Marics Peti
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök interjút adott a Jerusalem Postnak.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök interjút adott a Jerusalem Postnak, és az újság arról is kérdezte, változik-e az ország politikája az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A lap szerint az új izraeli kormány mintha az elődjénél kicsit többet segítene Ukrajnának, küldött például egy rakétafigyelő-rendszert. Látni fogunk még ilyet?
Netanjahu válaszában úgy fogalmazott: Izrael más helyzetben van, mint Lengyelország, Németország, Franciaország, vagy bármelyik nyugati ország, amely Ukrajnát segíti. "Először is: szoros katonai határunk van Oroszországgal. Pilótáink közvetlenül az orosz pilóták mellett repülnek Szíria egén. És fontosnak tartom, hogy megőrizzük fellépési szabadságunkat Irán azon kísérletei ellen, hogy katonai pozíciókhoz jusson északi határunkon(...)
Másodszor, attól is tartunk, hogy minden rendszert, amelyet Ukrajnának adunk, ellenünk használnak fel, mert Irán kezébe kerülhetnek, és ellenünk felhasználhatják. Ez nem elméleti lehetőség. Valójában ez történt a nyugati páncéltörő fegyverekkel, amelyeket most a határainkon találunk. Tehát ebben az ügyben nagyon óvatosnak kell lennünk.
Nyilvánvalóan sajnáljuk az Ukrajnában zajló tragédiát. (...) Van együttérzés, van polgári védelmi segítségnyújtás. De úgy gondolom, hogy óvatosan meg kell húzni a határokat, és az emberek ezt megértik. Azt kell mondanom, hogy a nyugati országok kormányfőinek többsége is megérti, hogy Izrael más helyzetben van, mint bármelyikük."
Egyre több állami, nemzetközi szerv és hatóság tartja veszélyesnek, hogy az Ukrajnának szánt fegyverekből a feketepiacra is kerülhettek pusztító eszközök - derül ki a V4NA nemzetközi hírügynökség összeállításából. A fősodratú média megpróbálja eltagadni a jelenséget, azonban a tények mást mutatnak.
Az Ukrajnába exportált fegyverek a feketepiacra kerülnek
– nyilatkozta Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró az RT orosz hírcsatornának adott interjújában. Mint ismert, már a konfliktus korai szakaszában elárasztották Lengyelországot, Romániát és Ukrajna más szomszédjait az amerikai fegyverek. Hersh szerint a szállítmányokat alacsonyabb rangú parancsnokoknak adták át, ahonnan gyakran a feketepiacra kerültek. Kiemelte azt is, hogy csak hónapokkal később merült fel annak a lehetősége, hogy a fegyvereket a nyugati országokban tovább értékesíthetik.
Emlékezetes, Wesley Satterwhite, az amerikai külügyminisztérium egykori tanácsadója korábban már felszólította az Egyesült Államokat, hogy
VEZESSEN BE HATÉKONY ELLENŐRZÉST AZ UKRAJNÁNAK KÜLDÖTT FEGYVEREK KÖVETÉSÉRE, HOGY MEGAKADÁLYOZZA, HOGY AZOK A FEKETEPIACON VÉGEZZÉK.
Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet eközben arról beszélt, az ukrajnai szállítmányok az uniós országok szervezett bűnözéséből származnak.
Egyre több jel utal arra, hogy a feketepiacon köthetnek ki az ukránoknak szánt fegyverek
FORRÁS: AFP/GENYA SAVILOV
Ahogy arról a sajtóban már szó volt, szinte elkerülhetetlen, hogy a feketepiacon kössenek ki a pusztító nyugati fegyverek egy jelentős része, amelyeket eredetileg Ukrajnának szántak. A V4NA nemzetközi hírügynökség nemrég a finn Nemzeti Nyomozóirodához fordult, mert korábban Christer Ahlgren főnyomozó egy műsorban arról beszélt, hogy erős a gyanú hogy Svédországban, Dániában és Hollandiában is felbukkantak már Ukrajnának szánt fegyverek, és az ehhez szükséges csempészútvonalakat már kialakították, sőt, Finnországban is fennáll a veszélye az illegális fegyverkereskedelemnek.
