"Magyar Péter nem az akinek látszik"- a volt barátnő szavai beigazolódtak

POLITIK
INSIDER

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.08.09.
Módosítva: 2024.08.09.

Meddig megy el az olajzsarolással Kijev?

Egy ukrán parlamenti képviselő szerint az olajcsap elzárásával Ukrajna saját kezébe vette a dolgokat. A békepárti politika feladását akarják kikényszeríteni.

Ukrajna a békepárti álláspontja miatt az orosz olajszállítások blokkolásával zsarolja Magyarországot és Szlovákiát, Brüsszel pedig a nyilvánvaló jogsértés ellenére sem lép fel határozottan a tagállamok energiaellátását veszélyeztető Ukrajna ellen. Ukrajna megakadályozta, hogy a MOL-Lukoil szerződés keretében lekötött kőolajmennyiség a Barátság kőolajvezetéken keresztül a pozsonyi és a százhalombattai olajfinomítóba kerüljön, amivel veszélybe sodorta a két uniós tagállam energiabiztonságát. 

A Barátság II. kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában / Fotó: Szigetváry Zsolt

Nyílt zsarolás a Barátság II-vel

Inna Sovsun ukrán képviselő szerint az orosz olajszállítások magyarországi és szlovákiai blokkolásával Kijev a saját kezébe vette a dolgot, vagyis az orosz olaj teljes uniós tilalmának elérését. Sovsun nem tagadja, hogy az intézkedésnek az is célja, hogy Magyarország ne akadályozza tovább az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat és az ország EU-s csatlakozásátírta a Politico.
A magyar és a szlovák kormány múlt hétfőn levélben fordult Brüsszelhez, hogy tegyen lépéseket a helyzet rendezésére. Olof Gill csütörtökön közölte: az Európai Bizottság illetékes szóvivője a magyar és a szlovák kormány részéről küldött levelet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos hétfőn megkapta. Az abban foglaltakat az Európai Bizottság elemzi, további információt gyűjt, majd amikor minden tény és információ rendelkezésre áll, a testület "döntést fog hozni". Közölte, nem áll fenn probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna szállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre. Még azt is hozzátette, a Bizottság akkor hoz döntést, amikor készen áll a döntés meghozatalára.
Brüsszel tehát nem kapkod, vizsgálódik, jogászkodik, és azt sugallja, bizonyos körülmények között Ukrajna korlátozásokat vezethet be. Eközben azonban a Fitch minősítő ügynökség azt közölte, hogy mindkét ország az energiaárak megugrásával és üzemanyaghiánnyal néz szembe a következő hetekben. A finomítóik is „jelentős hitelkockázattal” szembesülnek.
Magyarország nem enged a zsarolásnak

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Ukrajna a Lukoil olajszállítmányainak letiltásával a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport 45 százalékát sodorta veszélybe. "Az Európai Bizottság pedig ahelyett, hogy a sarkára állna és megvédené két tagországát, inkább kifogásokat keres és mentegeti az ukrán zsaroló lépéseket."  A külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajnába Magyarországról érkezik az elektromos áram több mint 40 százaléka, gázolajat a legbiztonságosabb ellátási formában, csővezetéken keresztül csak tőlünk kapnak, a gázolaj- valamint a földgázimport több mint 10 százaléka Magyarországról érkezik Ukrajnába. "Mindezek mellett Magyarország menedéket nyújt az Ukrajnából menekülteknek, és az ország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtásával segíti a háború sújtotta országot. Hangsúlyozta: Magyarország nem akarja viszontzsarolni Ukrajnát, de amíg ezt a kérdést Ukrajna nem oldja meg, mindenkinek el kell felejtenie az Európai Békeprogram 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási kompenzációjának kifizetését” – ígérte a magyar külügyminiszter.
Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón azt is elmondta, hogy az olajszállítások biztosítására olyan jogi kiskaput keresnek, amely lehetővé teszi, hogy a Barátság vezetéken keresztül több importolaj érkezzen Kazahsztánból, vagy más, a vezetéket használó orosz cégektől, amelyeket nem szankcionálnak.
 

