Békemisszió: Kijev, Moszkva, Peking után Washingtonba utazott Orbán Viktor

Folytatódik a magyar miniszterlnök ukrajnai háborúhoz kapcsolódó békemissziója. Orbán Viktor kedden Kijevben, pénteken Moszkvában, hétfőn pedig Pekingban tárgyalt, majd onnan Washingtonba utazott, ahol kedden NATO-csúcs kezdődik. A magyar kormányfő szerint "béke nem lesz magától, a békéért tenni kell". Első lépésként elutazott a háborúban álló országokba és kétoldalú megbeszéléseket folytatott a vezetőikkel, hogy felmérje az álláspontokat. A Bildnek pedig azt mondta:  most van itt az ideje áttérni a háborús politikáról a békepolitikára

1. állomás: Kijev
 

Július elsején vette át Magyarország az Európai Tanács soros elnöki tisztségét. A féléves megbízatás második napján Orbán Viktor már az ukrán fővárosba utazott, hogy a békéről tárgyaljon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy nagyra értékelte azokat a kezdeményezéseket, amelyeket Ukrajna elnöke tett a béke érdekében, ugyanakkor jelezte: megosztotta azt a véleményét Zelenszkijjel, hogy ezek a kezdeményezések hosszú időt vesznek igénybe. A nemzetközi diplomácia szabályai lassúak és komplikáltak. Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg, nem lehetne-e a sorrendet megfordítani és egy gyors tűzszünettel fölgyorsítani a béketárgyalásokat. Egy határidőhöz kötött tűzszünet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására: ennek a lehetőségeit mértem föl - fogalmazott a magyar kormányfő Kijevben.

2. állomás: Moszkva

Orbán Viktor Ukrajnában tett látogatása után pénteken Moszkvába repült, hogy párbeszédet kezdeményezzen a másik háborús féllel, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A miniszterelnök az orosz elnöktől azt akarta megtudni, hogy merre van a békéhez vezető legrövidebb út. Elsőként arról kérdezte, hogy mit gondol az asztalon lévő béketervekről és a béketárgyalási formátumról.  Másodsorban arra volt kíváncsi, hogy mit gondol a tűzszünet és a béketárgyalás viszonyáról, „lehetséges-e hamarabb tűzszünet, mint béketárgyalás?” Kíváncsi volt továbbá az orosz elnök véleményére a háború utáni európai biztonsági rendszerre vonatkozóan – sorolta a magyar kormányfő. Orbán Viktor kijelentette: hálás az orosz elnöknek a nyílt és őszinte megbeszélésért. Kitért arra is, hogy az elmúlt két és fél év során „fogytak és alig maradtak” olyanok, akik mindkét háborúzó féllel tudnak beszélni. Magyarország a nagyon kevesek egyike – mutatott rá, hozzátéve: ezért járt a héten Kijevben és ezért van most Moszkvában. 

– mondta Orbán Viktor, majd megjegyezte: folytatja ezt a munkát.

