Békemisszió. Így nevezték el Orbán moszkvai útját

A kormányfő az orosz elnökkel, Putyinnal tárgyal. Orbán Viktor moszkvai útja túlzás nélkül lázban tartja az orosz nyilvánosságot - írja a vg.hu.

Brüsszel, 2024. július 1. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad az M1 aktuális csatornának Brüsszelben 2024. július 1-jén. Magyarország július 1-tõl december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Orbán Viktor péntek délelőtt Oroszországba érkezett, hogy Vlagyimir Putyin elnökkel tárgyaljon. A hivatalos útról napok óta találgatnak a hazai és a nemzetközi térben, most viszont immáron hivatalos a Putyin–Orbán-csúcstalálkozó létrejötte. Ezt a magyar miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan megerősítette az MTI-nek kiadott közleményében. A vizit horderejét mutatja, hogy Orbán Viktor megérkezése azonnal vezető hírként jelent meg az orosz médiában. A nagy orosz lapok egyöntetűen első helyen számolnak be a fejleményről, így a Kommerszant, a Ria,  Tassz, az Izvesztyija vagy a Ren is – vette észre a Világgazdaság. 

Mit ír az orosz sajtó Orbán Viktor látogatásáról?

A Ria Havasi Bertalan közleményét idézi, amely szerint a békemisszió keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett és találkozik Vlagyimir Putyin elnökkel. Felidézik, hogy július 1-jétől Magyarország tölti be hat hónapon keresztül az EU soros elnökségét. Ennek második napján Orbán Viktor – 12 év után először – Kijevbe látogatott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Emlékeztettek rá, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel azt írta az X közösségi oldalon, hogy Magyarországnak az EU elnökeként nincs joga az Európai Unió nevében kapcsolatba lépni Oroszországgal. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyancsak közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy az EU Tanácsa nem adott felhatalmazást Orbánnak, hogy az unió nevében Moszkvába látogasson. Szerinte ilyen útra csak kétoldalú kapcsolatok keretében kerülhet sor.

De a Ria Putyin sajtótitkárának, Dmitrij Peszkovnak az előző napi nyilatkozatát is megismételte. Ő úgy fogalmazott, hogy Putyinnak július 5-én sűrű lesz a munkaideje és a Kremlben tárgyal majd.

Az Izvesztyija azt emelte ki, hogy a két vezető várhatóan megvitatja majd az ukrán válságot. Emlékeztettek rá, hogy Orbán Zelenszkijnek megfontolásra javasolta a tűzszünet lehetőségét, de később a Die Weltwoche magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy az ukrán elnöknek nem igazán tetszett a javaslat. Az ukrán államfő azt mondta neki, hogy a múltban negatív tapasztalatai voltak a fegyverszünetről, amelyet Ukrajnára nézve károsnak tart.

A lap jelezte, hogy az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti tárgyalások utolsó fordulóját még 2022. március 29-én tartották Isztambulban. Akkor az körülbelül három óráig tartott. Később Kijev hivatalosan is felhagyott a Moszkvával való egyeztetéssel. Ugyanezen év október 4-én életbe lépett az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata arról, hogy a Putyinnal való tárgyalások nem engedélyezettek.

Az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú kapcsolatokról kezdett eszmecserét a Kremlben pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A magyar miniszterelnök a tárgyalás előtt, a sajtó jelenlétében mondott köszöntőjében emlékeztetett, hogy 2009 óta ez a tizennegyedik kétoldalú találkozójuk az orosz elnökkel. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez most különlegesebb, mint a korábbiak. Azt is felidézte, hogy legutóbb 2022 februárjában járt Moszkvában, még a háború előtt.

Orbán Viktor elmondta, hogy július elsejével Magyarország adja az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

A kormányfő megköszönte az orosz elnöknek, hogy ilyen nehéz körülmények között is fogadja. Hangsúlyozta:

„lassan elfogynak azok az országok, amelyek mind a két háborúban álló féllel tudnak beszélni, lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni.”