 A szlovák kormányfő kemény válaszlépést ígért

A szlovák miniszterelnök Robert Fico időközben az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal folytatott többszöri telefonos egyeztetés után bejelentette, hogy amennyiben Ukrajna nem áll le az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásával, akkor a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amely az ottani szükségletek 10 százalékát teszi ki. Fico hangsúlyozta: Kijev az orosz kőolajexport tranzitjának korlátozásáról hozott lépésével Szlovákiának, Magyarországnak és Ukrajnának is árt, miközben az intézkedés kihatásait Oroszország nem is érzi meg. Arra is emlékeztetett: bármennyire is azt próbálja láttatni a fősodratú média, hogy a kőolajszállításból adódó jelenlegi problémáknak Oroszországban van a gyökere, látni kell, hogy a kőolajszállítás korlátozásáról szóló döntést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozta meg, amikor a Lukoil társaságot szankciós listára tette.

Az Adria kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában / Fotó: Szigetváry Zsolt

A legfontosabb kérdés ezek után az, hogy lesz-e benzinhiány ősszel? Pánikra nincs ok, az uniós tagállamoknak 90 napos vészhelyzeti üzemanyagtartalékkal kell rendelkezniük, amihez politikai döntés esetén hozzá lehet nyúlni, az olajtársaságoknak is vannak tartalékkészleteik, és Horvátország felől az Adria-vezetéken is érkezhet olaj Magyarországra, de a vezeték kapacitása nem elég nagy ahhoz, hogy a teljes magyar szükségletet kiszolgálja. Amennyiben Brüsszel nem tudja rászorítani Kijevet, hogy teljesítse a szerződéses kötelezettségeit, akkor választott bírósági eljárás indulhat, amely számos válaszlépésre ad lehetőséget.

A Fidesz-KDNP európai képviselőcsoportjának vezetője, Deutsch Tamás és elnöke, Gál Kinga levélben szólította fel az Európai Bizottságot: tegyen eleget kötelezettségeinek és álljon ki az uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegető ukrán zsarolással szemben – olvasható a delegáció MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.

A képviselők hangsúlyozták: a Magyarországra és Szlovákiába irányuló orosz nyersolaj szállításának leállításáról hozott ukrán döntés célja – hivatalos ukrán nyilatkozatok alapján – annak kikényszerítése, hogy a két tagállam megváltoztassa békepárti álláspontját, tehát bevallottan politikai zsarolásról van szó.

„Felszólítjuk a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Ukrajna felszámolja az uniós tagországok energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető, elfogadhatatlan és jogellenes intézkedéseit”

– írják a képviselőcsoport nevében.

A képviselők a levélben azt írták, Ukrajna július közepén leállította a Barátság kőolajvezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába érkező orosz nyersolaj szállítását, miután a Lukoil olajtársasággal szemben a korábbiaknál szigorúbb szankciókat léptetett érvénybe.

„Ukrajna intézkedése súlyosan veszélyezteti két uniós tagország energiabiztonságát, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre alternatív útvonal a kieső mennyiség pótlására, ugyanakkor sérti az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás tranzitszállításokra vonatkozó rendelkezéseit is” – hívták fel a figyelmet.

A képviselők különösen aggasztónak nevezték, hogy egyes hivatalos ukrán nyilatkozatok szerint a lépésre azért került sor, hogy kikényszerítsék Magyarország és Szlovákia békepárti álláspontjának megváltoztatását, vagyis lényegében beismerték, hogy politikai zsarolásról van szó.

„Magától értetődőnek kellene lennie, hogy az Európai Bizottság egy ilyen helyzetben megvédje a tagállamok érdekeit és a szerződések őreként kikényszerítse a jogkövető magatartást egy nem uniós országtól. Ezzel szemben a Bizottság eddigi lépései elégtelenek, sőt megengedőek az ukrán fél zsarolásával szemben”

– mutattak rá a képviselők.

