tóth gabi
Zelenszkij az orosz olajszállítások korlátozásával veszélybe sodorta Magyarország és Szlovákia üzemanyag-ellátását. Ez legelszántabb támogatójánál is kiverte a biztosítékot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz Lukoil cég szankciós listára helyezésével ultimátumot intézett Magyarországhoz és Szlovákiához. Az olajszállítások blokkolásával akarja elérni, hogy a két ország adja fel békepárti álláspontját, engedélyezze fegyverek szállítását az oroszok ellen harcoló Ukrajnának, és ne gördítsen akadályt Kijev uniós csatlakozása elé. A politika szándék, a zsarolási kísérlet olyannyira nyilvánvaló, hogy az Ukrajnának szánt támogatásáért lobbizó luxemburgi külügyminiszter is felemelt szavát a kijevi lépés ellen.
Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Ukrajnának mérlegelnie kell az olyan lépések következményeit, mint például a nyersolaj tranzittilalma egy jelentős orosz beszállítótól - írta a Bloomberg. Bettel kedden egy lettországi sajtótájékoztatón az olajszállítások tiltásával kapcsolatban azt mondta: ha az ilyen lépések más nemzetek fogyasztóit is érintik, akkor legalább tájékoztatni kell őket.
„El kell kerülnünk, hogy olyan új feszültségeket keltsünk, amivel túlságosan megkönnyítjük más országok, ezúttal Magyarország és Szlovákia dolgát, hogy azt mondják, nem értenek egyet” – mondta Bettel. (Ezzel feltehetően Ukrajna feltétlen támogatására utalt a politikus.) A luxemburgi külügyminiszter szerint ez a lépés a szankciók és korlátozások tömkelegéhez vezethet az országok között.
Mint korábban írtuk, a magyar és a szlovák kormány múlt hétfőn levélben fordult Brüsszelhez, hogy tegyen lépéseket a helyzet rendezésére. Brüsszel azonban nem kapkod, vizsgálódik.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter értékelése szerint hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU-Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, Brüsszel hallgat. Két lehetőség van, írta közösségi oldalán:
1. Az Európai Bizottság annyira gyenge, hogy képtelen érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben.
2. Nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki az egészet, nem is az ukrán kormány, hanem az Európai Bizottság akarta, hogy zsarolják meg a két békepárti, fegyverszállításokat elutasító országot.
Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől? S ha nem, akkor miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság?
Miután Robert Fico szlovák miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy leállítja az Ukrajnának szánt dízelszállításokat, ha Kijev nem állítja vissza a Lukoil orosz cég területén áthaladó tranzitját, megszólalt Kijev is. Roman Andarak ukrán energiaügyi miniszter kijelentette, hogy "Ukrajna kész megoldani az esetleges problémás kérdéseket", amint Szlovákia aktiválja az uniós társulási szerződés vonatkozó mechanizmusát. Közölte: más orosz kőolajszállítók Ukrajnán keresztül történő szállításait nem állították le, és Ukrajna továbbra is megbízható partner lesz az Európai Unió számára a kőolajtranzit területén.
Ezek után adódik a kérdés. Más orosz cégek bevételei nem „Putyin bevételeit gyarapítják, nem a háborút finanszírozzák”? Az üzenet nyilvánvaló: Inna Sovsun ukrán képviselő szerint az orosz olajszállítások blokkolásával Kijev a saját kezébe vette a dolgot, az intézkedésnek az is célja, hogy Magyarország ne akadályozza tovább az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat és az ország EU-s csatlakozását – írta meg korábban a Politico.