Brüsszel végre vizsgálja az elzárt olajcsapok ügyét

Az Európai Bizottság a múlt hét óta vizsgálja az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyét – közölte az uniós végrehajtó testület az X közösségi oldalon szerdán.

Az uniós bizottság üzenetében azt írta: felvették a kapcsolatot az érintett hatóságokkal, várják a részletes válaszokat. Ezek az információk – mint kiemelték – szükségesek ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni. „Figyelemmel követjük a helyzetet, kapcsolatban vagyunk a magyar és a szlovák hatóságokkal” – fogalmaztak.

Az EU már korábban létrehozta a tagállamok számára azt a keretrendszert, amely lehetővé tette, hogy függetlenedjenek az orosz energiahordozóktól, és elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek

– tették hozzá.

Korábban, az Európai Bizottság illetékes szóvivője azt közölte: nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna kőolajszállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre.

Olof Gill közölte, a kőolajszállítás ukrán korlátozásáról szóló, a magyar és a szlovák kormány részéről küldött levelet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos hétfőn megkapta. Az abban foglaltakat az Európai Bizottság elemzi, további információt gyűjt, amikor minden tény és vonatkozó információ rendelkezésre áll, a testület „döntést fog hozni”.

Megjegyezte: az uniós bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozásának nincs közvetlen hatása az EU olajellátására.

„Nem áll fenn közvetlen probléma a két érintett ország esetében”, mivel mindkét országnak 90 napos tartaléka van, az EU szabályozásoknak megfelelően – nyilatkozta a szóvivő.

A brüsszeli bürokraták történelmi bűne, hogy az Európai Unió érdekérvényesítő képessége most már gyengébb, mint bármikor korábban – írta péntek esti Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Az Európai Bizottság elnökének (Ursula von der Leyen) és az Európai Unió külügyi főképviselőjének (Josep Borrell) +köszönhetően+ az EU ma már arra is képtelen, hogy megvédje saját tagállamait (Szlovákia és Magyarország) egy tagjelölt zsarolásával (Ukrajna) szemben” – fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó Péter hozzátette: Ukrajna ugyanis a Lukoil olajszállítmányainak letiltásával a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport 45 százalékát sodorta veszélybe.

„Ez az ukrán lépés kockára teszi mind Magyarország mind Szlovákia energiaellátásának biztonságát. Az Európai Bizottság pedig ahelyett, hogy a sarkára állna és megvédené két tagországát, inkább kifogásokat keres és mentegeti az ukrán zsaroló lépéseket” – írta a miniszter.

Ez elfogadhatatlan és felháborító viselkedés a brüsszeli bürokraták részéről – tette hozzá Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter közölte: pénteken telefonon egyeztetett szlovák kollégájával, Juraj Blanárral és megállapodtak a közös, koordinált fellépés folytatásában, és egyetértettek abban, hogy mind Ukrajna, mind a Bizottság fellépése elfogadhatatlan, „és nem fogunk engedni a zsarolásnak akkor sem, ha az Kijevből vagy Brüsszelből érkezik”.

Az utóbbi időben a legnagyobb segítséget a magyar áramexport jelentette Ukrajnának, amely a háború következtében elveszítette a használható áramtermelő kapacitásainak a háromnegyedét. A Világgazdaság által megkérdezett szakértő szerint az lenne a legcélszerűbb, ha a Lukoil körüli politikai vita még azelőtt lezárulna, hogy egyáltalán felvetődne az a kérdés, miszerint hazánk is exportkorlátozással élne.

Több energiahordozó exportján keresztül is segíti hazánk Ukrajnát – mondta a Világgazdaságnak Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletág vezetője annak kapcsán, hogy Ukrajna korlátozta a Lukoil olajexportját Magyarország és Szlovákia irányába, ezzel nehéz helyzetbe hozva minket.

Magyarországon keresztül jött segítség Ukrajnának

Kifejtette, a magyar földgázszállítási rendszer-üzemeltető honlapján nyomon követhető, hogy a két ország közötti vezetéken átlagosan napi több mint ötmillió köbméter gáz áramlik Ukrajna felé – igaz, az Ausztria felől hazánkba érkező import egy része szintén áthalad az ukrán rendszeren.

A pozsonyi és százhalombattai finomítóból Ukrajna jelentős mennyiségű – egyes információk szerint az ukrán igények tizedét biztosító – üzemanyagot, elsősorban gázolajat is vásárol. 

