Trump ultimátumot adott Putyinnak, de sokak szerint ez stratégiai előnyt biztosíthat Oroszországnak

Trump elnök hétfőn bejelentette, hogy az USA a NATO-n keresztül fegyvereket szállít Ukrajnába, és 100 százalékos másodlagos vámot vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nem jön létre békemegállapodás. Putyin még nem nyilatkozott, de az orosz tőzsde váratlanul erősödött. Mi állhat a háttérben?

Trump továbbra is úgy véli, hogy Moszkva van fölényben

A Politico arról ír egy magas rangú Fehér Ház-tisztviselőre hivatkozva, hogy Trump továbbra is úgy véli, hogy Moszkva van fölényben.

A Washington Post szerint a Trump által kitűzött 50 napos határidő lehetővé teszi a Kreml csapatai számára, hogy folytassák terjeszkedésüket a stratégiailag fontos keleti logisztikai központ, Pokrovszk felé, amelynek elfoglalása jelentős győzelmet hozna nekik a csatatéren, és közelebb vinné őket a teljes donyecki régió feletti ellenőrzés átvételéhez.
Putyin és az orosz gazdaság eddig óriási ellenálló képességet mutatott az Egyesült Államok és szövetségesei által bevetett gazdasági fegyverekkel szemben. Az orosz tőzsde csaknem három százalékkal emelkedett Trump bejelentése után, ami arra utal, hogy az orosz befektetők osztják ezt az értékelést. Artjom Nyikolajev, az Invest Era pénzügyi információs cég elemzője szerint Trump nem ment el olyan messzire, mint amitől az orosz piacok tartottak - írja a Reuters. „Trump 50 napot adott, amely alatt az orosz vezetés előállhat valamivel, és meghosszabbíthatja a tárgyalási pályát. Ráadásul Trump szereti elhalasztani és meghosszabbítani az ilyen határidőket” – mondta.
Természetesen Kína is figyelemmel kíséri a történteket, erről csak annyi jelent meg, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter és Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkva és Peking kapcsolatainak alakulásáról tárgyalt Tiencsinben tartott találkozójukon.

Donald Trump békülékenyebb hozzáállása Moszkva felé nem hozott áttörést. A Kreml tovább fokozta támadásait, miközben Peking, Teherán és Phenjan is egyre jobban támogatja Oroszországot a háborúban. Az amerikai The National Interest elemzése tekintette át a mostanra kialakult helyzetet: Washington válaszút elé került, vagy ellenségesebb módon kezd viszonyulni, vagy elégedetlenségét hangoztatva, de végső soron eltűri Ukrajna legyűrését.

Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása után hivatali elődjéhez, Joe Bidenhez képest sokkal engedékenyebb hangnemet ütött meg Moszkvával szemben. Fél év alatt hatszor beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, szüneteltette az amerikai fegyverszállításokat, és rábeszélte Kijevet a tűzszüneti tárgyalásokra. Az Egyesült Államok szemszögből nézve a Kreml sehogy nem viszonozta a nagyvonalú gesztusokat, sőt egyre fokozza a drón- és rakétatámadásokat, akár polgári célpontokat is pusztítva.

Trump türelme mára elfogyni látszik. Nyíltan őrültnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért ok nélkül lövet városokat, és jelezte, hogy Oroszország egyre többet akar és tovább gyilkol. Közben Peking is világossá tette: nem engedheti meg a konfliktusban az orosz vereséget, mert akkor Washington minden erejét Kína ellen fordítaná. Észak-koreai katonák, iráni drónok, kínai alkatrészek segítik a Kremlt – a háború ilyen értelemben már globális lett, Trump pedig szeretné továbbra is minél hamarabb lezárni.

Időhúzásra játszott a Kreml, eddig bejött

Putyin eleinte azzal próbálta lekenyerezni Trumpot, hogy Oroszország hátat fordíthat Kínának és Amerikával közös nyersanyagüzletetekbe vághatnak. A Fehér Házban azonban most már úgy látják a Kreml kizárólag időhúzásra játszik, hogy előrenyomulhasson Ukrajnában.

„Rengeteg félrebeszélést kapunk Putyintól” – fakadt ki Trump. Alelnöke, J. D. Vance pedig úgy fogalmazott, hogy Moszkva túl sokat kér a békéért.