„Felszólítjuk a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Ukrajna felszámolja az uniós tagországok energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető, elfogadhatatlan és jogellenes intézkedéseit” – írták a levélben.

Az M1 információja szerint a magyar-szlovák egyeztetéseken felvetődött, hogy ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként nem zárható ki az a lehetőség, hogy korlátozzák vagy felfüggesszék az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást – hangzott el az M1 aktuális csatorna péntek déli Híradójában.

Az M1-nek szakértők megerősítették, hogy szlovák-magyar koordinálással elvileg ez megvalósítható. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka az ukrán-magyar határon megy keresztül.
Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a műsorba elmondta: ma Ukrajnának a legnagyobb energetikai problémája a villamosenergia-rendszerben van. A háború kezdete óta az ország elveszítette a saját villamosenergia-termelőkapacitásának háromnegyedét, ezért időről időre hosszantartó, nem tervezett áramszüneteket kell tartaniuk.

Mint magyarázta, az előbbi problémát a villamosenergia-import felpörgetésével képesek valamelyest kezelni. Az ukrán importban a Magyarországon keresztül érkező villamosenergia aránya számos időszakban meghaladta a 40-42 százalékot – mondta Hortay Olivér, rámutatva: tehát ennek a mennyiségnek a kiesése nagyon súlyos következményekkel járhatna Ukrajna ellátására nézve.

Mint a Híradóban elhangzott, a szabolcsbákai MAVIR-állomás az egyik fő csomópontja az európai és az ukrán villamosenergia-rendszernek. Ez az egyetlen olyan magyarországi és uniós alállomás, ahol vannak 750 kV-os rendszerelemek. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka megy itt keresztül.

Mint ismert, Ukrajna az olajszállítás leállítását helyezte kilátásba. A magyar és szlovák aggodalmakra a brüsszeli bizottság úgy reagált, hogy szerintük Ukrajna lépése nem veszélyezteti a két ország ellátását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította az uniós érvelést és Horvátországot nem megbízható tranzitországnak nevezte. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón méltánytalannak és az uniós megállapodásokkal ellentétesnek nevezte, hogy Ukrajna a békepárti álláspontja miatt zsarolja Magyarországot és Szlovákiát. Jelezte: ez rendkívüli veszélyt jelent az ellátásbiztonság szempontjából – emlékeztettek.

Hortay Olivér mindezek kapcsán arról beszélt: a társulási megállapodásban – amelyre hivatkozva Magyarország és Szlovákia eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál – „szó szerint szerepel az, hogy a felek nem korlátozhatják egymás importját, exportját és nem korlátozhatják a tranzitot.”

Innentől kezdve magától értetődő, hogy Ukrajna lépése jogellenes és az Európai Bizottságnak azonnal konzultációs fórumot kellene összehívnia. A bizottság ezt – csütörtöki információk alapján – mégsem kezdi meg arra hivatkozva, hogy nem áll fenn közvetlen ellátásbiztonsági kockázat, továbbá a két ország az orosz olajat képes lenne helyettesíteni a Horvátországon keresztül érkező Adria-vezetéken – mondta.

Hortay Olivér kifejtette:

egyrészt a Lukoil biztosítja a százhalombattai finomító olajigényének harmadát, a pozsonyi finomító igényének pedig 45 százalékát.

„Ha ennek kiesése nem okoz ellátásbiztonsági kockázatot, akkor nem világos, hogy mi okozna” – fogalmazott.

Hortay Olivér megjegyezte azt is, hogy az Adria-vezeték elméleti maximum kapacitása évi 11 millió tonna, és a két ország együttes igénye 12 millió tonna, továbbá Csehországba is kellene jutnia olajnak. A horvát vezetés valamilyen kémiai eljárásra hivatkozva 14 millió tonnáról beszélt, de nem tiszta, hogy pontosan hogyan gondolják ezt megvalósíthatónak – tette hozzá.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek