Szoboszlai Dominik
Fegyverek tömege a feketepiacon.
"Itt van a biztonság kérdése is, mégiscsak egy állig felfegyverzett országról beszélünk. Közbiztonságról nem híres Ukrajna. Át lehetne jönni a határon. Azt hiszem, hogy olyan kockázatot vállalnánk, amelyet a mostani körülmények között felelősen nem szabad vállalni." - hangsúlyozta korábban Orbán Viktor.
Amennyiben Brüsszel szándékai szerint Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor a tagállamoknak és benne Magyarországnak is biztonsági szempontból is a legrosszabbra kell felkészülnie: megvetheti lábát az ukrán szervezett bűnözés, a prostituáltakat futtató bandák, eláraszthat minket a drog és az illegális fegyverek.
Újabb biztonsági kihívás vár Európára, és erre már most készülni kell. Az illegális fegyverkereskedelem biztonsági kockázatokat jelent Magyarország számára is.
Ukrajna már korábban is Európa egyik legnagyobb illegális fegyverkereskedelmi központja volt. Becslések szerint körülbelül 300 000 kézi lőfegyver és könnyűfegyver veszett el vagy loptak el a Krím orosz megszállása után. Ez a szám kicsi ahhoz képest, hogy a NATO által szállított, majd ellopott és eladott ukrán katonai felszerelések becsült értéke 32 milliárd lehet a feketepiacon. A háború kezdete óta fegyverek érkeznek Ukrajnába, és nem világos, hogy a felszerelések milyen mértékben maradnak kizárólag az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a bűnözői csoportok Ukrajnából kiindulva fegyverkereskedelmi piacokat, útvonalakat és ellátási láncokat hoznak létre. Ez a biztonsági kihívás pedig sokkal nagyobb, mint a balkáni és az afganisztáni háború esetében volt. 2025. január 20–21-én a GI-TOC konferenciát szervezett Brüsszelben, melyen az Ukrajnával szomszédos és más európai országok szakértői és döntéshozói vettek részt, és aggodalmuknak adnak hangot a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek (SALW) és lőszerek Ukrajnából történő nagyszabású "eltérítésével" kapcsolatban.
Az ukrán rendőrség január közepén országos razziát tartott, hogy megállítsák a fegyverek és lőszerek illegális értékesítését. Tavaly szeptemberben a rendőrség közölte, hogy a kijevi régióban mintegy 40 000 euró értékű fegyvert és lőszert foglaltak le. Ez alighanem csak a jéghegy csúcsa lehet. 2024 januárjában az amerikai hadsereg elismerte, hogy nem tudta hatékonyan nyomon követni, hova került az Amerikából küldött több mint 1 milliárd USD értékű kézi- és könnyűfegyver. Bár nem érkezett jelentés a fegyverek ellopásáról, a védelmi minisztérium nem tudta teljes mértékben meghatározni a fegyverek végpontját.
Catherine De Bolle, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) elnöke már 2023-ban arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába küldött nyugati fegyverek akár már rövid távon visszaszivároghatnak Európába, és a kontinensen tevékenykedő bűnözők kezébe kerülhetnek. Erős a gyanú, hogy egy részüket sosem vetik be a harcokban, hanem eladják őket a feketepiacon. Így az uniós rendfenntartó szervek hamar azzal a helyzettel szembesülhetnek, hogy a legmodernebb lőfegyverek és harcászati felszerelések elárasztják az európai nagyvárosok utcáit.
Komoly gazdasági és biztonsági kockázatokat rejtene Magyarország számára Ukrajna uniós csatlakozása, ezért fontos, hogy a magyar emberek véleményét is kikérjék erről egy véleménynyilvánító szavazáson, mielőtt bármilyen döntés születne ebben a kérdésben – nyilatkozta a miniszterelnök a brüsszeli csúcstalálkozó után. Orbán Viktor azt is elmondta, egy állig felfegyverzett országról beszélünk, márpedig Ukrajna nem a közbiztonságról híres, és olyan kockázatot vállalnánk, amelyet a mostani körülmények között felelősen nem szabad vállalni.
