origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2024.05.12.
Módosítva: 2024.05.12.
Már nem orosz-ukrán háborúról, világháborúról beszélnek
Macron lavinát indított el.
Egymásra licitálnak az európai vezető politikusok a háborús kijelentésekkel, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy ha Európa beavatkozik az orosz–ukrán háborúba, akkor kitör a harmadik világháború, amelyben egy atomháborút is megkockáztatnak a vezetők.
Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/AP Pool/Michel Euler)
Az orosz–ukrán háború is szóba került azon az online kampányeseményen, amely során Emmanuel Macron francia elnök kérdésekre válaszolt. Az államfő azt mondta, reméli, hogy a francia csapatoknak nem kell közvetlenül részt venniük az orosz–ukrán háborúban, leszögezte ugyanakkor, hogy
valószínűleg eljön egy olyan pont, amikor Oroszország túlságosan is előrenyomul Ukrajnában, akkor pedig a nyugati erőknek kell beszállni a háborúba.
Emmanuel Macron igyekezett a béke őrének beállítani magát, majd – ennek ellentmondva – megjegyezte:
Több fegyvert kell szállítanunk az ukránoknak, és világossá kell tennünk az oroszok és minden európai számára, hogy készen kell állnunk arra, hogy cselekedjünk az elrettentésük érdekében.
Emmanuel Macron már hetek óta a háborús narratívát erőlteti. A francia elnök volt az, aki először mondta az uniós tagállamok vezetői közül, hogy nyugati katonákat kell Ukrajnába küldeni a háborúba.
Ma nincs konszenzus abban, hogy hivatalos módon csapatokat küldjünk ukrán földre. De a háború dinamikájának tekintetében semmit sem zárhatunk ki. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút. Fel kell mérnünk a helyzetet, és rá kell jönnünk, hogy a kollektív biztonságunk forog kockán. Nem állunk háborúban az orosz néppel, de nem hagyhatjuk, hogy győzzenek Ukrajnában
– fogalmazott februárban Macron.
A francia elnök mindent elkövetett az utóbbi hónapokban, hogy Európát belehúzza az orosz–ukrán háborúba, ezzel egyben a világháborút is kirobbanthatja. Olaf Scholz német kancellárt egyelőre nem sikerült meggyőznie, de nemrég talált valakit a holdudvarban, aki elvégezheti a piszkos munkát.
A Der Spiegel német lap korábban írt arról, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter megpróbálja megváltoztatni Olaf Scholz kancellár véleményét, és rábírni arra, hogy Németország elküldje a nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnába. Az egyik lehetőség az, hogy Németország elküldi a rakétákat a briteknek, akik elszállítják azokat Ukrajnába – így Olaf Scholz tiszta maradna, és Emmanuel Macron is megkaphatná, amire vágyik.
Mint ismert, a német kancellár többek között azért vonakodik a Taurus rakétákat Ukrajnába küldeni, mert azzal át lehet lőni Oroszországba, ami egyenes út lenne a világháborúba. Ráadásul az ilyen rakéták indításához és kezeléséhez speciálisan képzett katonákra is szükség van, ami miatt elkerülhetetlen lenne a nyugati katonák jelenléte a háborúban. Itt jön a képbe Annalena Baerbock külügyminiszter, akinek meg kellene győznie Scholzot.
Újabban pedig Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője vette fel a Nyugat-Európában már-már divatnak számító háborús retorikát. Weber arról beszélt egy bajor televíziós műsorban, hogy
„szükségünk van egy európai atomfegyverre”.
Mint mondta, ha Emmanuel Macron francia elnök felajánlja Európának a francia atomfegyvert, akkor ez egy „olyan ajánlat Franciaország részéről, amelyről beszélnünk kell”. Weber azt is szorgalmazta, hogy az egész Európai Unióra vonatkozzon a sorkatonaság.
Emlékezetes, Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz vezérkar is többször leszögezte, hogy ha a nyugati államok közvetlenül beavatkoznak az orosz–ukrán háborúba, akkor Oroszország kész megtorolni azt, és kitör a harmadik világháború. Putyin egy atomháború kirobbanását sem tartotta kizártnak.
Új frontot nyitottak az oroszok Kelet-Ukrajnában: egyre erősödik a Harkiv elleni offenzíva, szinte már bármelyik pillanatban orosz kézre kerülhet a posztszovjet ország második legnagyobb városa. Már az Egyesült Államok is aggódik – John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője közölte, Washington éjjel-nappal dolgozik azon, hogy ellássa Ukrajnát fegyverekkel.
