Gázában tovább folynak a harcok

A Gázai övezetben tovább folynak a harcok Izrael és a Hamász iszlamista, palesztin terrorszervezet között.

Az izraeli börtönökben meghalt két gázai palesztin fogoly – közölték jogvédő szervezetek. Ezzel negyvenhétre nőtt a háború tavaly októberi kezdete óta börtönben elhunyt rabok száma.

Az izraeli büntetés-végrehajtás szerint az esetek nem tartoznak a joghatósága alá, és az őket fogva tartó létesítményeket üzemeltető hadsereg sem nyilatkozott a kérdésben azonnal. Izrael tagadta a palesztin és nemzetközi emberi jogi szervezetek azon vádjait, melyek szerint a fogvatartottakat bántalmazták és kínozták volna.

A Hamász vezetése bejelentette, hogy megvizsgálnak minden megállapodási javaslatot, feltéve, hogy garanciákat tartalmaznak Izrael teljes kivonulására a Gázai övezetből. A szervezet „nyitott minden olyan kezdeményezés és javaslat megvitatására, amely a háború végéhez, a palesztin nép védelméhez, Izrael Gázai övezetből történő kivonulásához, a gázai evakuáltak visszatéréséhez, a humanitárius segélyek bejutásához és a fogolycseréhez vezet” – mondták a szaúdi as-Sark tévécsatornán.

A jobboldali Zsidó Erő pártot vezető Itamár Bengvír belbiztonsági miniszter kijelentette, hogy a túszok kiszabadítását célzó jelenlegi javaslat nem releváns számára, és Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem akarja, hogy pártjával kilépjen a kormánykoalícióból.

„Jelenleg a helyes úton járunk Gázában” – mondta Bengvír az izraeli katonai rádióban, és hozzátette, hogy szerinte „az olyan ötletek mint a Gázai övezetben való letelepedés, üdvözlendőek.”

„De be kell vallanom, hogy ez nem elégít ki, én a kivándorlást is ösztönözni szeretném. Szerintem meg kell engedni, hogy önként kivándorolhassanak más országokba” – tette hozzá. „Keményen dolgozom azon, hogy ez megtörténjen, és a miniszterelnök kezd bizonyos nyitottságot mutatni ez iránt”- vélekedett a belbiztonsági miniszter.

Móse Jaalon volt védelmi miniszter szombaton arra figyelmeztetett a Democrat TV nevű csatornán, hogy „az út, amelyen végigrángatnak bennünket, a megszállás, az annektálás és az etnikai tisztogatások útja a Gázai övezetben”.

„Transzfer,- nevezzék, ahogy akarják, – és zsidó telepek” – tette hozzá. „Mi történik ott? Nincs Beit Lahíja, nincs Beit Hanún, jelenleg Dzsabálijában működnek, és lényegében megtisztítják a területet az araboktól” – mondta.

Joáv Galant volt védelmi miniszter visszautasította Jaalon vádjait az X-en. „Jaalon szavai hazugságok, melyek ellenségünket segítik és ártanak Izraelnek” – írta Galant.

„Az izraeli hadsereg a legszigorúbb, a ránk kényszerített bonyolult és nehéz háborúban alkalmazható normák szerint járt el. Az utasításokat és parancsokat mindig a törvényeknek és az izraeli hadsereg szellemének megfelelően adták ki” – hangsúlyozta. „Javaslom, hogy Jaalon tanulja meg a tényeket, vonja vissza szavait, és kérjen bocsánatot a harcosainktól” – követelte Galant.

Izrael tagadja az etnikai tisztogatás vádját, de jobboldali politikusok a helyi médiában többször közölték, hogy céljuk izraeli telepek létrehozása Gázában, a palesztinokat pedig „önkéntes kivándorlásra” ösztönzik.

Még mindig 75 ezer ember tartózkodhat a Gázai övezet harcok övezte északi területein az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezetének (UNRWA) csütörtökön közzétett jelentése szerint.

„Az elmúlt ötven nap során egyre rosszabb túlélési feltételekkel kellett szembenézniük” – írta az UNRWA csütörtökön az X-en. A heves harcok miatt a humanitárius segélyeket hetekig nem lehetett eljuttatni a Dzsabálija menekülttáborba, Beit Lahijába és Beit Hanúnba – tették hozzá.