És itt van a biztonság kérdése is, mégiscsak egy állig felfegyverzett országról beszélünk. Közbiztonságról nem híres Ukrajna. Át lehetne jönni a határon. Azt hiszem, hogy olyan kockázatot vállalnánk, amelyet a mostani körülmények között felelősen nem szabad vállalni.
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
A Magyar Nemzet korábban írt arról, hogy az Ukrajnába exportált fegyverek a feketepiacra kerülnek, legalábbis ezt nyilatkozta Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró az RT orosz hírcsatornának adott interjújában.
Már a konfliktus korai szakaszában elárasztották Lengyelországot, Romániát és Ukrajna más szomszédjait azok a fegyverek, amelyeket az Egyesült Államok szállított Kijevnek a háborúhoz.
Wesley Satterwhite, az amerikai külügyminisztérium egykori tanácsadója korábban már felszólította az Egyesült Államokat, hogy vezessen be hatékony ellenőrzést az Ukrajnának küldött fegyverek követésére, hogy megakadályozza, hogy azok a feketepiacon végezzék.
Ukrajnába az elmúlt években elképesztő mennyiségű fegyver jutott be.
– mondta a Magyar Nemzetnek Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Mindenki azzal számol, hogy a háború után ez részben eladásra kerül a világ különböző válságövezeteiben. Az amerikai kormány bejelentette, hogy az Ukrajnának küldött fegyverek egy részét már tovább is adták mexikói drogkartelleknek, illetve tovább fognak kerülni a Közel-Keletre, Észak-Afrikába és több hasonló helyre.
– tette hozzá.
A V4NA hírügynökség is írt arról, hogy bár igyekeznek tagadni és elbagatellizálni, de egyre több állami, nemzetközi szerv és hatóság erősíti meg, hogy komoly és valós a veszélye annak, hogy az Ukrajnának szánt fegyverekből a feketepiacra is kerülhettek pusztító eszközök.
Jelentős veszély, hogy rengeteg ukránnál fog a fegyver maradni akiknek sok más lehetősége nem lesz, mint az országon belül különféle maffiacsoportokat létrehozni.
– fogalmazott Nógrádi György.
Erre számos nemzetközi példa is akad. A svéd „Juggemaffia” uralta a szervezett bűnözést az 1990-es években. A Svédországban megforduló illegális fegyverek és kábítószerek jelentős része a Nyugat-Balkánról érkezett, írta a V4NA. A szakemberek szerint amíg a kereslet magas, addig az illegális fegyverkereskedelem is virágozni fog Európában.
A fegyver a világ legjobb üzlete, hívta fel a figyelmet Nógrádi György.
Ukrajna a harmadik éve tartó háború előtt a Global Initiative against Transnational Organized Crime (GITOC) bűnözési indexén a világ 193 országa közül a 34., míg Európában a harmadik legrosszabb helyen állt. A helyzet pedig azóta csak rosszabb lett.
Európa megkapja a konkrét háborút Ukrajnából, mégpedig azért, mert az ukrán maffia és a munkájukat elveszített katonák a háború után a szervezett bűnözés útján indulnak meg Európa országaiba.
– mondta szintén a Magyar Nemzetnek Földi László titkosszolgálati szakértő.
Ezek a kiképzett emberek egyesülve a kőkemény bűnözőkkel harcot fognak folytatni a már Európában lévő líbiai, libanoni, afgán, csecsen és egyéb maffiákkal a prédáért – hangsúlyozta a szakértő.
Földi László szerint már manapság is vannak olyan német városok, amelyeket a libanoni maffia irányít, a svédországi hallatlanul súlyos bűnügyi helyzetről nem is beszélve.
Ez a háború egy konkrét háború lesz, fegyverekkel, leszámolásokkal, robbantásokkal és mindennel, amit el tudunk képzelni, amihez Európának ez a fele nincs hozzászokva.
Isten óvja az ellenfeleket és az állampolgárokat a szervezett ukrán alvilágtól! – folytatta a szakértő.