Orosz dróntámadásban kigyulladt lakóépület lángol a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. május 10-én. Fotó: Szergej Kozlov Forrás: MTI/EPA
Az utóbbi napokban egyre erőteljesebb támadásokat indítottak az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv ellen, ami az ország második legnagyobb városa. A térségben egyre előrébb nyomulnak az orosz csapatok, a nagyvárost már bármelyik pillanatban elérhetik, pénteki becslések szerint legfeljebb 30 kilométerre lehettek Harkivtól. A Reuters hírügynökség pénteki cikkében hangsúlyozta, új front nyílt az orosz–ukrán háborúban. Hasonló álláspontjának adott hangot az ukrán védelmi minisztérium és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is: közölték, Oroszország újabb nagyszabású offenzívát indított.
Meg kell állítani az orosz támadó műveleteket
– szögezte le az államfő, hangsúlyozva: Ukrajnának vissza kell szereznie előnyét.
Mindeközben az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna támadását szorgalmazza, a nyugati nagyhatalom is aggódik amiatt, hogy Harkiv elesik.
Az Egyesült Államok éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ellássa Ukrajnát készletekkel, hogy megvédje magát egy erőteljesebb, Harkiv elleni orosz támadással szemben
– írta közleményében a Fehér Ház pénteken.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője nem tartja kizártnak, hogy az oroszok nagy hatótávolságú fegyvereket is bevessenek.
Washington péntek este jelentette be, újabb 400 millió dollár (mintegy 170 milliárd forint) értékű hadifelszerelést küld Ukrajnába az orosz offenzíva elleni védekezéshez – számolt be az MTI. A közlemény szerint sürgősen szükséges katonai képességekről van szó, melyek rövid időn belül Ukrajnában lesznek. A csomag tartalmaz többek közt rakétákat a Patriot-rendszerekhez, Stinger légvédelmi rakétákat, 105 és 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket, precíziós, romboló- és kézifegyver-lőszereket, páncélozott csapatszállító járműveket, járőrhajókat, valamint különböző pótalkatrészeket.
A washingtoni hadtudományi intézet (Institute for the Study of War, ISW) azonban szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az oroszok el tudják-e foglalni Harkivot, vagy egyáltalán el akarják-e foglalni. Ahhoz ugyanis, hogy a városba bevonuljanak, több kilométeren át a nyílt terepen kellene átvonulniuk, amiből az ukránok is előnyt kovácsolhatnak. Azt sem tartják kizártnak, hogy az oroszok cselre készülnek, és amíg az ukrán erőket Harkiv környékére csalják, más fronton készülnek elő nagyobb offenzívára.
Amennyiben azonban valóban Harkiv elfoglalása lenne a cél, becslések szerint több százezres kontingensre lenne szüksége Oroszországnak, ám a térségben mindössze – szintén becslések szerint – 35 és 50 ezer fő közötti katona harcol.
Nem sokkal azután, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azzal az ötlettel állt elő, hogy egész Európában vezessék be a kötelező katonai szolgálatot, Németországban már meg is kezdődtek az egyeztetések. A német kormány ugyanis 13 éve megszüntette a kötelező katonai szolgálatot, ám egyre több jel mutat arra, hogy visszahozhatják.
Katonák a német haderő, a Bundeswehr évenkénti szárazföldi hadgyakorlatának sajtónyilvános napján, 2022. október 17-én az észak-németországi Bergenben. Fotó: Friedemann Vogel Forrás: MTI/EPA
A kötelező katonai szolgálathoz való fokozatos visszatérést ismét napirendre tűzné a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) – legalábbis erről szavaztak a héten a párt tagjai. A Deutsche Welle német közszolgálati média szerint mindez arra utal, hogy ha a CDU visszatér a vezetésbe, olyan törvényt vezethet be, mely kötelezővé teszi a fiataloknak, hogy egy évet szolgáljanak a katonaságnál vagy a szociális szektorban.
A rendszer egyébként nem újkeletű: Németországban egészen 2011-ig volt kötelező katonai szolgálat, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg.
Az utóbbi időben egyre több európai ország aggódik az orosz–ukrán háború után megváltozott európai biztonsági helyzet miatt, Németországban különösen feszült a helyzet, ugyanis a hadsereg számos problémával küzd. Boris Pistorious védelmi miniszter már tavaly arról beszélt, háború esetén képtelen lenne a megfelelő védekezésre a Bundeswehr.
Ennek hátterében többek közt a létszámhiány áll – a felzárkózáshoz legalább húszezer katonára lenne szükség –, ám minden bizonnyal az is nagy csapás volt a hadsereg számára, hogy korszerű fegyvereikből, lőszereikből, járműveikből jelentős mennyiséget adtak Ukrajnának – így legyengítve saját kapacitásaikat.