A magyar kormányfő jelezte: ezt a helyzetet szerette volna fölhasználni arra, hogy fontos kérdésekről tudjon szót váltani az orosz elnökkel és néhány olyan kérdésben, ami fontos Európának, szeretné megismerni az állápontját.

„Remélem, hogy lehetőségünk lesz eszmecserét folytatni a kétoldalú kapcsolatokról ebben a nehéz helyzetben. És persze beszélni a legnagyobb európai válság, vagyis az ukrajnai alakulásának kilátásairól” – mondta az orosz államfő az találkozóról az orosz Rosszija 1 televízió élő közvetítésében.

„Természetesen kész vagyok megvitatni a részleteket önnel ezzel a kérdéssel kapcsolatban és arra számítok, hogy ön is ismerteti velem az ön, az európai partnerek álláspontját” – tette hozzá.

Arra is kitért: ami az orosz–magyar kétoldalú kapcsolatokat érinti, sajnos nagy, 35 százalékos csökkenés tapasztalható az áruforgalom terén. Összességében van min dolgoznunk és megvalósítjuk a projekteket – tette hozzá Vlagyimir Putyin.

A találkozón jelen van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője is.

A béke magától nem jön el, béke akkor lesz, ha valaki megcsinálja – jelentette ki a miniszterelnök az ukrajnai háború kapcsán pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarországnak soros elnökként nincs arra mandátuma, hogy az Európai Unió nevében tárgyaljon, „eszembe se jut”.

A kormányfő azt mondta: fel tudja viszont tárni a helyzetet, hogy melyik fél meddig tud elmenni, és ha ezt feltárta, akkor utána a 27 európai uniós tagállam vezetője döntést hozhat, azt követően pedig az arra feljogosítottak fognak majd tárgyalni. De ez még nagyon messze van, a békéhez vezető útnak csak az első lépéseit tudjuk megtenni – fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta: Európának a béke és az emberiesség, az emberséges gondolkodás, emberséges külpolitika iránytűjét kellene a kezében tartania és valószínűleg többet is tudna tenni azért, hogy a béke felé mozduljanak el a felek.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel történt keddi találkozójáról azt mondta, Magyarországnak tudnia kell a helyét és a súlyát: a nagy béketárgyalások ügyét a nagy országok fogják elintézni.

Ma azonban nincs párbeszéd, márpedig anélkül nagyon nehéz elképzelni, hogyan fognak elmozdulni a béke irányába

– tette hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta, egyetlen dolgot tesz, elmegy azokra a helyekre, ahol olyan háborús veszély van, aminek Európára és Magyarországra nézve is negatív következménye van, és tényeket tisztáz.

Kifejtette, Volodimir Zelenszkijnek is három-négy kérdést tett fel, hogy meg lehessen érteni a szándékait: hol van a vörös vonal, ameddig ő a béke érdekében el tud menni. A kormányfő elmondta, ha ezt nem mérik fel, akkor nem tudnak közelebb menni a békéhez, mert „a béke magától nem jön el”.

„Béke akkor lesz, ha valaki azt megcsinálja, azért lépéseket kell tenni” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint Magyarország „jó eszköz” tud lenni a békét akaró emberek kezében. Az álláspontok nagyon messze vannak most egymástól, de Magyarország elindíthatja a feleket egy hosszú úton, amelynek a vége tűzszünet és béketárgyalás lehet – fejtette ki.

A kormányfő azt mondta, béketárgyalás vagy a tűzszünet ügyében Zelenszkij elnök nem volt boldog,

mindenki attól fél ugyanis, hogy amikor tűzszünetet köt, azt a másik fogja kihasználni.