Az ENSZ szervezetei október 6. óta 91 alkalommal próbáltak segélyeket eljuttatni az említett a területekre, de az UNRWA jelentése szerint 82 esetben egyenesen megtagadták tőlük a segítségnyújtást, 9 esetben pedig megakadályozták a segélyek eljutását.

Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője közölte, hogy jelenleg vizsgálják az UNRWA jelentését.

Izrael a segélyszállítmányok növelésének érdekében újabb határátkelőket nyitott meg a Gázai övezet felé a közelmúltban, ezzel egyidőben megpróbálja megsemmisíteni a Gázai övezetben tevékenykedő Hamász palesztin terrorszervezetet.

Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy a harcosait szándékosan a civilek között „rejti el”, és többször is feltartóztatta a rászorulóknak küldött segélyszállítmányokat.

Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNRWA) vasárnap közölte, hogy leállítja a segélyszállítmányokat a Gázai övezetbe vezető fő átkelőn keresztül fegyveres bandák fenyegetése miatt, akik a közelmúltban konvojokat fosztottak ki.

A döntés a hideg, esős tél beköszöntével súlyosbíthatja a humanitárius válságot Gázában, ahol több száz ezer ember él sátortáborokban, és nemzetközi élelmiszersegélyre szorul. Szakértők máris éhínségre figyelmeztettek a terület északi részén, amelyet az izraeli erők október eleje óta szinte teljesen elszigeteltek.

Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője szerint a kerem-salomi átkelőhöz vezető útvonal Izrael felől túl veszélyes a gázai oldalon. November közepén fegyveresek mintegy száz teherautót fosztottak ki.

A Gázai övezet elleni izraeli csapások az éjszaka folyamán legalább hat emberrel végeztek, köztük két kisgyerekkel – közölték vasárnap helyi egészségügyi tisztviselők. Egy másik csapás a déli Rafah városában, az egyiptomi határon négy férfi életét oltotta ki a kórházi feljegyzések szerint.

Libanoni biztonsági források és médiajelentések szerint Izrael három délkelet-libanoni települést vett tűz alá csütörtökön az izraeli határ közelében annak ellenére, hogy előző nap tűzszünet lépett hatályba a harcoló felek között.

Mindhárom falu a Libanon és Izrael közötti demarkációs vonaltól, az úgynevezett kék vonaltól két kilométeren belüli távolságban van. Egy biztonsági forrás szerint két ember megsebesült az egyik településen. Az izraeli hadsereg a határsávon belül összesen hat libanoni körzetet vett harckocsitűz alá a reggeli órákban, a becsapódások mezőgazdasági területeket értek – közölték.

Az izraeli hadsereg és a libanoni Hezbollah síita mozgalom között szerdán lépett hatályba tűzszünet, amelyről amerikai és francia közvetítéssel állapodtak meg a felek.

Az izraeli hadsereg csütörtökön azt közölte: Dél-Libanon több részén is gyanús személyek érkezését észlelték, és úgy ítélték meg, hogy a Hezbollah megsértette a tűzszünetet.

A Hezbollah egyik parlamenti képviselője, Haszan Fadlallah csütörtökön azzal vádolta meg Izraelt, hogy megtámadta a dél-libanoni falvaikba visszatérő embereket. A síita mozgalom közölte továbbá, hogy harcosai „ujjukkal a ravaszon” fogják figyelni az izraeli hadsereg kivonulását Libanonból, és „továbbra is teljes fegyverzetben néznek szembe” az ellenséggel.

A tűzszünet egyik célja, hogy több hónap után mindkét országban végre hazatérhessenek otthonaikba a határ menti településekről elmenekült civilek. A visszatérés azonban bonyodalmasnak ígérkezik: izraeli katonák továbbra is Libanon területén tartózkodnak, és csütörtökön reggel még azt tanácsolták a libanoniaknak, hogy saját biztonságuk érdekében egyelőre ne térjenek haza. Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke, akit a Hezbollah hatalmazott fel a tűzszüneti tárgyalások vezetésére, egy nappal korábban azonban ennek ellenkezőjét állította.

A szerdán hatályba lépett megállapodás értelmében a hatvannapos tűzszünet időszaka alatt a Hezbollah teljes egészében kivonul az izraeli határ térségéből a Litani folyótól északra, s a libanoni hadsereg fokozatosan felsorakozik Dél-Libanonban az izraeli hadsereg fokozatos kivonulásával egy időben.