Hogy a szociáldemokrata tárcavezető támogatni fogja-e a sorkatonaság visszatérését, egyelőre nem tudni, közölte, nyárig álláspontot fog foglalni.
Hogyan képzeli el Németország a sorkatonaságot?
Arról, hogy hogyan nézhet majd ki a gyakorlatban a kötelező katonai szolgálat, a brit The Telegraph lap írt részletesen, két forgatókönyvet ismertetve. Az első szerint az intézkedés minden 18. életévét betöltöttet érintene, még a nőket is. Ehhez egyébként alkotmánymódosításra lenne szükség, a német védelmi minisztériumon belül viszont úgy látják, lenne hozzá támogatottság a lakosság részéről. Felmerült emellett az is, hogy csak a férfiakra vonatkozzon a sorkatonaság: nekik egy online űrlapot kellene kitölteniük, amelynek alapján kiválasztanák őket a kötelező katonai szolgálatra.
A lap egyébként egy harmadik lehetőséget is említ, amely szerint nem hoznák vissza a sorkatonaságot, de erőteljesebb toborzási kampányokat hirdetnének meg.
Egyes híradások szerint a harmadik opció a legvalószínűtlenebb, ugyanis Pistorious nemrégiben maga is arról beszélt, szükség van a kötelező katonai szolgálatra, egyúttal hibának nevezte a 2011-es döntést. Mindeközben a berlini vezetés 180-200 ezerre növelné a fegyveres erők létszámát, de még a védelmi tárca is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy sorozás nélkül van-e erre esély. Olaf Scholz német kancellár korábban már jelezte, ellenzi a kötelező katonai szolgálat visszavezetését, hasonló álláspontot fogalmaztak meg koalíciós partnerei is.
Melyik európai mintát választhatja Berlin a sorkatonaságra?
A sorkatonaság be- vagy éppen visszavezetése nemcsak Németországban került napirendre az utóbbi években, hanem egész Európában.
Legutóbb Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője beszélt arról, vissza kell hozni a sorkatonaságot az egész Európai Unióban.
A német politikus atomfegyverrel képzelte el az uniós hadsereget, amelyet szerinte Franciaországnak kell felajánlania – ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója elmondta, Manfred Weberen a kétségbeesés jeleit lehet látni. Mindezek ellenére amennyiben Berlin a sorkatonaság bevezetése mellett dönt, van honnan inspirálódnia.
Svédországban a 2010-es felfüggesztés után – a Krím félsziget 2014-es elfoglalásának következményeként – 2017-ben hozták vissza a sorkatonaságot: minden 18 évesnek egy általános felmérésre kell jelentkeznie, viszont csak öt-tíz százalékuk – beleértve a férfiakat és a nőket – vállal katonai szolgálatot, valamint csak azokat toborozzák be, akik hajlandók csatlakozni a hadsereghez. A sorkatonaság egy évre szól, nem kizárt, hogy Pistorius egy hasonló modell mellett fog dönteni. Dániában 18 éves kortól kötelező a katonai szolgálat a férfiak számára, 2026-tól viszont már nők is csatlakozhatnak. Norvégiában 2016 óta nőknek és férfiaknak is kötelező a katonai szolgálat, ám orvosi vizsgálat dönti el, kik alkalmasak a feladatokra. Mindez még nem jelent automatikusan katonai szolgálatot, ugyanis a skandináv országban sem hívnak be mindenkit.
Ausztriában viszont már egészen érdekes a helyzet: nyugati szomszédunknál meglehetősen sok vita volt a katonai szolgálat miatt, de nem vezették ki.
A 18 és 35 év közötti férfiakat egy féléves katonai szolgálatot kell teljesíteniük, ám ha valaki etikai okok miatt erre nem hajlandó, kilenc hónapig közszolgálati feladatokat kell ellátniuk. A nőknek opcionális a hadseregbe való jelentkezés. A balti államok esete megint más, hiszen Oroszország közelsége miatt itt a legnagyobbak az aggodalmak egy esetleges orosz támadás miatt. Lettországban visszaállították a katonai szolgálatot és az idei évtől kezdve minden 18–27 éves férfit be lehet sorozni legfeljebb 11 hónapra, a nők önkéntes alapon vehetnek részt. Litvániában szintén a Krím félsziget 2014-es elfoglalása jelentette a fordulópontot: 2015-ben bevezették a sorkatonaságot, mindössze néhány évvel azután, hogy eltörölték. Évente körülbelül 3500 lettet soroznak be.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