Közép-Európából is egyre jobban utat talál a lobbizás Washingtonba. Lengyelországból, a balti államokból, Finnországból – is azt hallja a Fehér Ház: az agresszort nem kiengesztelni kell, hanem erőt demonstrálni felé.

Washington keze a ravaszon

Most két lehetséges út áll Washington előtt. Vagy keményebben lép fel Moszkvával szemben, és ezzel elengedi az Oroszország megnyerését célzó stratégiáját, vagy morgolódva, időnként fenyegető üzeneteket küldve, de tulajdonképpen teret enged Ukrajna leigázásának. Ha Washington a harciasság mellett dönt, több eszköze is van.

Már most a szenátus előtt van egy kétpárti tervezet, amely minden eddiginél keményebb gazdasági korlátozásokat vezetne be Oroszországgal és a vele továbbra is kereskedő államokkal szemben. Washingtonnak lehetősége van Ukrajna újbóli fokozott felfegyverzésére is, habár egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy mindez elegendő lenne a háború menetének megfordításához. A végső eszköz pedig, amely Moszkvával szembeni hadüzenettel érne fel, a korábban parkolópályára tett ukrán NATO-tagsági ígéret „újramelegítése” lehet, de ez nagyon távol áll Trump eddig retorikájától. Ezzel párhuzamosan Trump sürgeti Európát, hogy gyorsítsa fel hadiiparát, és szálljon be nagyobb résszel a számlába.

Moszkva segítői is ingerelhetik Trumpot

Peking, Teherán és Phenjan egyaránt arra törekszenek, hogy Moszkva ne szenvedjen vereséget – ám ezzel akaratlanul is az amerikai ellenlépést gyorsítják. Trump múltbéli lépései (például a célzott szíriai csapások vagy az iráni válaszcsomag) bizonyítják: ha dönt, gyors, körülhatárolt, de kemény katonai akciókra is hajlandó, anélkül hogy elhúzódó háborúkba ragadna.

Putyin tehát ravasz trükközésével felébresztette Trumpban a dacot. Ha a Kreml továbbra is lebecsüli az amerikai eltökéltséget, akkor könnyen arra eszmélhet, hogy az eddigiektől is súlyosabb árat kell fizetnie a háború folytatásáért.

Az amerikai szenátus tagjainak hétnyolcada támogatja az orosz gazdaságot célzó súlyos szankciókról szóló törvényjavaslatot, ami lehetőséget ad Donald Trump elnök kezébe, hogy Oroszországot megfossza fontos olajbevételektől – jelentette ki Lindsey Graham, republikánus szenátor a javaslat egyik beterjesztője vasárnap.

A politikus a CBS televíziónak adott interjúban kifejtette, hogy Donald Trump hónapokon át nyitva tartotta az ajtót Vlagyimir Putyin orosz elnök számára egy tűzszünet elérése érdekében és „ez az ajtó kezd bezáródni”. A szenátor az orosz kőolaj, és egyéb termékek fő vásárlói közül kiemelte Kínát, Indiát és Brazíliát, és hozzátette, hogy tőlük származó bevételből képes az orosz elnök folytatni a háborút. Elmondta azt is, hogy a szankciós törvényjavaslat teljesen szabad kezet biztosít az amerikai elnök számára, hogy az Oroszországgal kereskedő államokra akár 500 százalékos vámot vessen ki.

Egyben jelezte, hogy Donald Trump hétfői, Oroszországgal kapcsolatos bejelentése szólhat szankciókról, valamint az Ukrajna számára biztosított amerikai fegyvertámogatás jövőjéről, ami megvalósulhat fegyvereladás formájában is. Richard Blumenthal, demokrata szenátor, a szankciós törvényjavaslat másik kidolgozója a CBS televíziónak adott interjúban arról számolt be, hogy

európai részről sürgetik a szigorú szankciók bevezetését.

Elmondta, hogy közelmúltbeli európai látogatásán személyesen tárgyaltak bizonyos európai partnerekkel, és a megbeszéléseken szóba került a háború kezdete óta lefoglalt orosz vagyonok felhasználása is Ukrajna javára. A demokrata politikus egyben

kifejtette, hogy „többrétű”, több eszközt tartalmazó megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyint tárgyalóasztalhoz tudják ültetni.

