Brüsszel kinyírná a magyar rezsicsökkentést, azonnal lépni fog a kormány

Az eddigi terveknél is előbb lépne hatályba az orosz energiahordozók behozatali tilalma. Brüsszel egy jogi trükkel blokkolná a magyar vétót.

Brüsszel kinyírná a magyar rezsicsökkentést, így kommentálta Szijjártó Péter azt a döntést, hogy az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az orosz földgáz importjának fokozatos megszüntetésére vonatkozó szabályozásról.

Brüsszel kinyírná a magyar rezsicsökkentés, de a kormány ezt nem hagyja

Ursula von der Leyen szerdán újságíróknak bejelentette, hogy az Európai Unió jövő év elején megkezdi az orosz gázimport teljes betiltását, miután a törvényhozók, tisztviselők és diplomáciai tárgyalók az utolsó pillanatban megállapodásra jutottak egy kulcsfontosságú jogszabályról, amely átalakítja a kontinens energiaágazatát. „Jó nap ez Európa és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenségünk számára – így tehetjük Európát ellenállóvá” - állította Bizottság elnöke, aki arról nem emlékezett meg ezen a "jó napon", hogy a szankciók miatti energiadrágulás miatt megzuhant az EU versenyképessége, egész iparágak megmaradása került veszélybe.

Brüsszel tehát megszüntetné az olcsó orosz energia behozatalát, és az eddigi elképzeléseknél is rosszabb lépés körvonalazódik. A Magyarország számára legfontosabb, hosszú távú szerződéseken alapuló csővezetékes szállításokat 2028 eleje helyett már 2027 őszétől leállíttatnák.

Szijjártó Péter külügyminiszter arról számolt be, hogy az Európai Unió jogszabály-tervezete betiltaná az orosz földgáz és kőolaj behozatalát a tagállamok számára 2027-től.

Ennek elfogadása, végrehajtása, teljesítése Magyarország részéről lehetetlen, ugyanis az Oroszországból származó energiahordozók nélkül, a maradék infrastruktúrára építve Magyarországot biztonságosan ellátni elég kőolajjal és földgázzal nem lehet.

"Ennek a diktátumnak az elfogadása azt eredményezné, hogy bizonyos piaci szereplőket és országokat Magyarországgal szemben monopolhelyzetbe hoznának. Ez azt jelentené, hogy a brüsszeli diktátum életbe lépése után háromszorosára nőne minimum a magyar családok energiaszámlája" - húzta alá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hetekben sikerült mentességet szerezni hazánk részére az orosz energetikai szektort sújtó amerikai szankciók alól, és sikerült Moszkvában is garantálni a további zavartalan energiaellátást.

"De pontosan tudtuk, hogy a washingtoni és a moszkvai megállapodások mellett harcolnunk kell Brüsszelben is. És ez a harc most élesedik. Brüsszel a végső elhatározás fázisában van, hogy kinyírja Magyarország energiabiztonságát, kinyírja a rezsicsökkentést, kiszolgáltatott helyzetbe hozza Magyarországot"

- hangsúlyozta.

A miniszter bejelentette, hogy amint megszavazzák végleges formában a rendeletet, Magyarország azonnal meg fogja azt támadni az Európai Bíróságon, az ehhez szükséges jogi munkát meg is kezdték.

Az elmúlt 14 évben a magyar családok rezsiköltsége folyamatosan az uniós átlag alatt maradt, sőt, távolodott tőle. Ezzel szemben Csehország és Lengyelország sorsa intő jelként szolgálhat mindenki számára - mondta Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Kontextus Cash Talk műsorában. A csehek 2010-ben még hasonló szintről indultak, mint mi – az uniós átlag 90 százalékáról –, ám mára már bőven az átlag fölött, 105 százalékon járnak. A lengyeleknél is hasonló a helyzet: a háború őket is kilőtte, és ma már ők is jóval drágábban jutnak energiához.

Így alakult a rezsi hazánkban, Csehországban és Lengyelországban

Szalai Piroska nem hagyott kétséget a következmények felől. A matek egyszerű és ijesztő: Ha a lengyel árszintre emelkednénk, a magyar családok rezsije azonnal megduplázódna. Ha a cseh utat járnánk be – amit 2010 előtt követtünk –, akkor a mostani számlák háromszorosát kellene befizetnünk minden hónapban.

A főtanácsadó hangsúlyozta: ugyanarról a gázmolekuláról, ugyanarról az áramról beszélünk, a különbség kizárólag a politikai döntésen múlik. A műsorban elhangzott az is, hogy ez nem csupán pénzügyi kérdés, hanem létbiztonsági is.

Míg 2010-2011 környékén a magyar lakosság több mint 10 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni az otthonát, és minden negyedik embernek volt befizetetlen számlája, addig mára ezek a mutatók radikálisan javultak. A rezsicsökkentés nélkül azonban ez a biztonság egy pillanat alatt semmivé válna, és visszazuhannánk oda, ahol a régiós társaink most küzdenek a számlákkal.

A rezsicsökkentéshez kapcsolódóan Orbán Viktor a pénteki rádióinterjúban elmondta, hogy a magyar gazdaság és a magyar családok számára létkérdés, hogy az ország rajta maradjon azon a szállítási útvonalon, amelyen keresztül az orosz olaj, míg a másikból a gáz érkezik. Hozzátette: Magyarország hálás Donald Trump amerikai elnöknek a szankciók alóli mentességért. Megjegyezte, hogy a másik megállapodást Oroszországgal kellett megkötni, ugyanis garancia kellett arról, hogy ha bármi is történik az orosz energetikai rendszerrel, Magyarország akkor is megkapja a szerződés szerint járó orosz energiát.

„Két nagy kő már legördült a szívünkről, de van a szívünkön egy harmadik kő is, ez Brüsszel”

– fogalmazott a kormányfő, aki bírálta, hogy az Európai Unió 2027-től teljes tiltást akar az orosz energiahordozókra. A miniszterelnök kijelentette: a kormánynak most azt kell elérnie Brüsszelben, hogy az energiahordozókkal kapcsolatos szankciós döntést ne hozzák, vagy minél később lépjen hatályba. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy Magyarország beperli az Európai Bizottságot, ha a magyar vétót kikerülve hoznak döntést az orosz gáz- és olajvásárlás elleni szankciók ügyében. Mint fogalmazott:

„Brüsszel cinkelt lapokkal játszik”, azt találta ki, hogy az orosz gáz- és olajvásárlás betiltása – ami alól Magyarország és Szlovákia korábban mentességet kapott – nem is szankció, hanem egy kereskedelempolitikai döntés, ami az uniós jog szerint nem igényel egyhangúságot, meg lehet hozni többségi döntéssel is. „Vagyis kikerülik a magyar vétót, teljesen törvénytelenül.”