Egyre pesszimistábban az európaiak Ukrajnával kapcsolatban

Míg az ukránok többsége úgy véli, Kijev győzni fog az orosz erőkkel vívott háborúban, az európaiak szkeptikusabbak– derül ki az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) felméréséből - írja a Politico.  

A szerdán megjelent felmérés 14 uniós ország ukrajnai háborúhoz való hozzáállását térképezte fel. Kiderült, hogy az európaiak úgy vélik, hogy Ukrajna nem fogja legyőzni Oroszországot a csatatéren, a megkérdezettek nagyjából harmada-fele úgy gondolja, hogy a háború tárgyalásos egyezséggel fog végződni, és a görögök 31 százaléka úgy látja, hogy orosz győzelemmel zárul a háború. A vizsgált EU-országok közül csak Észtországban volt uralkodó az a nézet, hogy Ukrajna győzni fog a csatatéren (38 százalék).

Az ukránok többsége (58 százalék) bízik csapatai győzelmében, és a megkérdezettek úgy vélik, továbbra is számíthatnak nemzetközi szövetségeseik támogatására. Az ukránok mindössze 1 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország megnyeri a háborút, míg 30 százalékuk a tárgyalásos egyezséget tartja a legvalószínűbbnek.

A tanulmány emellett jelentős nézeteltéréseket mutatott ki az EU-tagországok között Ukrajna védelmének támogatásával, valamint Kijev EU- és NATO-csatlakozásával kapcsolatban.

A védelmi kiadásokat illetően az adatok azt mutatták, hogy a legtöbb ország ellenzi a hozzájárulások növelését – ez alól kivétel Lengyelország (ahol 53 százalék támogatja a védelmi kiadások növelését), Észtország (45 százalék), Svédország (41 százalék) és Németország (40 százalék).

A legtöbb európai azonban továbbra is támogatja a háborúban való részvételt más módon – például technikai segítségnyújtással, valamint a fegyver- és lőszerellátás növelésével. Csak Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban gondolja a lakosság többsége – 63 százalék, 54 százalék és 53 százalék – „rossz ötletnek” az ukrajnai lőszer- és fegyverellátás növelését. Még Ukrajna legnagyobb támogatói sem küldenének katonákat az ország megsegítésére. 

Az európaiak megosztottak abban is, hogy milyen előnyökkel jár Ukrajna EU-ba való felvétele. A leginkább támogató országok Portugália, Észtország, Svédország, Spanyolország és Lengyelország, míg a legszkeptikusabbak Németország, Bulgária, Csehország és Franciaország.

Tűzszünet mindaddig lehetetlen, amíg nem kezdődnek béketárgyalások Ukrajnával – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki asztanai sajtótájékoztatóján az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

„Egyszerűen nem hirdethetünk ki tűzszünetet abban a reményben, hogy a másik fél valamilyen pozitív lépéseket tesz, egyszerűen nem tehetünk ilyet” – hangoztatta Putyin, aki a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján vett részt a kazah fővárosba.

Hozzátette:

Moszkva nem engedheti meg, hogy az ukrán fél a fegyvernyugvást helyzetének javítására és fegyverutánpótlásra használja fel, ahogy korábban tette.

„El kell érnünk, hogy a szemben álló fél olyan lépések megtételébe egyezzen bele, amelyek visszafordíthatatlanok és elfogadhatók az Oroszországi Föderáció számára. E megállapodások elérése nélkül lehetetlen a tűzszünet” – tette hozzá.

Az orosz vezető kevéssé valószínűnek tartja, hogy a konfliktusnak pusztán közvetítők segítségével véget lehetne vetni, a közvetítőt ugyanis fel kellene hatalmazni arra, hogy dokumentumokat írjon alá. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország üdvözli a közvetítést.

Elvileg lehetségesnek, de értelmetlennek nevezte, hogy Moszkva az ukrán parlamenthez forduljon a rendezési tárgyalások ügyében, miután Volodimir Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma kifutott.

Úgy vélekedett, hogy az orosz fél által továbbra is legitimnek tekintett ukrán törvényhozás „a hatalmat bitorló felső vezetésnek van alárendelve”.

Putyin azt mondta, hogy nem ismeri Donald Trump volt amerikai államfő és republikánus elnökjelölt konkrét javaslatait az ukrajnai konfliktus rendezésére, de mint mondta, „azt a tényt, hogy Trump úr elnökjelöltként azt mondja, hogy kész és hajlandó megállítani az ukrajnai háborút, teljesen komolyan vesszük”.

Kulcskérdésnek nevezte, hogy mit tartalmaznak Trump konkrét javaslatai, hozzátéve, hogy nem tudja, hogy a volt hivatali partnere miként készül előterjeszteni őket.