Az ukrán maffia talán a legvérengzőbb bűnözői csoport, ami csak létezik. A krími tatárságról sokat hallottunk, akiknek a kegyetlenségét a második világháborúban már a német SS-egységek gyomra sem bírta. Ez a mentalitás sajnos mindmáig létezik és nem ismernek kegyelmet.
– összegezte Földi László.
Az ukrán állam jelenleg sem bír a helyi bűnbandákkal, egy-egy bűnszervezet esetleges felszámolása pedig csak a jéghegy csúcsa. Kijelenthető: Ukrajna uniós csatlakozása felfoghatatlan károkat és biztonsági kockázatot jelent az uniós országokra nézve.
Ukrajna valóban nem volt soha a közbiztonságáról híres, a szervezett bűnözés a mai napig virágzik, és ez a helyzet már bőven az orosz–ukrán háború kitörése előtt fennállt, azóta pedig csak fokozódott. Ukrajna határokon átnyúló drog- és fegyvercsempész-hálózatát a világ egyik legerősebbjének tartják. Az sem okoz túl nagy meglepetést senkinek, hogy Ukrajna az orosz invázió előtt a Global Initiative against Transnational Organized Crime (GITOC) bűnözési indexén a világ 193 országa közül a 34., míg Európában a harmadik legrosszabb helyen állt.
Első körben érdemes azt számba venni, hogy az Ukrajnába szállított nyugati fegyverek nagyon könnyen kerülhetnek, és kerültek is ottani és külföldi szervezett bűnözői csoportok kezébe. Már a háború kitörése után néhány hónappal arról lehetett olvasni, hogy megérkeztek az illegális fegyverek a balkáni piacra az ukrajnai hadszíntérről.
Azaz, miközben Ukrajna fegyvereket követel, aközben kicsempészik rengeteg pénzért a nekik küldött fegyverek egy részét.
Azt, hogy nyugati fegyverszállítmányok ezen része a feketepiacra kerül, kijevi tisztségviselők is elismerték. A CNN már 2022 áprilisában arról írt amerikai hírszerzéstől érkező információk alapján, hogy Washington az Ukrajnának küldött fegyverek útját csak rövid ideig tudja követni. Egy Pentagon-jelentés azt állítja: fegyvercsempészek és terroristák is fosztogatják a szállítmányokat. Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek akár negyven százaléka is bűnözőkhöz kerülhetett.
Arra, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek egy része illetéktelen kezekbe kerülhet, az Interpol is felhívta a figyelmet. A bűnözők megpróbálják kihasználni a kaotikus helyzetet, és azt, hogy könnyen elérhetők a fegyverek, beleértve a nehézfegyvereket is. Ezek hozzáférhetők lesznek a feketepiacon, és komoly kihívást jelentenek majd – figyelmeztetett az Interpol vezetője. Nos, nem nehéz levonni azt a következtetést, ha egy háború dúlta, állig felfegyverzett ország csatlakozik az EU-hoz, akkor Magyarország is a bűnszervezetek és az illegális fegyverkereskedelem áldozatává válhat.
Nagyon nem mellékes az sem, hogy Ukrajna már a háború előtt is az egyik legnagyobb kábítószer-elosztó központ volt Kelet-Európában. Ukrajna az Afganisztánból származó heroin tranzitútvonala volt, amely kiegészítette a Balkánon és a Kaukázuson keresztül vezető útvonalakat. A háború előtt ott foglalták le a negyedik legtöbb heroint Európában. A Latin-Amerikából származó kokain pedig a Fekete-tengeren keresztül áramlott az országba. Az amfetaminszármazékok helyi gyártása is egyre nőtt az országban, 2020-ban 67 illegális laboratóriumot számoltak fel, ami a legmagasabb bejelentett szám a világ összes országa közül. Noha a cigaretta nem minősül kábítószernek, de azt is érdemes megemlíteni, hogy Ukrajna a második legnagyobb illegális cigarettagyártással és -kereskedelemmel rendelkező ország a kontinensen.
