Szijjártó: A beruházások szempontjából rendkívül sikeres év volt a tavalyi

A tavalyi a magyarországi gazdaságtörténet második legeredményesebb éve volt a beruházásösztönzés szempontjából, a 2024-ben kötött megállapodások alapján 4000 milliárd forintnyi új beruházás érkezik hazánkba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető leszögezte, hogy az utóbbi éveket a veszélyek és a válságok jellemezték, amelyek hatásai rendre begyűrűztek a gazdaságba is. „Fegyveres konfliktusok, terrorfenyegetések, egészségügyi válság – mind-mind rendkívüli nehézségeket okoztak a világgazdaság szereplőinek” – mutatott rá.

Ennek kapcsán kifejtette, hogy mindennek nyomán új világgazdasági korszak kezdődött, s a változások rendkívül éles globális versenyt indítottak be a beruházásokért. Márpedig szavai szerint azt, hogy mely országok kerülhetnek az új éra győztesei közé, főképp az döntheti el, hogy kik tudják magukhoz vonzani a legfejlettebb technológiájú beruházásokat.

„És ebben a versenyben Magyarország a rendkívüli nehézségek ellenére is kiválóan teljesített a tavalyi évben is (…) 2024 a hazai gazdaságtörténet második legeredményesebb éve lett beruházásösztönzési szempontból” – húzta alá.

Majd arról is beszámolt, hogy a kormány hetvenhét vállalattal kötött megállapodást új beruházásokról, amelyek összesen 4000 milliárd forintnyi értéket jelentenek.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy ezeken belül a legtöbb beruházási projektet magyar cégek hajtják végre, huszonhárom vállalattal sikerült megállapodni, ami példátlannak számít.

„A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon”

– vélekedett.

Ennek alátámasztására rámutatott, hogy a legnagyobb beruházási volument a hét érintett kínai vállalat képviseli, ezek a teljes beruházási érték felét teszik ki, de dél-koreai és japán cégek is hoztak döntést új nagyberuházásokról.

„Az összberuházási érték kis híján 80 százalékát a Kína-Dél-Korea-Japán hármas hozta Magyarországra. Gondoljunk bele, ha engedtünk volna a nyomásnak, ha meghajoltunk volna a támadások súlya alatt, s nem hajtottuk volna végre a keleti nyitás stratégiáját, nem vágtunk volna bele a gazdasági semlegesség stratégiájába, hogyha engedtük volna, hogy elvágjanak minket a keleti beruházásoktól, akkor sok ezer munkahely és sok milliárd eurónyi beruházás más országokba ment volna” – mondta.

„De a gazdasági semlegességet mutatja az is, hogy a negyedik legtöbb beruházást a németek, az ötödik legtöbb beruházást az amerikaiak, míg a hetedik legtöbb beruházást a svájciak hozták Magyarországra a tavalyi esztendőben” – folytatta.

„Így a szélrózsa minden irányából érkeztek vállalatok, amelyek modern technológiát hoztak, s amelyek új munkahelyeket teremtettek Magyarországon”

– tette hozzá.

A miniszter tudatta, hogy továbbra is a járműipari és az elektronikai beruházások adják a gerincét az új beruházásoknak, de az élelmiszeripar feljött a harmadik helyre, és tizenkilenc olyan, magas hozzáadott értékű projektről is megállapodás született, amelyek nyomán üzleti szolgáltatóközpontok, informatikai beruházások vagy kutatás-fejlesztési tevékenységek érkeznek hazánkba.

„Tehát a magyar gazdaság dimenzióváltásában is tudtunk egy jelentőset előrelépni”

– fogalmazott.

Végül pedig arra is kitért, hogy már a múlté az országon belüli kelet-nyugati egyensúlytalanság, ugyanis Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom vármegye végzett az első helyen, miközben a kormány nagy erőkkel dolgozik a délnyugat-magyarországi térség fejlesztésén is, amit jól mutat, hogy Baranyába is érkezik három új beruházás a tavalyi megállapodások eredményeként.

„Tehát 2024 minden idők második legsikeresebb esztendeje lett a beruházásösztönzés szempontjából, köszönhetően annak, hogy a gazdasági semlegesség stratégiáját elkezdtük végrehajtani” – összegzett.

Akár a földgáz-, akár a kőolajszállítási útvonalak lezárása elfogadhatatlan és ellentétes az EU-integrációhoz kapcsolódó elvárásokkal – írta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter kiemelte: Ukrajna külügyminisztériuma „meglehetősen agresszíven” reagált azokra a keddi hírekre, melyek az ukrán gáztranzit leállítása következtében megemelkedő földgázárakról szóltak. Szerdán pedig egy olyan törvényjavaslatot regisztráltak az ukrán parlament honlapján, amely arra irányul, hogy hadiállapot idején Ukrajna zárja le az Oroszországból induló földgáz- és kőolajszállítási útvonalakat.

