Trump tanácsadói máris kidolgoztak egy béketervet Ukrajnának

Donald Trump volt amerikai elnök tanácsadói tervet vázoltak fel az ukrajnai háború befejezésére, és ebben úgy vélik, hogy ha Trump megnyeri az idei elnökválasztást, a további katonai támogatásokhoz feltételül kell szabnia Ukrajnának, hogy kezdjen béketárgyalásokba Moszkvával – derül ki abból a kedden közölt interjúból, amelyet a volt elnök tanácsadói adtak a Reuters hírügynökségnek.

Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan figyelmeztetné Moszkvát is, hogy a béketárgyalások megtagadása az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás növelését eredményezné – mondta Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy az interjúban.

A terv szerint a béketárgyalások ideje alatt a jelenlegi frontvonalak alapján tűzszünet lépne életbe.

A tervet Kellogg és Fred Fleitz dolgozta ki, akik mindketten szolgáltak Trump Nemzetbiztonsági Tanácsának vezetőjeként 2017 és 2021 közötti elnöksége alatt, jelenleg pedig vezető pozíciókat töltenek be az America First Policy Institute nevű, Trumphoz közeli kutatóintézetben. Az elképzelés alapvető elemeit egy nyilvánosan elérhető tanulmányban vázolták fel, amelyet ez az intézet tett közzé.

Kellogg szerint kulcsfontosságú lenne Trump választási győzelme esetén tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot és Ukrajnát.

Fleitz elmondta, hogy amikor bemutatták a stratégiájukat Donald Trumpnak, az elnök kedvezően reagált.

„Nem állítom, hogy minden részletével egyetértett, de örültünk annak a visszajelzésnek, amelyet kaptunk”

– mondta.

Trump szóvivője, Steven Cheung azonban kijelentette, hogy csak a Donald Trump vagy kampányának hivatalos stábja által tett nyilatkozatokat lehet a leendő elnökjelölt hivatalos álláspontjának tekinteni.

Hozzátette: Trump már többször értésre adta, hogy második elnöki megbízatásának egyik fő célja az lenne, hogy gyorsan tárgyalásos megoldást találjon az ukrajnai háborúra. Cheung kijelentette, hogy a háború el sem kezdődött volna, ha Trump marad az amerikai elnök.

A két nemzetbiztonsági tanácsadó által felvázolt stratégia részeként későbbre halasztanák Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségét is, ugyanakkor Kijevnek újabb biztonsági garanciákat nyújtanának, köztük azt, hogy további fegyverekhez jut.

Ukrajnának hivatalosan semmilyen területről nem kellene lemondania.

A Kreml és az ukrán külügyminisztérium nem reagált a tervre vonatkozó újságírói megkeresésekre.

Joe Biden hibás és provokatív retorikája vezetett az orosz–ukrán háborúhoz – így látja Donald Trump. A korábbi amerikai elnök szerint a végső lökést Ukrajna NATO- csatlakozásának emlegetése adta Moszkvának, pedig több mint húsz éve tudni lehet, hogy Oroszország agresszíven válaszol egy ilyen lépésre. Donald Trump szavai egybevágnak a brit euroszkeptikus politikus, Nigel Farage kijelentésével. Ő a minap azt mondta: a Nyugat provokálta ki a háborút az EU és a NATO terjeszkedésével.

„Húsz éve hallom, ha Ukrajna a NATO tagja lesz, az komoly problémát jelent Oroszországnak. Azt hiszem az ukrán tagság felvetése miatt kezdődött ez a háború” – mondta Donald Trump a napokban.

A korábbi amerikai elnök szerint a háború kirobbanását a Fehér Ház provokatív és rossz retorikája okozta, a legnagyobb hibát pedig Joe Biden követte el, amikor kiállt Ukrajna NATO-csatlakozása mellett.

„Ez nagyon provokatív volt, sőt, mostanában még provokatívabbá váltak. Úgy hallom, már rutinszerűen beszélnek arról, hogy Ukrajna belép a NATO-ba. Sőt, most már azt is hallom, hogy Franciaország harcba akar menni. Sok sikert kívánok hozzá” – fogalmazott Donald Trump.

Az, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, nem kérdés – jelentette ki tavaly decemberben Joe Biden amerikai elnök, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Washingtonban. Az amerikai elnök korábban is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának a NATO-ban a helye.

Pedig korábban a jelenlegi amerikai elnök is úgy vélekedett, hogy az észak-atlanti szövetség keleti terjeszkedése komoly veszély.

Joe Biden még 1997-ben szenátorként arra figyelmeztetett, hogy a balti államok NATO-csatlakozása ellenséges reakciót válthat ki Oroszországból.

„Ha bármi felborítaná a mérleg egyensúlyát és ellenséges, illetve radikális lépésre kényszerítené Oroszországot, az ez lenne” – szögezte le Joe Biden 1997-ben.

Moszkva folyamatosan figyelmeztetett: nem tűri, hogy a NATO közelebb húzódjon a határaihoz. Vagyis az elmúlt terjeszkedés és az ukrán tagság terve hozzájárulhatott ahhoz, hogy Oroszország kirobbantotta a háborút.

