kulcsár edina
Kiemelkedő diplomáciai siker a békemisszió és folytatódni fog, mert béke nem lesz magától, a békéért tenni kell.
A békemisszió Orbán Viktor és Donald Trump találkozójával nem ért véget: a magyar miniszterelnök már korábban közölte: a magyar EU-elnökség a következő fél évet – az akkor végzendő munkát – békemissziónak tekinti.
Ezt a legtöbb brüsszeli politikus számára sokkoló bejelentést a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös sajtótájékoztatóján közölte július 5-én Moszkvában.
Alig egy héttel később pedig a Donald Trumppal tartott megbeszélése után közösségi oldalán azt írta Orbán Viktor: „Tárgyalás Trump elnök úrral a békéről. A nap jó híre: ő meg fogja oldani!”
Donald Trump pedig közölte: „Béke kell, hogy legyen, és gyorsan. Túl sok ember halt meg egy háborúban, aminek soha nem lett volna szabad elkezdődnie!"
Mint arról részletesen beszámoltunk, Orbán Viktor látogatását követően, helyi idő szerint szombat este merényletet kíséreltek meg Donald Trump ellen Pennsylvániában, az utolsó választási nagygyűlésen. Trump élete millimétereken múlt, a jobb fülén sérült meg, már jól van. Orbán Viktor azt üzente: "Imádkozunk Trump elnök úrért".
A szlovák miniszterelnökre, a szintén békepárti Robert Ficóra május 15-én lőttek rá, őt több lövés is eltalálta, maradandó mozgásszervi egészségkárosodást szenvedett. Bár már visszatért munkájához, egészsége továbbra is "kiszámíthatatlan". A szlovák miniszterelnök hetekkel ezelőtt a közösségi oldalára töltött fel egy videót, amelyben beszélt a békepárti álláspontjáról, és óva intette a kormányellenes, Soros György-féle médiát a kettős mércétől.
Az Orbán-Trump találkozóra rövid idővel azután került sor, hogy a magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel is tárgyalt.
A washingtoni NATO-csúcson pedig Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egyeztetett az ukrajnai béke lehetőségeiről.
De a magyar uniós elnökséget megelőzően a magyar miniszterelnököt fogadta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár is. Vagyis Orbán Viktorral rövid időn belül a világ több vezető politikusa is tárgyalt.
A legtöbb elemző példátlan diplomáciai sikerként értékeli a magyar miniszterelnök békemisszióját. Megközelítésük módja változik, ellenvéleményként azt hangsúlyozzák, hogy a „nagyoktól”, az EU-tól, NATO-tól nem volt felhatalmazása a tárgyalásokra. Orbán azonban mindig is hangsúlyozta, hogy a programjáról szuverén módon döntött. Meggyőződése, hogy a fronton nincs megoldás erre a konfliktusra. A béke kérdése nemcsak Ukrajnában fontos, hanem egész Európában. Magyarország és Európa elemi érdeke a mielőbbi béke, mert naponta ezrek veszítik az életüket, az EU pedig a szankciós politika miatt elveszíti a gazdasági versenyképességét.
Orbán Viktor a maga szerepét, diplomáciai, közvetítői lehetőségeit abban látja, hogy lassan elfogynak azok az országok, amelyek mind a két, háborúban álló féllel tudnak beszélni. „Lassan Magyarország az egyetlen ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni.” A diplomáciai siker hátterében az is ott van, hogy Magyarország Brüsszel hangsúlyos rosszallása ellenére, amennyire azt a szankciós politika lehetővé teszi, fenntartja gazdasági kapcsolatait Oroszországgal. Nem támogatja az EU korlátozó politikáját Kínával, kapcsolatot épített ki a türk államokkal.
Békemissziója eddigi találkozóin a miniszterelnök megismerte az ukrán, orosz, kínai, török álláspontot, és nem utolsó sorban Donald Trump álláspontját. Nincsenek illúziói, az álláspontok messze vannak egymástól. Mint mondta: a háború lezárásához és a béke megteremtéséhez szükséges lépések száma magas. De béke nem lesz magától, a békéért tenni kell!
A magyar miniszterelnök békemissziójával egyfajta kommunikációs csatornát teremt, teremthet a szembenálló felek között. Ezzel szemben a diplomáciai tárgyalások elvetése a háború folytatását ígéri, ki tudja, meddig.
Miért csinálja ezt Orbán? Mert képes rá
Az Euractiv is foglalkozik a békemisszió sikerével. A lap arról ír, hogy talán még nem jött el az idő, hogy a békéről beszéljünk, de vajon van-e más uniós vezető, aki hasonló kezdeményezésbe kezdene? Ursula von der Leyen aggódik, hogy a képviselők megerősítik-e a bizottsági elnöki posztját. Charles Michel bizonytalan abban, hogy a belga szövetségi kormány képes lesz-e miniszteri állást adni neki, miután idén lejár a Tanács elnöki posztja. Emmanuel Macronnak gyengült a pozíciója az általa kiírt (és elvesztett) előrehozott választásokkal. Olaf Scholz belföldön gyenge, koalíciós partnereivel birkózik, külföldön pedig döntésképtelen. Meloni jobb formában van, de erősödnie kell az EU-ban. A magyar miniszterelnökkel ellentétben más európai vezetőnek pedig nincs megfelelő tekintélye egy ekkora jelentőségű küldetéshez.
Orbán Viktor kezdeményezésére önálló pártcsalád jött létre azon európai uniós képviselők részvételével, akik fontosnak tartják az európai államok szuverenitását és nem kérnek egy európai egyesült államokból. Eddig 84 tagja van a frakciónak, ami máris a harmadik legnagyobb az Európai Parlamentben.