„Általában abból indulnak ki ilyenkor a háborúzó felek, hogy a tűzszünet a másiknak lesz jó, mert amíg ő nem lő, addig a másik átrendezi a csapatait, átcsoportosítja az erőit és ő hátrányba fog kerülni, ezért jobb inkább fenntartani a frontvonali feszültséget” – tette hozzá.

Orbán Viktor azt mondta, ezen akkor lehet túllépni, ha van valamilyen perspektíva a felek előtt, ha tudják, hogy néhány hét, hónap múlva béketárgyalások lesznek.

Arra is kitért: mindenfajta felmérést lehet olvasni, miután Európa úgy döntött, hogy „bevonódik” Ukrajna oldalán a háborúba, ugyanakkor a háborúról való beszéd és felmérések is a háború részei, tehát manipuláltak vagy legalábbis nehezen tud hinni nekik.

A miniszterelnök felidézte berlini, római és párizsi látogatását, amelyek a magyar uniós elnökség előkészítését célozták, majd a kijevi útját, amelyeken nemcsak politikusokkal, döntéshozókkal beszélt, hanem átlagemberekkel is. Kifejtette, hogy két dolgot lát: egyrészt van egy morális nyomás, az emberek úgy érzik, Európa a békéről szólt eddig. Ezért Európának, ha a szomszédságában kitör egy háború, aminek meg sem kellett volna történnie, akkor többet kellene tennie, hogy a háborús feszültség enyhüljön.

Úgy érzik, hogy túlságosan sokat várunk Amerikára, ahelyett, hogy mi tennénk meg a mainál mindenképpen több lépést.

A második érzés, amit tapasztalt mindenhol Európában, hogy aggódnak a háború európai gazdaságra gyakorolt hatása miatt. Hozzátette: megélhetési nehézségek vannak Nyugat-Európában is, mindenhol háborús infláció van.

A béke morálisan is helyes lépés lenne – emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezt ő maga így érzi mint magyar ember és ezt így gondolja a német, a francia és az orosz is. A franciaországi parlamenti választásról elmondta: nemcsak a frakciók számát vagy létszámát befolyásolja az Európai Parlamentben, hanem egész Európa jövőjét.

Kifejtette: nem volt még példa arra, hogy Franciaországban nem európai, hanem hazai, nemzeti választáson a jobboldal – amelyet az elmúlt évtizedekben kordonnal elkülönítettek az összes többi francia párttól, amelyet szalonképtelenné tettek, kitagadtak az együttműködésre érdemes pártok világából – át tudja törni ezt a kordont és megnyerjen egy francia parlamenti választást.

„Ráadásul, ha jól látom, nem is kicsit, hanem nagyon, ha az első fordulót jól értelmezzük” – fogalmazott Orbán Viktor.

Értékelése szerint egy olyan jelentőségű esemény történik Franciaországban, egy olyan változás lesz, ami azonnal hatást gyakorol majd az egész kontinensre. Nemcsak Brüsszelre, hanem a magyar-francia kapcsolatokra is – fűzte hozzá Orbán Viktor.

A kormányfő két esetet lát lehetségesnek:

az egyik, hogy ez a jobboldali erő oly mértékben nyer, hogy kormányt is tud alakítani vagy nem nyer eléggé, és akkor zavaros helyzet következik, ami kihat az európai politikára is.

Hangsúlyozta: Marine Le Pen pártja ma az egész Európai Parlament legnagyobb nemzeti pártcsoportja, nincs senki, aki náluk nagyobb lenne, ezért nem mindegy, hogy ők hogy döntenek majd a saját sorsukról.

A miniszterelnök a Patrióták Európáért frakcióról elmondta: hétfőn lesz alakuló ülés, ahol összegyűlnek mindazok a pártok, amelyek a csatlakozásukat már eldöntötték, csak még nem jelentették be. Akkor lesz egy listánk, és akkor láthatják, hogy nem a levegőbe beszéltem – utalt korábbi kijelentésére, miszerint a harmadik, majd a második legnagyobb erő akarnak lenni az Európai Parlamentben.