„Nincs kétségem afelől, hogy őszintén beszél, és mi ezt támogatjuk” – mondta az orosz elnök.

Kitérve az orosz-amerikai kapcsolatok kérdéskörére, lehetetlennek nevezte az Egyesült Államokkal való konstruktív párbeszéd kialakítását az amerikai elnökválasztás előtt. Azt mondta, a hadászati stabilitásról szóló tárgyalásokhoz az

Egyesült Államok részéről jóakarat szükséges, Washington pedig egyszer hajlandó párbeszédet folytatni, másszor pedig nem.

Közölte: azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok korábban felmondta az ilyen eszközök telepítését betiltó INF-szerződést, utóbb pedig bejelentette, hogy megkezdik a gyártásukat, Oroszország is feljogosítottnak érzi magát arra, hogy belefogjon a tervezési és fejlesztési munkálatokba, a jövőben pedig a gyártásba is. Mint mondta, az erre vonatkozó utasításokat az orosz ipar már megkapta.

Mindemellett emlékeztetett rá, hogy korábban moratóriumot rendelt el az ilyen közepes és rövidebb hatótávolságú rakétarendszerek telepítésére, amíg ilyenek nem jelennek meg a világ valamelyik régiójában.

Putyin a világűr militarizálásával szembeni, az egész világnak szánt jelzésnek nevezte, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójának részvevői

állást foglaltak a fegyverek világűrbe telepítése ellen.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az Afganisztánban hatalomra került tálibok Moszkva szövetségesei a terrorizmus elleni küzdelemben, és az afgán mozgalom jelezte: kész ezen a téren együttműködni.

Az orosz erők heves tüzérségi tüzet zúdítottak a dél-ukrajnai Herszon városára kedden déltájban, a támadás következtében életét vesztette egy 54 éves nő, és tíz ember megsebesült – közölte Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon. Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kedden látogatást tett a donyecki régióban harcoló Ljut rendőrségi rohamdandárnál.

Az ország keleti részében lévő Dnyipropetrovszk megyében Nyikopol városát érte orosz csapás kedden, aminek következtében – Szerhij Liszak kormányzó közlése szerint – életét vesztette egy 61 és egy 86 éves nő, és az eddigi adatok szerint kilencen megsebesültek, köztük egy 9 és egy 17 éves fiú.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arról számolt be, hogy

ukrán repülőgépek sikeres támadást hajtottak végre egy orosz lőszerraktár ellen az ideiglenesen megszállt Krímben.

Tagadta egyúttal a médiában elterjedt hírt arról, hogy az orosz erők nagyszámú ukrán harci gépet semmisítettek meg.

„Az ellenséges propaganda szerint megsemmisített ukrán repülőgépek ismét sikeresen hajtanak végre harci küldetéseket, rakéta- és bombatámadásokat indítanak a megszállók állásai ellen, és fontos katonai létesítményeket számolnak fel mélyen az ellenséges vonalak mögött” – írta a Telegramon. Emlékeztetett arra, hogy hétfőn az orosz erők csapást mértek az ukrán hadsereg egy Poltava megyei repterére. Hétfő este Jurij Ihnat, a légierő szóvivője megerősítette: valóban volt orosz támadás és az ukrán fegyveres erők veszítettek el haditechnikai eszközöket, de – mint mondta – korántsem annyit, mint azt az orosz fél állítja.

Az ukrán főügyészség az Interfax-Ukrajina hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy az ukrán katonai alakulatokba 3171 olyan ember érkezett szerződéssel katonai szolgálatra, akit feltételesen helyeztek szabadlábra. Elítéltek azóta jelentkezhetnek Ukrajnában katonai szolgálatra, amióta a parlament május 8-án elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra.

Az új jogszabály szerint azonban

továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és pedofilok, korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítéltek.

Ezenfelül csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka látogatást tett a donyecki régióban harcoló, Ljut elnevezésű rendőrségi rohamdandárnál, amelynek vezetőitől jelentést hallgatott meg a hadműveleti helyzetről.

Az ukrán vezérkar keddi harctéri jelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában az orosz csapatok tizenegy irányban támadtak a fronton, 189 katonai összecsapásra került sor, a legtöbb ütközet a Donyeck megyei Pokrovszknál volt. A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 545 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 56 tüzérségi rendszert és 21 drónt.

A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 544 ezret.

Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 19 orosz harckocsit, 66 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, továbbá 36 drónt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden telefonos megbeszélést folytatott Mark Ruttével, aki októbertől tölti be a NATO-főtitkári tisztséget, távozva Hollandia ügyvivő miniszterelnöki posztjáról. Zelenszkij tájékoztatása szerint köszönetet mondott neki azért, amit „ő személyesen, valamint kormánya és a holland nép tett Ukrajnáért, különösen a jelentős mértékű védelmi, humanitárius és politikai támogatásért”.