Orbán Viktor: Meg kell előzni a beláthatatlan mértékű pusztítást

A washingtoni NATO-csúcson a többség várhatóan Kijev további katonai támogatásáról fog dönteni, Magyarország pedig a mielőbbi béketárgyalások megkezdése, és a NATO mint védelmi szövetség fenntartása mellett fog érvelni. 

Tegnap érkezett Washingtonba Orbán Viktor, és ez lesz a múlt héten kezdődött békemissziójának 4. állomása.  Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök hivatalos oldalán azt írta: Kezdetét vette a NATO-csúcs Washingtonban. Magyarország részéről amellett fogok érvelni, hogy őrizzük meg a NATO-t annak, aminek 75 évvel ezelőtt, az alapításakor szánták: egy védelmi szövetségnek. 

A magyar kormányfő békemissziója Kijev, Moszkva és Peking után Washingtonban folytatódik, kétoldalú találkozókkal, háttérbeszélgetésekkel. Ennek keretében Orbán Viktor arra kérte Erdogan török elnököt, hogy támogassa a béke érdekében tett magyar erőfeszítéseket. A miniszterelnök hozzátette: Erdogan elnök fontos partner a békemissziónkban. Törökország a Fekete-tengeri térség meghatározó regionális hatalma, és az egyetlen szereplő, amely sikeresen közvetített a háborúzó felek között az orosz-ukrán konfliktusban.

A NATO-csúcs előtt a Reuters összeállítást közölt arról, hogy szerintük mely politikusokra kell figyelni leginkább a szövetség vezetőinek találkozóján. Az uniós országok kormányfői között első helyen Emmanuel Macront, majd Orbán Viktort említették. A francia elnökről azt írták, hogy hazájában támogatásának nagy részét elveszítette egy előrehozott választáson, és Franciaország kaotikus politikai helyzettel néz szembe.

A magyar kormányfőt úgy jellemzik, mint az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek bírálóját, és az Oroszországgal és Kínával közeli kapcsolatot ápoló EU-vezért. Meglepetésszerű pekingi látogatása után érkezett Washingtonba, hogy megvitassák a lehetséges ukrajnai békemegállapodást. Hozzáteszik: Magyarország múlt héten vette át az Európai Unió hat hónapra szóló soros elnöki tisztét, azóta Orbán meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Oroszországi útja feldühítette a többi európai vezetőt, akik azt mondták, nincs uniós felhatalmazása az ukrajnai tűzszünet szorgalmazására.

A békemisszióval szembeni ellenszél azonban nem szegi kedvét a magyar kormányfőnek. A hétfői kijevi gyermekkórházat ért rakétacsapás után Orbán Viktor kedden úgy fogalmazott: A Kijev elleni tragikus és szörnyű támadás igazolta a félelmeinket: ahogyan az várható volt, az orosz-ukrán háború kegyetlensége szintet lépett. Pontosan ezért kezdtünk békemisszióba 9 nappal ezelőtt. A növekvő háborús szenvedés arra kellene sarkallja a világhatalmakat, hogy feladják a háborúpárti politikát, és helyette egy békepárti politikával elvezessék Oroszországot és Ukrajnát a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz. Csak így előzhetjük meg azt a ma még beláthatatlan mértékű pusztítást, amely előttünk áll a következő hónapokban.

Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar küldöttség Washingtonba érkezése utáni nyilatkozatában kiemelte,   hogy Magyarország a NATO-csúcson is a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett kíván érvelni. Sérelmezte, hogy az elmúlt két és fél évben az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai és nyugat-európai megszólalások mind a fegyverszállításokról, a kiképzésről, a harctéri megoldásról szóltak, pedig ez az időszak épp azt bizonyította szavai szerint, hogy a rendezés kizárólag diplomáciai úton érhető el, a fronton ugyanis csak halottak vannak és pusztítás. 

"Ehhez pedig arra van szükség, hogy a diplomáciai csatornák újra nyíljanak, és ne szidalmazzák azokat, akik párbeszédet folytatnak, hiszen párbeszéd nélkül megoldás egész biztosan nem lesz" - mondta Szijjártó. A külügyminiszter megerősítette, hogy Magyarország ki akar maradni abból a most jóváhagyásra váró döntésből, amelynek értelmében a NATO Ukrajnát támogató missziót indít a katonai kiképzés és a fegyverszállítások koordinálása céljából. "A mi álláspontunk világos: mi ebből ki fogunk maradni. Megállapodásunk van a mostani főtitkárral, és ígéretünk van a leendő főtitkártól is abban a tekintetben, hogy Magyarország ebből ki fog maradni" - tudatta.

Trumpra várva
Számos magas rangú európai tisztségviselő találkozott Donald Trump külpolitikai főtanácsadójával a NATO washingtoni csúcstalálkozóján - írja a Japan Times. Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsának kabinetfőnöke volt, elmondta, hogy az elmúlt napokban több európai tisztviselővel, köztük külügyminiszterrel is találkozott. Nem fedte fel a külföldi tisztviselők kilétét, sem azt, hogy miről esett szó a megbeszéléseken. Az európai fővárosok többségében amiatt aggódnak, hogy Trump hogyan fogja kezelni az ukrajnai háborút, valamint Amerika és a NATO kapcsolatát, amennyiben elnökké választják. A volt elnök és szövetségesei szkepticizmusukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy több segélyt küldjenek Ukrajnának, Trump pedig többször bírálta a NATO-országokat, amiért túl keveset költenek védelemre. Úgy tűnik, hogy Biden múlt havi katasztrofális vitája megnövelte Trump esélyeit. A FiveThirtyEight honlap által fenntartott közvélemény-kutatási monitor szerint a volt elnök 2,1 százalékponttal vezet Biden előtt országosan, míg Biden enyhe előnyben volt a vitát megelőzően. Júniusban Kellogg és Trump egy másik tanácsadója ukrajnai béketervet tervet terjesztette elő a volt elnöknek, azzal a feltétellel, hogy Kijev a jövőbeni segélyek fejében kezdjen béketárgyalásokba Moszkvával.