"Fennáll a lehetősége annak, hogy a Finnországban tevékenykedő bűnözők megpróbálnak fegyvereket szerezni a konfliktusövezetekből" – derül ki a szervezet válaszából. Egyébként a NATO és az EU is riasztást adott ki korábban az ukrajnai fegyvercsempészet miatt.
Az Ukrajnába exportált fegyverek a feketepiacra kerülnek – nyilatkozta Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró az RT orosz hírcsatornának adott interjújában.
Már a konfliktus korai szakaszában elárasztották Lengyelországot, Romániát és Ukrajna más szomszédjait azok a fegyverek, amelyeket mi szállítottunk Kijevnek a háborúhoz
– fejtette ki, hozzátéve, hogy a szállítmányokat alacsonyabb rangú parancsnokoknak adták át, ahonnan gyakran a feketepiacra kerültek.
Elmondta, csak hónapokkal később merült fel az a félelem, hogy a fegyvereket a nyugati országokban továbbértékesíthetik.
Wesley Satterwhite, az amerikai külügyminisztérium egykori tanácsadója korábban már felszólította az Egyesült Államokat, hogy vezessen be hatékony ellenőrzést az Ukrajnának küldött fegyverek követésére, hogy megakadályozza, hogy azok a feketepiacon végezzék.
Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet eközben arról beszélt, az ukrajnai szállítmányok az uniós országok szervezett bűnözéséből származnak.
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) elnöke arra figyelmeztetett, hogy a most Ukrajnába küldött nyugati fegyverek akár már rövid távon visszaszivároghatnak Európába, és a kontinensen tevékenykedő bűnözők kezébe kerülhetnek.
Catherine De Bolle a Welt am Sonntag című német lap online kiadásának adott interjújában azt mondta, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok mozgása gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné válik, amint átlépik az ukrán határt, és erős a gyanú, hogy egy részüket sosem vetik be a harcokban, hanem eladják őket a feketepiacon. Így az uniós rendfenntartó szervek hamar azzal a helyzettel szembesülhetnek, hogy a legmodernebb lőfegyverek és harcászati felszerelések elárasztják az európai nagyvárosok utcáit.
Amikor ez a konfliktus véget ér, az Europolnak meg kell akadályoznia, hogy a 30 évvel ezelőtti balkáni háborúhoz hasonló helyzet alakuljon ki. Az abból a háborúból származó fegyvereket még ma is használják a bűnözői csoportok
– fogalmazott De Bolle, aki azt is megjegyezte, hogy jelenleg az Europol egyik legfontosabb prioritása az, hogy „megtalálják a módját annak, hogyan kezeljék majd ezt a helyzetet”. Elmondása szerint ennek érdekében az Europol „össze fog állítani egy nemzetközi munkacsoportot, amely kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozik majd”.
Ezzel kapcsolatban a belga tisztségviselő elmondta: „Európában jelenleg példátlan mértékű erőszak folyik az utcákon, amelyhez hasonlót eddig csak a latin-amerikai országokban lehetett látni. Ezért minden eszközzel meg fogják akadályozni a fegyverek visszaáramlását.”
De Bolle szerint egyébként a második legnagyobb probléma az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban az „ismert terroristák, és a szélsőséges egyének” kiutazása a háborús övezetbe. Mint fogalmazott: „az Europol Terrorelhárítási Központja nagyon szoros figyelemmel kíséri ezt a jelenséget”, ám mivel a helyzet „rendkívül dinamikus és széttagolt, lehetetlen pontosan meghatározni, hány radikális nézeteket valló uniós állampolgár utazott Ukrajnába harcolni.” Az viszont biztos, hogy e személyek többsége kiábrándultan tér vissza a hazájába, miután „megtapasztalta a háború brutalitását.”