasonló esetet követően a Stockholmtól északra található Sollentuna település egyik bevásárlóközpontjában is lövések dördültek el, ennek során egy férfi megsebesült – közölte a helyi rendőrség.

2024. október 6. – Lövések dördültek el a délnyugat-svédországi Kungsbacka település egyik bevásárlóközpontjában, egy ember megsebesült – közölte a helyi rendőrség. A tájékoztatás szerint életmentő intézkedéseket kellett alkalmazni.

2024. szeptember 13. – Svédország bejelentette, hogy elkezd fizetni azoknak a migránsoknak, akiknek nem sikerült beilleszkedniük a svéd társadalomba, fejenként 30 ezer eurót, hogy költözzenek vissza hazájukba.

2024. szeptember 12. – Körülbelül 600 külföldi bűnbanda folytat súlyos szervezett bűnözést Svédország ellen – derült ki a svéd rendőrség műveleti osztálya, a Noa felméréséből, melyet az SVT svéd állami televízió ismertetett. „Gyakran külföldön tartózkodnak a vezetők” – mondja Petra Lundh országos rendőrfőkapitány az SVT 30 perc című műsorában.

2024. szeptember 4. – Rálőttek egy tizenéves diákra Svédországban, egy Stockholm melletti iskola közelében szerda reggel, a rendőrség közlése szerint egy gyanúsítottat őrizetbe vettek. A hatóságok gyilkossági kísérletként kezelik az ügyet. A sebesült diákot kórházba szállították.

2024. július 29. – Svédországot újabb gyilkosság rázta meg: az ország északi részén fekvő Landskronában

a rendőrség megtalálta a 14 éves Emilia Sjöberg holttestét.

A későbbi nyomozások kiderítették, két, vele nagyjából azonos korú barátnője csalta el és gyilkolta meg a kislányt.

2024. május 30. – A svéd biztonsági szolgálat (SAPO) szerint Irán Svédországban működő bűnbandákat használ fel arra, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el más államok, szervezetek ottani képviseletei és magánszemélyek ellen. Ezek a megrendelt támadások elsősorban az iráni diaszpórában élő ellenzéki szervezetek és magánszemélyek ellen irányulnak, de más országok – például Izrael – képviseletei, képviselői ellen is – írta közleményében a SAPO.

2024. május 2. – Svédországban csaknem ötször annyi antiszemita megnyilvánulást regisztráltak tavaly ősszel, mint egy évvel korábban – közölte csütörtöki jelentésében a Svéd Bűnmegelőzési Tanács. A beszámoló szerint a Gázai övezetben zajló izraeli–palesztin fegyveres konfliktus október 7-i kezdetétől az év végéig terjedő időszakban 110 antiszemita gyűlöletkeltéssel kapcsolatos panasz érkezett a svéd rendőrségre, csaknem ötszöröse az előző év azonos időszakában beérkezett 24 ilyen jellegű panasznak. A jelentésből az is kiderül, hogy a panaszok egyötödében olyan esetekről számoltak be, amelyek összekapcsolhatók a Gázát irányító Hamász szélsőséges palesztin szervezet Izrael ellen indított átfogó támadásával és az azt követő izraeli hadműveletekkel.

Palesztinpárti tüntetők Izrael kizárását követelik az Eurovíziós Dalversenyből a Gázai övezet elleni izraeli támadás miatt Malmőben a második elődöntő előtt, 2024. május 9-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Johan Nilsson)

2024. április 11. – Svédországot sokkolta, hogy fényes nappal, fia jelenlétében lelőttek egy apát Stockholm egyik külvárosában. Több sajtótermék, köztük a TV4, valamint az Aftonbladet és az Expressen című bulvárlapok azt állították, hogy azért ölték meg, mert szembeszállt egy „fiatalokból” álló bűnbandával.

A 39 éves apát, aki gyermekével kerékpáron egy uszoda felé tartott, a fia szeme láttára lőtték agyon.

2024. február 23. – Svédországban körülbelül 62 ezer ember áll valamilyen kapcsolatban a bűnbandákkal a skandináv ország rendőrségének pénteki közlése szerint. Sajtótájékoztatóján Petra Lundh országos rendőrfőkapitány azt mondta, hogy adataik szerint a tízmilliós országban 14 ezren vesznek részt bűnbandák tevékenységében, de további 48 ezren segítik őket valamilyen módon. A 2023-as év szeptembere volt 2019 óta a „leghalálosabb” hónap Svédország történetében, 11, halálos áldozattal járó lövöldözéssel.

2024. február 21. – „Oroszország jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést Svédország számára, továbbá az, hogy külföldi ellenségek megpróbálhatják kihasználni az iszlamisták és a szélsőjobboldal által alkalmazott erőszak fokozott kockázatát” – közölte a svéd titkosszolgálat.

2024. február 6. –Svédországban élő zsidók ellen tervezett merényleteket elkövetni az a két iráni állampolgár, akit 2022-ben toloncoltak ki a skandináv országból, és akik feltehetően az iráni hírszerzésnek dolgoztak – hozta nyilvánosságra a svéd közrádió. Egy iráni párról van szó, amelynek tagjai afgán származásúnak adták ki magukat, és így szereztek menekültstátuszt Svédországban, 2017-ben.

A férfit és a nőt 2021 áprilisában vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy terrorcselekmény elkövetésére készülnek. Egy évvel később toloncolták ki őket Iránba, arra hivatkozva, hogy fenyegetést jelentettek a svéd nemzetbiztonságra – jelentette a rádió. Hans Ihrman, az ügyben vizsgálódó ügyész elmondta: a svéd hatóságoknak meggyőződése, hogy a pár azzal a céllal költözött Svédországba, hogy ott az iráni hatóságok megbízásából tevékenykedjen.

Állandósult a „rendkívüli helyzet” az országban – és lehet, hogy későn ébredtek rá a veszélyre a svédek 

Svédországban 14 ezer ember aktív a bűnözői hálózatokban, és 48 ezren kapcsolódhatnak ezekhez a hálózatokhoz – derült ki egy 2024 szeptemberében ismertté vált rendőri jelentésből, melyet az Svt.se, a svéd állami televízió híroldala ismertetett. „A robbanások és lövöldözések formájában tapasztalható csoportos bűnözés egy jéghegy csúcsához hasonlítható” – fogalmazott az SVT televízióban megszólaló Petra Lundh országos rendőrfőkapitány. A számadatokkal kapcsolatban Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter kijelentette: „Rendkívüli helyzetben vagyunk.”

Bár az utóbbi hónapokban tapasztalható Stockholm részéről valamiféle ébredés, hiszen jelentősen csökkent a kiadott tartózkodási engedélyek száma, félő, hogy a svédek későn kaptak észbe.