kulcsár edina
Magyar Péter trágár szavakkal gyalázta a gyermekotthon vezetőjét
POLITIK
Létrehozva: 2024.07.31.
Módosítva: 2024.07.31.
Brüsszel rábólintott az ukrán olajcsap elzárására?
Nem maguktól léptek?
Az Európai Bizottság is érintett lehet. Horváth József szerint egy összehangolt műveletnek vagyunk most a tanúi - írja a Magyar Nemzet.
A Barátság II. kõolajvezeték fogadópontja a Mol Dunai Finomítójában Fotó: Szigetváry Zsolt
Ahogy arról lapunk is beszámolt, július közepén Ukrajna önhatalmúlag leállította a Lukoil kőolajtranzitját. Inna Sovszun ukrán parlamenti képviselő, az energetikai bizottság tagja a Politicónak nyíltan beismerte: részben azért tiltotta be Kijev a Barátság kőolaj-vezetéken az orosz Lukoil tranzitját,
hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra, amiért nem szállít fegyvert Ukrajnába és nem támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz
– hívja fel rá a figyelmet a Mandiner.
„Most saját kezünkbe vettük az ügyet” – jegyezte meg a képviselő, majd hozzátette: „Mivel a diplomáciai párbeszéd nem vezetett eredményre, más megoldást kellett találnunk, hogy megváltozzon Budapest és Pozsony álláspontja.”
Lássuk a számokat!
A Lukoil évi mintegy 2-2 millió tonna nyersolajimportját blokkolta Kijev a szankciós döntéssel Magyarország, illetve Szlovákia felé, ami a magyar esetben a teljes 6 millió tonnás import egyharmada. Így a Mol tulajdonában álló százhalombattai, illetve pozsonyi finomítók kihívásokkal nézhetnek idővel szembe. A Reuters szerint Szlovákia felé már a hét közepén drasztikusan esett a mennyiség, Magyarország felé még csak enyhén csökkent, Csehország felé viszont zavartalan volt az áramlás. Szakértők szerint a kialakult helyzet miatt a magyar kormány tárgyalhatna további importról a Rosznyefttel, vagy növelhetné a horvátországi szállítást az Adria csővezetéken keresztül is. Emellett felszabadíthatná stratégiai vésztartalékának egy részét is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt a tranzitválságról, szerinte az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát elég erőteljesen veszélyezteti hosszú távon. – Most különböző átmeneti megoldásokkal tudtuk stabilizálni a szállítást, ami most megoldott, de ezek az átmeneti megoldások már középtávon sem működnek – jelentette ki.
A miniszter azt is jelezte: kérték az ukrán kormány segítségét, „de ez valahol félúton elakadt.”
A Hír TV többek között erről a barátságtalan ukrán lépésről is kérdezte Horváth József biztonságpolitikai szakértőt, aki szerint a kijevi vezetés önmagától soha nem döntene így.
Én látni vélem mögötte, hogy egy brüsszeli bólintás is ott van
– fogalmazott.
Mint mondta, „egy összehangolt műveletnek vagyunk most a tanúi. Amit az ukránok most végrehajtanak, az a csatlakozásuknak újabb állomása, hallgatnak arra, amit Brüsszel mond, és fegyelmezetten végrehajtják az ottani elvárásokat”.
Horváth József szerint a magyar és szlovák válaszreakciók és lépések valamiféle összehangoltságra utalnak, véleménye szerint a két ország igyekszik a diplomácia nyújtotta lehetőségek teljes tárházát kihasználni.
Ennek kapcsán Robert Fico telefonon üzent az ukrán miniszterelnöknek, és kiemelte ukrán kollégájának, hogy lépésük nemcsak barátságtalan, de értelmetlen is, mivel nem okoz különösebb kárt az orosz gazdaságnak, ellenben néhány EU-s tagállamnak igen.
Horváth József emlékeztetett: Magyarország szintén ad gázolajat az ukránoknak, az elektromos ellátásnak pedig 40 százalékát a magyar állam fedezi, ami a jelenlegi ukrán áramhiányos helyzetben nagyon fontos nekik.
Robert Fico: Ha Kijev tovább blokkolja az orosz kőolajexportot, Szlovákia leállítja a gázolajkivitelt Ukrajnába
Amennyiben a következő napokban nem újul meg az orosz kőolaj Ukrajnán át történő szállítása, a pozsonyi Slovnaft kőolajfinomító leállítja az Ukrajnába történő gázolajkivitelt – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a közösségi médiában hétfőn közzétett videóbejegyzésében, amelyet a pozsonyi kormányhivatal az MTI-nek is eljuttatott.
A szlovák kormányfő elmondta:
az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal folytatott többszöri telefonos egyeztetés, valamint az Ukrajna pozsonyi nagykövetével történt hétfői megbeszélés után be kell jelenteniük, hogy amennyiben Ukrajna nem áll le az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásával, akkor a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amely az ottani szükségletek tíz százalékát teszi ki.
Robert Fico hangsúlyozta:
Kijev az orosz kőolajexport tranzitjának korlátozásáról hozott lépésével Szlovákiának, Magyarországnak és Ukrajnának is árt, miközben az intézkedés kihatásait Oroszország nem is érzi meg.
Robert Fico arra emlékeztetett: bármennyire is azt próbálja láttatni a fősodratú média, hogy a kőolajszállításból adódó jelenlegi problémáknak Oroszországban van a gyökere, látni kell, hogy a kőolajszállítás korlátozásáról szóló döntést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozta meg július 24-én, amikor a Lukoil társaságot szankciós listára tette.
A szlovák miniszterelnök elmondta, hogy a pozsonyi ukrán nagykövettel folytatott beszélgetésében egyértelművé tette: a szlovák közvélemény nagyon rosszul értékeli Kijev exportkorlátozó döntését, és ez a döntés sem változtathatja meg Pozsony békepárti álláspontját az ukrajnai konfliktussal összefüggésben. Hangsúlyozta:
a pozsonyi kormány elutasítja, hogy egy új vasfüggöny politikája valósuljon meg az Európai Unió és Oroszország között.
Hozzátette, hogy amennyiben az EU ki akar kerülni az Egyesült Államok „totális befolyása alól”, gondolkoznia kell az Oroszországgal folytatandó együttműködésen.
Elutasítom, hogy olyan vitákban vegyek részt, amelyek arról szólnak, hogy a tojás vagy a tyúk volt-e először, és arra akarok összpontosítani, ami a lényeg, vagyis, hogy hiányzik a kőolajunk egy része
– jelentette ki Robert Fico, hozzátéve: „a külföldi érdekeket előnyben részesítő liberális és progresszív politikusoktól eltérően a szlovák kormány számára az ország lakosainak érdekei az elsők.”
Miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt? – tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter keddi Facebook-bejegyzésében annak kapcsán, hogy Magyarország már több mint egy hete Szlovákiával közösen kezdeményezte az Európai Bizottság fellépését az ügyben.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU-Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, Brüsszel hallgat.
Véleménye szerint ennek két oka lehet: az Európai Bizottság annyira gyenge, hogy képtelen érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben, vagy nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki az egészet, nem is az ukrán kormány, hanem az Európai Bizottság akarta, hogy zsarolják meg a két békepárti, fegyverszállításokat elutasító országot.
„Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől? S ha nem, akkor miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