Az ukrán állam nem bír a helyi bűnbandákkal, egy-egy bűnszervezet esetleges felszámolása pedig csak a jéghegy csúcsa. Ilyen volt az is, amikor az ukrán hatóságok nemrégiben felszámoltak egy országos droghálózatot, amely havonta csaknem egy tonna amfetamint és alfa-PVP elnevezésű kábítószert állított elő. A pszichotróp szereket gyártó és értékesítő bűnbanda tagjainál a hatóságok több mint 230 házkutatást tartottak az ország húsz régiójában, több mint hatvan embert vettek őrizetbe, és 19 droglaboratóriumot számoltak fel.
A hálózathoz tartozó egyik bűnszervezet tagjai ráadásul csempészcsatornát tartottak fenn a drogok előállításához szükséges vegyületek behozatalára Lengyelországból.
A vegyületeket speciálisan felszerelt ukrajnai raktárakban helyezték el, és onnan osztották szét öt drogkartellnek, amelyek alfa-PVP-t és amfetamint gyártottak belőlük Kijev, Odessza, Mikolajiv, Kirovohrad, Zsitomir, Dnyipropetrovszk és Cserkaszi megyékben. Mindez előrevetíti, hogy mi várna ránk, ha ezek a drogkartellek hazánkban is gyökeret eresztenének egy ukrán EU-tagság esetén. Akkor fennállna annak a lehetősége, hogy elárasztják Magyarországot az ottani kábítószerekkel.
Arról nem is beszélve, hogy micsoda problémát okozhat az (pláne ukrán EU-tagság esetén), hogy egy éve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a cannabis orvosi célú használatát engedélyező törvényt. Magyarország szempontjából sem mindegy, keleti szomszédunknál milyen szabályozás van érvényben a marihuánát illetően. Egy olyan országról beszélünk, ahol háború dúl, teljes a káosz, a gazdaság, az egészségügyi és szociális ellátórendszer romokban. Nagy a veszélye annak, hogy Ukrajnában kettős drogpiac fog kialakulni – hívta fel a figyelmet a Mandiner megkeresésére Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.
A szakértő szerint ha tömegével próbálnak majd cannabisz átcsempészni, az idővel Magyarországra is hatással lehet, pláne, ha később a magyar egészségügynek kell ápolnia a függőket. Téglásy Kristóf úgy vélte, fennáll a veszélye annak, hogy a jövőben Ukrajnából nagy mennyiségben igyekeznek marihuánát juttatni Magyarországra és az Európai Unióba, ami alaposan fellendítheti a feketekereskedelmet és ronthat a közbiztonság helyzetén.
Ha mindez még nem lenne eléggé elrettentő Ukrajna uniós tagsága kapcsán, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ukrán szervezett bűnözés régóta érintett a prostitúcióban, ha csatlakoznak az európai közösséghez, nem kérdés, még több áldozat és bűnbanda érkezik hozzánk. Ukrajnát már 2012-ben „Európa legnagyobb bordélyházaként” emlegették, a háború óta pedig megszámlálhatatlan örömlány és az őket futtató bűnbandák árasztották el Európát. A prostitúció ellen Ukrajnában is küzdenek ugyan, de csak szavakkal, mert a lányok a rendőröktől kapnak védelmet.
Az már csak hab a tortán, hogy volt, hogy a migrációs rendőrkapitányság vezetősége prostituáltak futtatását fedezte a fővárosban és az ország más megyéiben.
A magas rangú rendőrök egy olyan bűnszervezet működéséhez asszisztáltak, amely 18 és 30 év közötti, kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket dolgoztatott prostituáltként, illetve új lányok beszervezésén dolgozott „intim és eszkortmunkára”. Információik szerint egész Ukrajna területén működtek, sőt külföldre is közvetítettek lányokat. Csak ismételni tudjuk magunkat: felfoghatatlan károkat, a bűnözés megnövekedését és súlyos biztonsági problémákat okozna Magyarországon és a többi tagállamban is Ukrajna csatlakozása.