A háború következményeképpen az ukránok elveszítették a használható áramtermelő-kapacitásaiknak a háromnegyedét, ezért nagy szükségük van behozatalra. Összességében elmondható, hogy a régió országai – köztük Magyarország – a gazdasági és humanitárius támogatáson felül átfogó energetikai segítséget is nyújtanak Ukrajnának – húzta alá Hortay Olivér.

Szijjártó Péter: Brüsszel közbenjárása sem kizárt

Ennek fényében különösen érthetetlen Ukrajna eljárása: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például felvetette: az Európai Bizottság vagy nem tudja, vagy nem akarja megoldani a krízist. Magyarország és Szlovákia ugyanis az Európai Bizottsághoz fordult, hogy győzzék meg az ukránokat a vezeték megnyitásáról. Ez több mint egy hete történt, olaj viszont azóta sem érkezik a kulcsfontosságú vezetéken keresztül. Szijjártó felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna súlyosan megsérti az uniós csatlakozáshoz szükséges megállapodást azzal, hogy energiaválságot okoz egy uniós tagállamban. A miniszter ráadásul az sem tartja kizártnak, hogy Brüsszel rendelte el a vezeték elzárását, hogy így álljon bosszút a békepárti Magyarországon. 

Mint ismert, Szlovákia pont az előbb említett gázolaj exportjának leállítását helyezte kilátásba válaszul arra, hogy nem jut hozzá a Barátság vezetéken a Lukoil által exportált orosz kőolajhoz.

Elvben Magyarországnak is megvannak a lehetőségei, ám Hortay Olivér szerint az lenne a legcélszerűbb, ha a Lukoil körüli politikai vita még azelőtt lezárulna, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerülne. 

Magyarország egyelőre nem fenyegetőzik

Felidézte:

A szakértő aláhúzta: a szállítási mennyiségek közismertek, így az ukránok tisztában vannak vele, hogy gazdasági és energetikai szempontból nem áll érdekükben mélyíteni a konfliktust a két országgal. 

Márpedig addig, ameddig van esély, hogy az ész érvek felülkerekedjenek a politikai nyomásgyakorlási kísérleteken, érdemes higgadtan és megfontoltan eljárni – tette hozzá.

Brüsszel térfelén pattog a labda, hajlandó-e nyomást gyakorolni a magyar és szlovák energiabiztonság fenntartása érdekében Kijevre. Az ukrán külügy szerint ugyanis az Európai Bizottságon múlik, megnyitja-e a Lukoil-ügyet.

Ukrajna nyitott arra, hogy konzultációt folytasson az Európai Unióval a Lukoil orosz olajvállalat Ukrajnán keresztülhaladó tranzitjáról, ha Brüsszel úgy dönt, hogy életbe lépteti az erre irányuló mechanizmust – mondta Heorhij Tikhij ukrán külügyi szóvivő kedden.

A bizottságon múlik az ukránok szerint, hogy megnyitja-e a Lukoil-ügyet

Mint mondta, Kijev hajlandó részt venni az EU–Ukrajna Társulási Szerződés keretében a korai jelzés keretrendszeren belül zajló tárgyalásokban, ha az Európai Bizottság úgy dönt, hogy igénybe veszi ezt a kiegészítést.

Ukrajna júniusban vezetett be szankciókat a Lukoillal szemben, elzárva az orosz vállalatot az országon keresztülfutó Barátság kőolajvezeték használatától – idézi fel a The Kyiv Independent, hozzátéve, hogy 

Más orosz vállalatok ellen Kijev nem vezetett be hasonló büntetőintézkedést.

Magyarország és Szlovákia energiabiztonsága is veszélybe kerülhet

Magyarország és Szlovákia azután fordult az EU-hoz júliusban, hogy a szankciók hatására a Lukoil szállításai leálltak a Barátság kőolajvezetéken. 

Azonban sajtóhírek szerint a magyar és szlovák panaszok nem találtak túlzottan megértő fülekre az uniós diplomaták körében. Tikhij a magyar és szlovák reakciót kommentálva elmondta, hogy Ukrajna értékeli az együttműködést európai szomszédaival, és hálás az oroszokra nehezedő szankciós nyomás és a regionális stabilitás fenntartásáért, ahogy az ellátási útvonalak diverzifikálásáért is.

A szlovák vezetés meg nem nevezett válaszlépésekkel fenyegetőzött, miközben az ország szerepét idézte fel az ukrán áramellátás terén, miután az orosz bombázások tönkretették az ukrán energetikai infrastruktúrát, míg Budapest jelezte, hogy továbbra is blokkolni fogja az Európai Békekeret alapján Ukrajnának szánt 6,5 milliárd euró kifizetését, ha Kijev nem engedi át a Lukoil olaját.