Lukoil-ügy: Brüsszel jóváhagyásával zsarolja Magyarországot és Szlovákiát Kijev

Újabb nyomásgyakorlás Ukrajna és Brüsszel felől, hogy álljunk be a háborúpártiak sorába: Ukrajna most az olajszállítással zsarolja Magyarországot, Brüsszel pedig ezt hagyja – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön a Facebook-oldalán.

Zsigmond Barna Pál a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta: a közelmúltban megjelent a sajtóban, hogy egy június végén hatályba lépett ukrán elnöki rendelet miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a MOL felé, mivel az orosz cég nem bérelheti ki az ukrán vezetékhálózatot tranzit céljából.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Lukoil a legnagyobb szállító azon orosz cégek közül, amelyek a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül nyersolajat szállítanak Magyarországra.

Az ukrán lépés azért is jelentős, mert a Lukoil a MOL orosz nyersolajimportjának, az évi 6-6,2 millió tonna körüli mennyiségnek mintegy a harmadát teljesíti, aminek kiesése problémákhoz vezethet – hangsúlyozta.

Zsigmond Barna Pál döbbenetesnek nevezte, hogy míg Brüsszel akár a migráció, akár a háború és béke kérdésében a szolidaritás megsértésével vádolja Magyarországot, most épp maga Brüsszel fordít hátat az unió két tagállamának is.

Hangsúlyozta, hogy

Ukrajna példátlan lépésére, amely két EU-s ország kőolaj ellátását sodorja veszélybe, az unió vezetése érdemben ezidáig nem reagált, nem hajlandó kiállni Magyarország és Szlovákia érdekeinek védelmében.

Az államtitkár szerint Brüsszel „időhúzásra játszik”, és ahelyett, hogy azonnali intézkedéseket tenne az ukrán fél egyoldalú, az EU és Ukrajna közötti Társulási Megállapodásban foglaltakkal is ellentétes lépésének mielőbbi tisztázása érdekében, a bizottság a magyar és a szlovák féltől várja annak igazolását, hogy az ukrán fél ellenséges és súlyosan jogsértő magatartása milyen hatással lesz az érintett tagállamokra.

Úgy folytatta, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti Társulási Megállapodás szerint Ukrajna nem szakíthatja meg az energiahordozók tranzitját Ukrajnán keresztül az EU tagállamaiba.

A törvénytelen és jogszerűtlen ukrán döntés nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos Szlovákia kőolajellátásának biztonságát veszélyezteti hosszú távon – emelte ki Zsigmond Barna Pál.

A politikus felháborítónak nevezte, hogy Ukrajna ezt a lépést akkor teszi, amikor Magyarország a történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrán menekültek megsegítésére. Ezt a tényt még maga Philippe Leclerc, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának európai igazgatója is elismerte – fűzte hozzá.

„Brüsszel ismét felfedte a valódi arcát, ideológiai alapon támogatja Ukrajnát, és hátat fordít saját tagállamainak, mivel hazánk ki mer állni a mielőbbi békekötés szükségessége mellett, a föderalizmus elkötelezett, neoliberális sorosista híveivel szemben harcol a tagállami szuverenitás védelme mellett, és nem fél megvédeni saját határait az illegális bevándorlással szemben” – fogalmazott Zsigmond Barna Pál, hozzátéve, hogy jól látható, hogy Brüsszelből egy újabb háborúpárti összejátszás történik.

Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy Ukrajna, amely az EU tagja kíván lenni, ennyire barátságtalan lépéssel kívánja zsarolni Magyarországot és Szlovákiát, és ehhez az Európai Bizottság még asszisztál is, ugyanis hazánk és Szlovákia kőolajtartalékaira hivatkozik, elbagatellizálva a helyzet jelentőségét.

A bejegyzés végén úgy fogalmazott, hogy a megoldást keresve, hazánk Szlovákiával együtt választottbírósági eljárás előtti konzultációs folyamatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál, bízva abban, hogy az a végén mégis azon tagállamok mellé áll, amelyek segítésére eredendően létrejött.

Egyre több a megválaszolatlan kérdés a Lukoil-szankcióval kapcsolatban. Teljesen világos, hogy a Lukoil orosz olajából Szlovákiában és Magyarországon finomított üzemanyag egy része az ukrán hadsereghez kerül. Ráadásul más orosz állami tulajdonban levő cégek továbbra is szállítanak nyersanyagot a Barátság 2. kőolajvezetéken keresztül. Az EU 2022-ben nem a Lukoilt tette szankciós listára, hanem az orosz olajszállítmányokat. Az embargó alól azonban Magyarország, Szlovákia és Csehország felmentést kapott. 