3. állomás: Peking

A magyaroknak fontos, hogy Kína szorgalmazza a békét a világban - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pekingben, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott.  A kormányfő felidézte, hogy a magyarok két és fél éve egy háború árnyékában élnek. A magyar békeszerető nép. Békére, egyensúlyra és harmóniára törekszik, ezért "mindig a béke oldalán vagyunk, és sohasem a háború oldalán" - mondta.  "Számunkra nagy jelentősége van" annak, hogy Kína szorgalmazza: a világban ne háború, hanem béke legyen" - jelentette ki.  A Magyarország szomszédságában zajló konfliktus esetében is nagyra értékeljük az ön békekezdeményezését" - mondta Orbán Viktor, Hszi Csin-pingnek címezve szavait.  Hszi a találkozó során gratulált Orbán Viktornak az Európai Unió soros elnökségének átvételéhez és nagyra értékelte a magyar kormányfő erőfeszítéseit az ukrajnai válság politikai rendezésének előmozdítására, kifejezve emellett Peking készségét arra, hogy az ügyben továbbra is kapcsolatban maradjon Budapesttel - közölte a kínai külügyi tárca.  A kínai elnök hangsúlyozta, hogy a mielőbbi tűzszünet és a politikai rendezés minden fél érdeke, és kijelentette, hogy "a helyzet lecsillapítása a legfontosabb, három elv betartásával: a harctér nem terjedhet tovább, a harcok nem eszkalálódhatnak, és egyik fél sem szíthatja tovább a helyzetet".  "Csak akkor jöhet létre mielőbb tűzszünet ebben a konfliktusban, ha minden ország pozitív, nem pedig negatív energiát fecskendez bele" - tette hozzá. "Kína a maga módján aktívan előmozdítja a béketárgyalásokat, bátorít és támogat minden olyan erőfeszítést, amely a válság békés rendezését szolgálja" - mondta, hozzátéve, hogy Kína és Magyarország alapvető javaslatai és erőfeszítéseik iránya megegyezik, így Kína kész arra, hogy kapcsolatban maradjon Magyarországgal és minden érintett féllel.

4. állomás: Washington

Orbán Viktor Pekingből Washingtonba utazott a NATO-csúcsra. Itt a vezetők többsége háborúpárti nézeteket vall, de az fontos lehet, hogy a magyar  miniszterelnök tájékoztathatja kollégáit békemissziójának eddigi tapasztalatairól, ami a kommunikációs csatornák helyreállításához vezethet. A Bildnek adott interjúban Orbán Viktor azt mondta: Most van itt az ideje áttérni a háborús politikáról a békepolitikára” – emelte ki a miniszterelnök a lapnak. Közölte: Nem vitatkozom arról, hogy kinek van igaza és kinek nincs igaza. Mert a célom a béke és a tűzszünet” – nyomatékosította az interjúban.

A kormányfő  hozzátette, hogy öt kulcsszereplővel kíván beszélni: Ukrajnával, Oroszországgal, Kínával, az Európai Unióval és az Amerikai Egyesült Államokkal.

Ezt alátámasztandó a kormányfő a közösségi oldalán egy videót is megosztott arról, hogy Peking után a következő állomás Washington lesz. A miniszterelnök ugyanis részt vesz a kedden kezdődő NATO-csúcstalálkozón az Egyesült Államok fővárosában.

Első lépésként helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat

A háborúpárti európai vezetők támadják a magyar miniszterelnök békemisszióját, mondván, hogy nem tárgyalhat az EU-nevében, amit egyébként Orbán Viktor maga is mindig hangsúlyozott, azt viszont nem akarják tudomásul venni, hogy amit eddig az EU- csinált, az nem a békét hozta közelebb, hanem a háborút mélyítette el.  Vannak azonban, akik kifejezetten támogatják Orbán Viktor békemisszióját. Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök elmondta: az orosz-ukrán háborúnak nincs katonai megoldása. Békét pusztán diplomáciai tárgyalások útján lehet elérni. A nap végén ez a felek döntése lesz. De első lépésként helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat. Helyesen cselekszik a magyar miniszterelnök, amikor ezen dolgozik.”

Hasonló állásponton van Sebastian Kurz egykori osztrák kancellár is: Az Ukrajna elleni agresszív orosz háború hihetetlen szenvedést hozott. Elsőleges célunknak a vérontás befejezésének és a tárgyalásokhoz való visszatérésnek kell lennie. Ezt csak diplomáciai úton és nyílt kommunikáción keresztül lehet elérni. Orbán Viktor és a magyar elnökség erőfeszítései lehetőséget kínálnak arra, hogy tehessünk egy lépést a jó irányba, de végső soron a harcoló feleknek kell megoldást találniuk – fogalmazott Kurz.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a béketárgyalások, békekezdeményezések sosem elegendőek. A kormányfő elismerően szólt Orbán Viktor magyar miniszterelnökről, amiért ellátogatott Kijevbe, majd Moszkvába is. „Ha az egészségi állapotom megengedte volna, nagyon szívesen csatlakoztam volna hozzá.