Orbán Viktor a NATO-csúcson is reflektorfényben lesz: folytatódik a békemisszió

A kedden kezdődött NATO-csúcs legfontosabb témája az ukrajnai háború, és a háborúban álló ország további támogatása lesz. Orbán Viktor békemissziója is szóba kerül a politikusok közötti megbeszéléseken, hiszen a magyar kormányfő kijevi, moszkvai és pekingi tárgyalásai után érkezett Washingtonba. Nem túlzás azt mondani, hogy a magyar miniszterelnök a nemzetközi sajtó reflektorfényében lesz.

Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor határidőhöz kötött tűzszünet megfontolását kérte múlt keddi kijevi látogatásán Volodimir Zelenszkijtől. Pénteken pedig már Moszkvában egyeztetett a lehetséges béke feltételeiről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. 

A békemissziója pekingi állomásáról a magyar kormányfő azt mondta: Hszi elnök úrral megvitatták a kínai béketervet. Kína az egyetlen világhatalom, amely kezdetektől és egyértelműen elkötelezett a béke mellett. Ez fontos Magyarország és fontos az egész Európai Unió számára – mondta kínai látogatása során Orbán Viktor.

A NATO-tagállamok vezetőinek többsége háborúpárti nézeteket vall, de az fontos lehet, hogy a magyar  miniszterelnök tájékoztathatja kollégáit békemissziójának eddigi tapasztalatairól, ami a kommunikációs csatornák helyreállításához vezethet. A Bildnek adott interjúban Orbán Viktor azt mondta: "Most van itt az ideje áttérni a háborús politikáról a békepolitikára.” Közölte: "Nem vitatkozom arról, hogy kinek van igaza és kinek nincs igaza. Mert a célom a béke és a tűzszünet.” 
Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár a CBS-nek - annak ellenére, hogy az európai tisztségviselők többsége elítélte Orbán Viktor moszkvai útját -, azt hangsúlyozta, hogy a találkozó nem változtat a NATO azon közös céljain, hogy segítse Ukrajnát az orosz invázió által indított háborúban. (Az interjú nem érintette a magyar miniszterelnök kínai útját, amiről Orbán Viktor személyesen is tájékoztathatja Stoltenberget – a szerk.)

A magyar miniszterelnök kedd délután hivatalos oldalán azt írta: a tegnapi Kijev elleni tragikus és szörnyű támadás igazolta a félelmeinket: ahogyan az várható volt, az orosz-ukrán háború kegyetlensége szintet lépett. Pontosan ezért kezdtünk békemisszióba 9 nappal ezelőtt. A növekvő háborús szenvedés arra kellene sarkallja a világhatalmakat, hogy feladják a háborúpárti politikát, és helyette egy békepárti politikával elvezessék Oroszországot és Ukrajnát a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz. Csak így előzhetjük meg azt a ma még beláthatatlan mértékű pusztítást, amely előttünk áll a következő hónapokban.

Nincs ünnepi hangulat Washingtonban

Washingtonban ma a NATO megalakulásának 75. évfordulóját ünneplik, de nincs ünnepi hangulat az Egyesült Államok fővárosában. Az természetesnek mondható, hogy a tanácskozásnak helyet adó Walter E. Washington Kongresszusi Központ környékén közlekedési káosz várható az útlezárások miatt, ám kaotikus a találkozó megítélése is. Több mint két éve tart az ukrajnai háború, a NATO válaszokat keres Kína felemelkedésére, a geopolitikai helyzet kihívásaira. A közelgő amerikai elnökválasztás is feszültségforrás a NATO-n belül. Marad-e Joe Biden az Egyesült Államok elnöke, vagy Donal Trump visszaveszi az elnöki széket? Ez utóbbi esetben Trump már jelezte nemtetszését a NATO mint szövetség működésével kapcsolatban. A csúcstalálkozó előtt egyes lapok arról írtak, hogy Orbán Viktor találkozik Donald Trump volt elnökkel, aki korábban azt mondta, hogy 24 órán belül véget vethet a háborúnak, miután visszaköltözik a Fehér Házba. A magyar kormányfő támogatja Trump elnökjelöltségét, és kijelentette, hogy a volt elnök visszahozná a békét Ukrajnába. 
A NATO nem csak katonai, hanem egyben politikai szövetség is, és az EP-választásokon meggyengült a két legerősebb európai NATO-tagállam, Franciaország és Németország kormányainak helyzete.Bár a francia választók vasárnap a Nemzeti Tömörülés hatalomra juttatása ellen döntöttek – ami drámaian befolyásolhatta volna az ország NATO-hoz és Ukrajnához való hozzáállását –, de több tagállam politikai helyzete továbbra is ingatag. 
Az előzetes hírek szerint Ukrajna hivatalos csatlakozási meghívója nem kerül terítékre, mivel több ország továbbra is ellenzi ezt a lépést. A NATO átveszi Ukrajna biztonsági segítségnyújtásának és katonai kiképzésének koordinálását. Stoltenberg emellett több évre szóló pénzügyi támogatást vár minden tagállamtól, hogy kiszámíthatóbbá tegye az Ukrajnának nyújtott segélyeket, de ez a cél felhígulhat. A tagállamok egy évre 43 milliárd USD (40 milliárd euró) kötelezettséget vállalhatnak, szemben a hosszabb időszakra szóló kötelezettségvállalásokkal. Mint arról korábban írtunk, Magyarország ezen támogatásokból kimarad, erről állapodott meg Orbán Viktor és Jens Stoltenberg budapesti tárgyalásán.