Tom Cotton, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a Fox News hírtelevíziónak vasárnap adott interjúban többi között arról beszélt, hogy a Kongresszus felsőházában azért övezi kétpárti támogatás a szankciós törvényjavaslatot, mert Oroszország tovább folytatja a polgári célpontok elleni támadásokat Ukrajnán belül. Arkansas állam republikánus szenátora megállapította, hogy Donald Trump elnök számos lehetőséget adott az orosz elnöknek egy tűzszünet kitárgyalására, aki ugyanakkor azt mutatta meg a világ számára, hogy – legalábbis egyelőre – nem fűződik érdeke egy tűzszünethez.

Tom Cotton, hozzátette, hogy az amerikai elnök célja változatlanul a béke, de azt is biztosítani akarja, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.

Egy felmérés szerint az ukránok 70 százaléka úgy véli, hogy vezetőik a háborút saját maguk meggazdagodására használják fel.

Ukrajnát kritikus katonai, politikai és társadalmi válság sújtja, amely azzal fenyeget, hogy belülről pusztítja el. Putyin azért nem kötött békét tavasszal, mert a kémei azt jelentették, hogy Ukrajna az összeomlás szélén áll. Ukrajna emberhiányban szenved, a fronton harcolók elfáradtak, az amerikai segítség kevés és belső válságok is sújtják az országot – írja Owen Matthews brit újságíró a Spectator magazinban publikált cikkében, amelyet a Mandiner szemlézett.

„A kijevi kormányt korrupciós botrányok és tisztogatások sújtják, a közvéleménynek a jövőjükbe és vezetőikbe vetett hite megingott, és egyre nagyobb a nyomás, hogy szinte bármi áron békét kössenek” – írja Matthews.

„Ha a háború folytatódik, akkor hamarosan nem marad Ukrajna, amiért harcolni lehetne”

– jelentette ki Zelenszkij adminisztrációjának egy korábbi tagja.

A kormányzat korábbi tagjai szerint

Zelenszkij azért húzza el a háborút, hogy megtarthassa a hatalmát.

Egy felmérés szerint az ukránok 70 százaléka úgy véli, hogy vezetőik a háborút saját maguk meggazdagodására használják fel.

„Semmi sem rombolja jobban a háborús morált, mint az a gondolat, hogy egy nemzet vezetői lopnak, miközben az emberek harcolnak és meghalnak. A korrupció megöli és elveszíti a háborúkat” – mondja Kijlo Sevcsenko, az ukrán központi bank korábbi vezetője, aki ausztriai száműzetésben él, miután 2023-ban korrupcióval vádolták meg.

„Ukrajnának két ellensége van, Zelenszkij és Putyin”

– mondta egy volt ukrán kabinetminiszter a Spectator riporterének, aki egykor még határozottan támogatta Zelenszkijt.

„Putyin kívülről pusztítja Ukrajnát, de Zelenszkij belülről rombolja Ukrajnát, lerombolva a harci kedvet és a morált. Az emberi jogokat lábbal tiporják, nyomást gyakorolnak a politikai ellenfelekre, a gazdag és befolyásos embereket, akik támogathatnák az ellenzéket, kisajátítják, az ellenzéki médiát pedig elhallgattatják. Az egész iróniája pedig az, hogy Ukrajna putyinizálódását a Nyugat finanszírozza” – jelentette ki.

A brit lap cikke kitér a kényszersorozásokra is. Kiemelik, hogy Ukrajnában egyre nő az ellenállás és a düh a hatóságok agresszív intézkedései miatt, amelyek célja, hogy a katonakorú férfiakat a hadseregbe kényszerítsék. Az orosz hadsereggel ellentétben, amely szerződéses katonákból áll, Ukrajnában teljes körű mozgósítást vezettek be a 26 év feletti, nem létfontosságú civil munkát végző férfiak számára. Csak idén több mint százezer eljárás indult dezertálás miatt.

Egy korábbi kormánytag elmondása szerint az EU nem segíti Ukrajna politikai stabilitását, sőt inkább szemet huny a problémák felett. Már

korábbi támogatói is kiábrándultak Zelenszkijből, de ezt Brüsszel nem akarja észrevenni.

Így azonban Ukrajna az orosz támadás terhe és a belső válság közepette összeroppanhat.