RETRO RÁDIÓ

Trump ultimátumot intézett Putyinhoz

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2025. 07. 14. 21:02

Ötven napot adott a tűzszünetre.

Az Egyesült Államok a NATO-n keresztül bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvereket, amelyek árát a katonai szövetség megtéríti – jelentette be Donald Trump elnök hétfőn a Mark Rutte NATO-főtitkárral között megállapodást.

Az amerikai elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverzet eljuttatását a NATO koordinálja majd. Beszámolt arról is, hogy a szállításra váró fegyverek között szerepelnek Patriot indítóállások és rakéták, amelyek nagyon hamar eljuthatnak Ukrajnába.

Trump hangsúlyozta, a NATO-val kötött új megállapodástól azt várja, hogy az elvezet a béketárgyalásokhoz, és mind Oroszország, mind Ukrajna megteszi, amit meg kell tennie a béke érdekében.

Az amerikai elnök ismét elégedetlenségét fejezte ki Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállása miatt, majd úgy fogalmazott, hogy

az orosz államfő „szépen beszél, majd éjszaka bombákat küld Ukrajnába.

A szavak után tettekre van szükség – tette hozzá Trump, aki azt is közölte, hogy

százszázalékos másodlagos vámokat vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nem jön létre békemegállapodás.

Az elnök elmondta, hogy támogatja az Oroszország elleni szankciókról szóló, a kongresszus felsőháza, a szenátus előtt álló törvényt, és beszámolt arról, hogy még hétfőn Jack Thune szenátorral, a felsőházi republikánusok vezetőjével is találkozik.

Trump azt is közölte, hogy védelmi minisztere, Pete Hegseth közvetlenül egyeztet a német védelmi miniszterrel.

Mark Rutte, a NATO főtitkára a Fehér Házban tartott találkozón megerősítette, hogy

a NATO rendszerén keresztül jutnak el az új eszközök Ukrajnába,

fegyvercsomagok formájában. Hozzátette, hogy a Patriot rakéták mellett egyéb rakétákból, és különböző további lőszerekből állnak a szállítmányok. Rutte megállapította, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás épít a közelmúltban tartott NATO-csúcstalálkozó sikerére.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok Patriot típusú légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának, amelyek elengedhetetlenek Kijev számára az orosz csapások elleni védekezéshez.

Nagyon kifinomult katonai eszközöket fogunk küldeni Ukrajnának – közölte Donald Trump vasárnap.  Az amerikai elnök arról nem beszélt, hogy Washington mennyi fegyvert ad Kijevnek, de kijelentette: Patriot légvédelmi rendszereket is küldenek, amiket elmondása szerint 100 százalékban az európaiak fognak kifizetni.

„Elküldjük őket, mert ez számunkra egy üzlet. Patriotok-at fogunk küldeni, mert nagyon nagy szükségük van rá. Ugyanis Putyin sokakat meglepett. Nagyon kedvesen beszél, aztán este mindenkit lebombáz. De van itt egy kis probléma. Én nem szeretem ezt”

– fogalmazott az amerikai elnök.

Donald Trump hétfőn Mark Rutte NATO főtitkárral is találkozik, kiszivárgott hírek szerint a fő téma a fegyverszállítások finanszírozása lesz. Úgy tudni az amerikai elnök azt szeretné, hogy a NATO és Európa fizessen az Ukrajnába küldendő amerikai fegyverekért. „Valójában különféle nagyon kifinomult katonai felszereléseket fogunk nekik (Ukrajnának) küldeni, és ők 100 százalékban fizetni fognak nekünk érte” – nyilatkozta újságíróknak Donald Trump.

Ukrán drónok támadták meg vasárnap este a zaporizzsjai atomerőmű egyik kiképzőközpontját az ukrajnai erőmű oroszok által telepített adminisztrációjának jelentése szerint.

„Az ellenség három, pilóta nélküli légi járművet használt” – közölték a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hozzátéve, hogy „kritikus” károkat nem regisztráltak. A Reuters brit hírügynökség nem tudta független forrásból ellenőrizni az orosz jelentést. A beszámoló egy nappal azután érkezett, hogy az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte:

szombaton késő este több száz, kézifegyverekből leadott lövés hallatszott az erőműnél.

Az orosz erők a zaporizzsjai erőművet az ukrajnai háború első heteiben foglalták el. Mindkét fél rendszeresen azzal vádolja a másikat, hogy olyan lépéseket tesz, amelyek nukleáris balesetet okozhatnak.

Az erőmű – Európa legnagyobb ilyen létesítménye – ugyan nem üzemel, de továbbra is áramra van szüksége a nukleáris üzemanyag hűtéséhez.

A Kreml csak azzal a feltétellel egyezik bele abba, hogy személyesen találkozzon Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij, ha előtte Ukrajna kapitulál – erről beszélt a Kyiv Independentnek adott interjúban Szergej Kislica ukrán külügyminiszter-helyettes.

