POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.06.22.

Nagyon messze vannak egymástól az orosz és ukrán elképzelések a békéről

Kibékíthetetlen ellentétek.

Az ukrajnai háború békés rendezéséről alkotott hivatalos elképzelések az ukránok és az oroszok részéről is távol állnak a realitásoktól. Amíg az ukránok az oroszok totális kivonulását követelik, addig Putyin további területeket akar bekebelezni – közölte a KárpátHír az ua-reporterre hivatkozva.

A portál megállapítása szerint a béketárgyalások tekintetében teljesen elképzelhetetlen Ukrajna azon követelésének teljesítése, hogy teljesen vonuljanak ki az orosz csapatok a megszállt ukrán területekről. Ez ugyanis csak az orosz haderő teljes kudarca esetén fordulhatna elő, márpedig erre az ukránok sem most, sem belátható időn belül nem képesek.

Putyin békeajánlata az ukrán javaslat ellentéte és újabb ukrán területek elfoglalását teszi meg feltételként. Viszont ha Ukrajna nem hajlandó elfogadni ezeket és további területek elvesztéséve szenved vereséget, úgy a jövő ukrán nemzedék bánni fogja, hogy Kijev nem akart tárgyalóasztalhoz ülni Putyinnal.

Megjegyzik továbbá, hogy az oroszok 2022. márciusában felajánlott rendezési terve bár keserű pirula lett volna Ukrajna számára, de jelentős, minden bizonnyal örökre elveszített területek megtartását és a visszafordíthatatlan emberi veszteség elkerülését eredményezte volna.

Tehát e tekintetben az isztambuli béketárgyalás maximális lehetőséget kínált volna a harci cselekmények tartós befejezésére és gazdasági tekintetben is előnyös lett volna Ukrajna számára.

Ráadásul stabil tárgyalási alapot teremtett volna lehetővé téve az elveszített területek visszaszerzéséhez. Mára ez a lehetőség elúszott, a béke további ukrán veszteségek árán lesz csak lehetséges áll az írásban.

A front északi és déli vonalán is egyre nagyobb nyomás alatt áll az ukrán védelem. A Harkiv megyei ukrán csapatok arról számoltak be, hogy ötszörös tűzerővel néznek szembe, Donyeck megyében pedig sorozatosan visszavonulásra kényszerülnek a védők. A leghevesebb harcok most Csasziv Jar környékén dúlnak. A város elestével az oroszok előtt megnyílna az út a két közeli nagyváros, Kramatorszk és Szlovjanszk felé – számolt be az M1 Híradó.

Gyakorlatozni indul a Híradó felvételein egy ukrán iskolásokból álló osztag. A fiatalok többsége tizenéves, de akad köztük olyan is, aki még a tíz évet sem érte el. Oktatójuk szerint fontos, hogy a gyerekek már kisiskolás korban is képesek legyenek alapvető katonai feladatokat ellátni.

„Minden energiánkat a fiatal generációba kell fektetnünk, hiszen rajtuk múlik a jövő. Meg kell érteniük, hogy ők ukránok, akikre itt van szükség, hogy építsék az országot” – mondta a csoport kiképzője.

A gyakorlatokon elsősorban a fegyverek kezelését, az összehangolt csapatmunkát és a harctéri mozgást tanulják. Ukrajna-szerte több száz hasonló csoportban készítik fel a gyermekeket a hosszan elhúzódó háborúra.

„Ukránként kötelességem megvédeni a hazámat. Azt gondolom, hogy meg tudnám állni a helyemet a fronton. Az alapokkal már tisztában vagyok, ami a későbbi kiképzésen jól fog jönni” – mondta egy 16 éves fiú, akinek a szülei jelenleg is a fronton harcolnak.

Egy idei törvénymódosítás 27-ről 25-re csökkentette a hadkötelesség korhatárát, de a fiatalok akár már 18 éves kortól is bevonulhatnak a hadseregbe.

Az emberhiánnyal küzdő ukrán erők már elítélteket is besoroznak. Az egyik osztagban emberölésért, lopásért és garázdaságért börtönre ítélteket képeznek ki, akiknek azt ígérték, a háború végéig tartó szolgálatukért cserébe visszanyerhetik a szabadságukat.

„Vannak, akik a szabadságuk ellenére mégsem akarnak harcolni a hazájukért, próbálnak kibújni a kötelesség alól. Mi harcolni akarunk, meg akarjuk védeni az országot. Az elítéltek közül mindenki élt a lehetőséggel” – mondta egy börtönviselt férfi.

A fegyencosztagok 3 hónapos kiképzés után kerülnek a frontra, ahol rögtön a sokszoros orosz túlerővel kell szembenézniük.

A harkivi fronton küzdő védők beszámolói szerint az ellenséges csapatok tűzereje ötszörösen meghaladja az ukránokét. A kijevi hadvezetés most ide összpontosítja a legütőképesebb erőit.

Ennek azonban a déli front meggyengülésével fizetik meg az árát. A moszkvai védelmi minisztérium szerint csapataik az elmúlt hetekben több területet foglaltak itt el, mint tavaly egész évben. Az ukránok attól tartanak, hogy ha Csasziv Jár is elesik, akkor az oroszok előtt megnyílhat az út Kramatorszk és Szlovjanszk nagyvárosok felé.

Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Hanoiban az észak-koreai és vietnami látogatása nyomán az orosz médiának tartott sajtótájékoztatóján.

Putyin ezt azzal indokolta, hogy a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének „küszöbét”, és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki.

Hozzátette, hogy Oroszországnak egyelőre nincs szüksége nukleáris fegyver preventív bevetésére.

Moszkva az érvényben lévő doktrínája értelmében az ilyen eszközöket nukleáris támadásra válaszul vagy olyan hagyományos támadás esetén vetheti be, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az országra nézve.

Az orosz vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, és ezeket Leningrád náci blokádjához hasonlította.

Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Elismerte, hogy a minap aláírt orosz-észak-koreai szerződés „kiélezettnek” tűnik a jelenlegi körülmények között, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs benne újdonság.

„Azért kötöttük meg ezt a szerződést, mert a régi megszűnt létezni. És az előző szerződésünkben, amely azt hiszem, 1962-ben volt, minden ugyanígy volt” – mondta.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Hangot adott álláspontjának, miszerint Szöul „nagy hibát követne el”, ha fegyvert szállítana Kijevnek, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ebben az esetben válaszlépéseket fog tenni. Mint állította, Dél-Koreának nincs miért aggódnia, mert Oroszország csak agresszió esetén nyújt katonai segítséget Észak-Koreának.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az ukrajnai hadszíntéren.
Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence „köztársaságai” ellen „követett el agressziót”, később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, „agressziónak nevezhető”, hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót.

Hangsúlyozta: azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe.

Kijelentette, hogy az orosz fegyveres erőknek nem célja Harkiv megközelítése, majd hozzátette, hogy az ukrán hadsereg számára sokba kerülnek azok a kísérletek, hogy visszaszorítsák az orosz erőket.

„Tudjuk, hogy főleg az amerikaiak és az európaiak taszítják az ukránokat abba az irányba, hogy mindenáron – még egyszer hangsúlyozom, mindenáron – szorítsák vissza alegységeinket az államhatár vonaláig, és ezt 2024-ben a várható NATO-csúccsal, majd az Egyesült Államokban tartandó választásokkal kapcsolatban nagy sikerként tervezik tálalni” – mondta.

Meglátása szerint az ukrán hatóságok azért érdekeltek a harcok folytatásában, mert nem akarnak választásokat tartani. „A tárgyalásokat a csapataink kivonásához kötik, ami a kijevi rezsim álma, ezért minden jel szerint ezek sohasem fognak megtörténni, mert a kijevi rezsim nem akarja feladni a hatalmat, és nem akar rendes választásokat tartani, az ukránalkotmánynak megfelelően. Tehát örökké késleltetni fogják a tűzszünetet, és abban érdekeltek, hogy csapataink ezeken a területeken maradjanak, mert nem érdekeltek a választások megtartásában” – tette hozzá Putyin.

Emlékeztetett az ukrán alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely szerint az ukrán elnök hivatali ideje öt év. Erre alapozva prognosztizálta, hogy a Nyugat a jövő év első felében „le fogja cserélni” a szerinte lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkijt, miután a népszerűtlen döntéseket „ráaggatja”.

Megismételte, hogy „akár holnap” meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat, de Moszkva a terepen kialakult aktuális helyzetből fog kiindulni.

Rámutatott: a Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra.

„Oroszország számára ez az államisága végét jelenti (…) Ez az orosz állam ezeréves történetének végét jelenti. Azt hiszem, ez mindenki számára világos. És akkor felmerül a kérdés: miért kellene félnünk? Nem jobb, ha elmegyünk a végéig? Ez elemi formai logika” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.

origo.hu

Részegen feküdt a Hungaroring vécéjében a Forma-1-es pilóta

ripost.hu

Melyik állatot láttad meg először a képen? Lelked titkait árulja el ez a személyiségteszt

borsonline.hu

4 csillagjegy, akinek megváltozik az élete a júliusi telihold hatására

metropol.hu

Műveltségi kvíz: ha 7-et eltalálsz, már átlag feletti az intelligenciád

ripost.hu

„Imádkozunk, hogy ne legyen több probléma!” - Eszternek 5 óra helyett 27 órán át tart a repülőút Budapestre

travelo.hu

Útdíjak - Ennyit kell fizetned az európai autópályákon

ripost.hu

Meglepő pletyka! Teljes titokban szakíthatott a magyar sztárpár

ripost.hu

Már közel 600 ezren látták: titokban készített siófoki videó szivárgott ki Szoboszlairól

ripost.hu

Ezért nem találják itthon a kisfiút felrugó karatemestert - Ismerősei tudják, melyik országban lehet

ripost.hu

Akikért hiába teszel meg bármit: ez a 4 csillagjegy a leghálátlanabb mind közül

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Friss információk Magyar Péter szexbotrányáról

POLITIK

Donald Trump hatalmas fordulatot tervez az ukrajnai háborúban

POLITIK

Megkongatták a vészharangokat: Németország megvágja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt

POLITIK

Tízpontos Orbán-terv a vérontás befejezésére, a brüsszeli elit homokba dugja a fejét

POLITIK

Egyre kevesebb ukrán menekült akar hazatérni

POLITIK

Miről egyeztetett Trump és Zelenszkij?

POLITIK

Egyre nagyobb a nyomás Joe Bidenen, lépjen végre vissza

POLITIK

A CIA beismerte, hazudott Joe Biden fiáról