Ezzel kapcsolatban tisztelettel fel kell hívnunk ukrán kollégáink figyelmét arra, hogy létezik realitás, vannak jogok és kötelezettségek – fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a realitás az, hogy az EU-ban a tagállamok közösen, egyhangúan döntenek új tagok felvételéről. Vagyis szükség van minden egyes tagállam igen szavazatára – tette hozzá.

A jogok közé sorolta, hogy minden ország szuverén joga eldönteni, hogy honnan és milyen útvonalon veszi a működéséhez szükséges energiahordozókat. Ebbe senkinek nincsen beleszólása kívülről, senkinek nincsen joga más országra ráerőltetni drágább, bizonytalanabb energiabeszerzéseket – mutatott rá.

A kötelezettségek közt említette, hogy az az ország, amely társulási megállapodást köt az EU-val, sőt tagja akar lenni az EU-nak, köteles hozzájárulni az EU energiabiztonságához a szállítási útvonalak biztosításával.

Ezért akár a földgáz-, akár a kőolajszállítási útvonalak lezárása elfogadhatatlan és ellentétes az EU-integrációhoz kapcsolódó elvárásokkal – zárta a közleményt Szijjártó Péter.

A magyar kormány azután is ragaszkodik a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez, hogy az ukrán gáztranzit leállítása 20 százalékkal növelte a földgáz árát az európai piacon – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ma már a legfanatikusabb brüsszeliták sem vitathatják, mert nem is tudják, hogy az Európai Unió versenyképessége rendkívüli mértékben romlott a közelmúltban, aminek az egyik legfőbb oka, hogy a földgázárak Európában jóval magasabbak lettek, mint versenytársaink esetében.

„Itt is igaz az az egyszerű közgazdasági tétel, hogy ha valamiből kevesebb áll rendelkezésre, akkor annak magasabb lesz az ára” – szögezte le.

„Az európai földgázárak növekedéséhez azonban leginkább a földgáz mennyiségét mesterségesen csökkentő intézkedések vezettek, mint az egyes földgázforrások szankciók általi vagy politikai kiiktatása, valamint egyes szállítási útvonalak elzárása” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

„Az is teljesen világos, hogy ezeknek a döntéseknek az európiai emberek isszák meg a levét. Mivel azonban az elmúlt években mi itt, Magyarországon nagyon sokat dolgoztunk annak érdekében, hogy minél több útvonalon tudjunk földgázt vásárolni, a magyar energiaellátás biztonságban van, még akkor is, ha az európai földgázpiac áremelkedései ránk is hatással vannak” – tette hozzá.

A legutóbbi áremelkedésekhez vezető fejlemény az volt, hogy Ukrajna megszüntette az orosz földgáz átszállítását saját területén Közép-Európa irányába. „Amióta december közepén véglegessé vált az ukrán tranzitútvonal kiesése, 20 százalékkal nőtt a földgáz ára az európai piacon” – mutatott rá.

Megjegyezte, miközben tehát Ukrajna tagjelöltként az EU-ba igyekszik, egy újabb döntésével ismételten nehezebb helyzetbe hozta az európai gazdaságot.

„Különösen igaz ez Közép-Európára, ezért Juraj Blanár szlovák külügyminiszter-kollégával telefonon tekintettük át az ukrán döntés nyomán előállt helyzetet. Egyetértettünk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást mindkét félnek tiszteletben kéne tartania, márpedig ez a megállapodás rendelkezik az energiaszállítási útvonalak fenntartásáról is” – írta.

Hozzátette: „Jól emlékszem az évekkel ezelőtti vitákra, amelyek arról szóltak, hogy megépítsük-e az Ukrajnát kikerülő Oroszország – Törökország – Bulgária – Szerbia – Magyarország szállítási útvonalat létrehozó Török Áramlat gázvezetéket. És jól emlékszem azokra a fenyegetésekre is, melyek a szövetségeseink részéről érkeztek, ahogy jól emlékszem arra is, hogyan próbáltak +barátilag+ lebeszélni minket erről a beruházásról” – fogalmazott.

Ha akkor nem tudtunk volna ellenállni a „baráti” nyomásnak, akkor most szárazföld által körülzárt országként nagyon-nagyon nehéz helyzetben lennénk.

„Most Magyarország energiaellátása tehát biztonságban van, de Ukrajna a tranzitszállítások leállításáról szóló döntése újabb áremelkedésekhez vezet és újabb versenyképességi kihívásokat okoz Közép-Európa és az egész Európai Unió számára” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

„Magyarország azonban a mostani kihívásokkal teli környezetben is ragaszkodik a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez és ennek érdekében folytatjuk együttműködésünk a regionális partnereinkke”l – közölte a miniszter.