Az ukrán külügyi tárca helyettes vezetője azonban ezzel kapcsolatban kifejtette, „az ő logikájuk ellentétes a miénkkel. Azt mondjuk: hozzunk létre tűzszünetet, hogy hozzájáruljunk a vezetői csúcstalálkozó megfelelő feltételeinek megteremtéséhez, hogy konstruktív környezetet teremtsünk, amely elősegíti a megállapodásokat.”

Arra a felvetésre, miszerint miért ragaszkodnak egy Putyin–Zelenszkij találkozóhoz, Kislica arról beszélt, hogy a korábbi közvetítők által, vagy a harcoló felek közötti közvetett tárgyalások – mint amilyen az isztambuli tárgyalások – nem vezettek eredményre.

Szerinte a humanitárius kérdések megvitatásán kívül a törökországi megbeszélések gyakorlatilag nem tekinthetők tárgyalásnak. „Nem, az egésznek olyan dinamikája volt, ahol oroszokkal szemben találod magad, akik ultimátumot diktáltak. Még arra sem volt felhatalmazásuk, hogy meghallgassák az érveidet és közös nevezőt keressenek” – fogalmazott.

Beszélt még arról is, hogyan próbálnak együttműködni az amerikaiakkal – arról beszélt: az Egyesült Államok minden körülmények között továbbra is kulcsfontosságú partnerünk marad –, egyúttal üdvözölte a növekvő európai fegyverkezést.

Oroszország szombatra virradóra 597 drónnal és 26 rakétával mért csapást Ukrajnára az ukrán légierő jelentése szerint. A fő célpont ezúttal a nyugati országrészben lévő Lviv (Lemberg) városa és a keleti Harkiv volt, ahol többen megsebesültek.

A román határnál fekvő Csernyivci megyében egy 26 éves nő és egy 43 éves férfi életét vesztette, a helyi hatóságok közlése szerint lezuhanó roncsok okozták a halálukat. A megyei kormányzói hivatal közölte, hogy a régiót az orosz hadsereg hajnalban négy Sahíd csapásmérő drónnal és egy rakétával támadta.

Andrij Szadovij, Lviv (Lemberg) polgármestere közölte, hogy nyolc felnőtt és egy 11 éves fiú sérült meg a várost ért orosz légicsapásban. Hivatalának adatai szerint 46 házban keletkeztek károk, 15 lakás lakhatatlanná vált, több mint 500 ablak betört. Emellett 20 autó is megrongálódott.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere arról tájékoztatott, hogy

kora reggel az orosz csapatok kombinált csapást mértek Harkivra, irányított légibombákat és csapásmérő drónokat bevetve.

Megrongálódott egy kritikus infrastrukturális létesítmény, valamint lakóépületekben keletkeztek károk, és legalább két ember megsérült.

Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere közölte, hogy reggel egy orosz lövedék csapódott be a város központjába. „Sérültek is vannak, de számukat még pontosítják. A becsapódás központi részen, az autóbuszállomás környékén történt” – tette hozzá.

Később a megyei kormányzói hivatal közölte, hogy a régiót ért orosz támadásokban délig már három ember vesztette életét, és öt sebesült meg. Oleh Hrihorov, az északkeleti Szumi megye kormányzója arról adott hírt, hogy délután egy óra körül az orosz erők irányított légibombával mértek csapást a megyeszékhely, Szumi város térségére, a támadásban az eddigi adatok szerint két ember vesztette életét.

Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy egy 27 éves nő meghalt Nyikopol városában orosz nehéztüzérségi támadás következtében. Hozzátette, hogy megsérült egy 35 éves férfi és egy 86 éves nő is.

Az ukrán légvédelem az éjjel 319 Sahíd drónt és 25 darab H-101-es robotrepülőgépet semmisített meg – részletezte jelentésében a légierő. Kifejtette, hogy az ország elleni indított 597 orosz drónból 339 volt Sahíd típusú. 258 megtévesztő drón eltűnt a radarról. A légierő rögzített egy rakétabecsapódást és húsz csapásmérő dróntalálatot öt helyszínen, valamint roncsdarabok lehullását 19 helyen.

„Az éjjel Oroszország Harkiv és Szumi megyétől egészen Lvivig és Bukovináig mért csapásokat” – emelte ki Volodimir Zelenszkij elnök Facebook-bejegyzésében. Az államfő ismételten újabb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben.

Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en úgyszintén sürgette, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok vezessen be átfogó szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni újabb nagyszabású légitámadást követően.

„Oroszország mindennapos terrortámadásainak mértéke a békés lakosság ellen azt bizonyítja, hogy Moszkvát meg kell fosztani az olajbevételektől, amelyeket háborús bűnökké alakít” – emelte ki. Az ukrán tárcavezető szavai szerint Oroszország naponta több száz „terrorfegyvert” gyárt. Ez a lépték nemcsak Ukrajnára, hanem az egész transzatlanti közösségre nézve is fenyegetést jelent – tette hozzá.

„Partnereink érdeke is, hogy mielőbb csapást mérjünk erre a terrorgyárra új, szigorú szankciókkal: az EU 18. szankciós csomagjával, valamint a Graham-Blumenthal-törvényjavaslattal. Azonnal állítsuk le (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) halálgyárának finanszírozását” – szólított fel Szibiha.

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.