Nigel Farage a napokban beszélt arról, hogy a Nyugat provokálta ki az orosz–ukrán háborút, mert a keleti terjeszkedéssel ürügyet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az Ukrajna elleni támadásra.

„Nyilvánvaló volt, hogy a NATO és az Európai Unió keleti terjeszkedése okot ad Putyinnak, hogy azt mondhassa az orosz népnek, hogy megint ellenünk törnek és háborút indítanak” – fogalmazott a brit politikus.

A 2022 óta tartó orosz–ukrán háborúban százezrek haltak meg és milliók menekültek el Ukrajnából. A béke egyre távolabbinak tűnik, az Egyesült Államok mellett a NATO és az Európai Unió is egyre aktívabb szerepet vállal, pénzt és fegyvereket küldve Kijevnek.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint elrettentésül készenlétbe kell helyezni, és meg kell mutatni a szövetség nukleáris arzenálját, miközben egyre több európai állam fogadna amerikai atomfegyvereket is a területén.

Oroszország továbbfejleszti a szárazföldi, vízi és légi nukleáris fegyvereit – közölte Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szerint ezzel lehet biztosítani a hadászati elrettentést és a világ erőegyensúlyának megőrzését.

„Erősíteni fogjuk a nukleáris potenciálunkat, és növelni fogjuk a fegyveres erőink harci képességeit. Hadrendbe állítjuk a legújabb rendszereinket, amelyek harci képességei fejlődtek és egyedülállónak számítanak. És folytatjuk a fejlesztésüket is” – mondta Vlagyimir Putyin.

Haladéktalanul szükségünk van a nyugati segélycsomagokra, elsősorban az Egyesült Államoktól – mondta Volodimir Zelenszkij az Ukrajinszka Pravdának. Az ukrán elnök szerint teljesülnie kell annak, amiről Joe Biden amerikai elnökkel megállapodtak: szükségük van a légvédelmi rendszerekre, a Patriot rakétákra és az F–16-os vadászgépekre is.

Minszk és Moszkva kész az ukrán válság politikai-diplomáciai rendezésére Fehéroroszország és Oroszország érdekeinek teljes körű figyelembevételével – olvasható a két ország külügyminisztere, Szjarhej Alejnyik fehérorosz és Szergej Lavrov orosz tárcavezető hétfői minszki tárgyalásai után kiadott közös közleményben.

„Határozottan elítéljük a nyugati államoknak az európai katona-politikai helyzet elmérgesedésére irányuló tevékenységét. Megerősítjük készségünket az ukrajnai válság politikai-diplomáciai megoldására Fehéroroszország és Oroszország érdekeinek teljes körű figyelembevételével” – áll a dokumentumban.

A közlemény szerint az Európai Unió és a NATO tagországai által „tömegesen szállított fegyvereket Kijev a békés lakosság megsemmisítésére és a polgári infrastruktúra lerombolására, terrorcselekmények Oroszország területén történő végrehajtására használja”.

Minszk és Moszkva szerint ellentmond a nemzetközi jognak és az építő jellegű, kölcsönösen előnyös párbeszédnek az, hogy a nyugati országok olyan egyoldalú intézkedéseket hoznak Fehéroroszország és Oroszország ellen, amelyek sértik az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jog normáit.

Szjarhej Alejnyik a tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Fehéroroszország és Oroszország a jövőben is aszimmetrikus választ fog adni a jogtalan nyugati korlátozásokra.

Hangsúlyozta, hogy a két ország nem kíván kárt okozni az üzleti kapcsolatoknak, a humanitárius és más gyakorlati együttműködésnek, a határon túli és emberek közötti kapcsolatoknak, de minden jogtalan nyomásgyakorlási intézkedésre aszimmetrikus választ adnak.

A fehérorosz külügyminiszter hozzátette, hogy orosz kollégájával tárgyaltak az Egyesült Államok, az Európai Unió és „a csatlós államaik” korlátozó intézkedései elleni fellépés összehangolásáról és fokozásáról.

A tárgyalások után kiadott közös nyilatkozat arra is rámutat, hogy a két ország közötti integráció elvben új szintre lépett.

A két ország határozottan halad a szövetségi állam kiépítése felé, és a jelenlegi bonyolult körülmények közepette elérik a fehérorosz-orosz integráció új szintjét.

A dokumentum szerint Minszk és Moszkva folytatják a közös szembeszállást a számos nem baráti ország jelentette külső biztonsági fenyegetéssel szemben. A két ország hangsúlyozta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) szerepének fontosságát a regionális biztonság és stabilitás megfelelő szinten tartásában.

Elsődleges figyelmet szentelnek az Oroszországot, Fehéroroszországot, Tádzsikisztánt, Kazahsztánt és Kirgizisztánt tömörítő szervezet (Örményország jelezte kilépését) kollektív erői kapacitása növelésén, és dolgoznak a szervezet hatékony válságmegoldó képességein – áll még a közös nyilatkozatban.