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte: a kijevi vezetésnek a Lukoil orosz cég ukrán területen áthaladó tranzitját tiltó szankciói nem fenyegetik Szlovákia energiabiztonságát. Csakhogy ezt az egyik legfontosabb hitelminősítő, a Fitch Ratings másként látja. Elemzésük szerint a Lukoilra kivetett ukrán szankciók miatt a szlovák és a magyar olajfinomítók növekvő hitelkockázattal szembesülnek az energiaellátás pedig középtávon veszélybe kerülhet. Hozzátették: a szankció középtávon veszélyeztetheti a két ország ellátását. A legfontosabb kérdés ezek után az, hogy lesz-e benzinhiány ősszel? Pánikra nincs ok, az uniós tagállamoknak 90 napos vészhelyzeti üzemanyagtartalékkal kell rendelkezniük, amihez politikai döntés esetén hozzá lehet nyúlni, az olajtársaságoknak is vannak tartalékkészleteik, és Horvátország felől az Adria-vezetéken is érkezhet olaj Magyarországra, de a vezeték kapacitása nem elég nagy ahhoz, hogy a teljes magyar szükségletet kiszolgálja. 

Az ukrán kormányfő leszögezte, hogy a büntetőintézkedés feloldása nem képezi vita tárgyát, és Kijevet az Európai Unió „teljes megértéséről” biztosította az ügyben.
Amennyiben ez így van, Kijev miért nem küldött értesítést a szankció bevezetéséről az érintett három országnak, ha már Brüsszellel ilyen jól megértik egymást.
Ezt kérdezte Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter is. Szerinte Ukrajnának mérlegelnie kell az olyan lépések következményeit, mint például a nyersolaj tranzittilalma, és ha az ilyen lépések más nemzetek fogyasztóit is érintik, akkor legalább tájékoztatni kell őket.
Karel Hirman szlovák szakértő, az előző ukrán-barát kormány gazdasági minisztere, az ukrán miniszterelnök egykori tanácsadója hasonló véleményen van. Hirman az European Pravdának azt is elmondta, hogy Ukrajna döntése ellentmond a logikának, aláássa a Kijevbe vetett bizalmat, még a barátai részéről is. Márpedig ő tudja, miről beszél.
„Szlovákia gazdasági minisztere voltam 2022-ben, amikor Brüsszelben tárgyaltak arról, hogy az EU tegyen kivételt az olajszankciók alól ezen az útvonalon. Ez a kivétel kimondta, hogy három ország, Csehország, Szlovákia és Magyarország finomítói átmenetileg fenntartották a jogot arra, hogy a Druzsbán keresztül olajat kapjanak, és joguk van térségünkben orosz olajból készült kőolajtermékeket értékesíteni, illetve Ukrajnába szállítani. Az utolsó pont továbbra is érvényben van: az ukrán piac része az orosz olajból készült benzin és gázolaj. A magyar és szlovák finomítók üzemanyaga is az ukrán hadsereghez kerül.”
Miért állította le az ukrán kormány a Lukoil szállítását, és nem korlátozta egyáltalán a Rosznyeftyet és a Tatneftet? Miért csak egy magáncéget korlátoz? - kérdezte Hirman. A Kreml befolyása sokkal nagyobb a lényegében állami tulajdonú Rosznyeftyben és a Tatneftben is. Ennek ellenére Ukrajna továbbra is szállítja olaját!

Úgy vélte: most valami játék, színház vagy éppen cirkusz zajlik, és mögötte olyan pénzügyi érdekek és áramlások állnak, amelyek megkerülik országaink költségvetését. Arra is utalt, hogy valakik, valamiért ki akarják szorítani a Lukoilt a piacról.
Az ukrán lépés hátteréről az egyébként ellenzéki ukrán képviselő Inna Sovsun fogalmazott a legvilágosabban a Politicóban. Szerinte az orosz olajszállítások blokkolásával Kijev a saját kezébe vette a dolgot, az intézkedésnek az is célja, hogy Magyarország ne akadályozza tovább az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat és az ország EU-s csatlakozását.