kulcsár edina
Jens Stoltenberg szerdán érkezett Budapestre, ahol megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
Szerdán délelőtt sajtótájékoztató tartott Budapesten Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Ennek keretében tájékoztatták az embereket és a sajtó képviselőit a kétoldali tárgyalásukról.
A magyar miniszterelnök a tájékoztató elején megjegyezte, örül annak, hogy Stoltenberg főtitkársága időszakában a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött.
Ebben mindig készséges partnerünk volt a főtitkár úr, akinek ezúton is szeretném ezt a munkát megköszönni. Áttekintettük a NATO és Magyarország viszonyát ezen a mai napon
– hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: fölidézte a főtitkárnak, hogy Magyarország egy lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak. Jelen pillanatban 1300 magyar katona vesz részt NATO műveletek keretében.
Mi azon nem túl nagy számú ország közé tartozunk a NATO-tagokon belül, akik teljesítik az összes vállalt kötelezettségüket, tehát a katonai kiadásaink meghaladják, a védelmi kiadásaink, meghaladják a 2 százalékát a nemzeti összterméknek, és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is bőven elérjük, illetve meghaladjuk
– húzta alá. A megbeszélések másik fontos témája az orosz-ukrán háború volt. Ott közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet ebből a háborús helyzetből a legrövidebb úton eljutni a békéhez, más válaszokat ad Magyarország és más válaszokat adnak a többiek.
Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy Magyarország egy nagyrabecsült NATO-szövetséges volt az elmúlt 25 évben. Fontos katonai parancsnokságoknak adnak otthont, és támogatják a nyugat-balkáni stabilitást – tette hozzá. Magyarország hozzájárul a közös biztonságunkhoz. Szerdán több fontos kérdést megbeszéltünk a washingtoni csúcstalálkozó előtt. 2014 óta a NATO a legfontosabb átalakuláson ment át – tette hozzá. Stoltenberg felhívta a a figyelmet arra, hogy harcra kész egységeket telepítettek a keleti részekre, hogy ezzel megelőzzék a háborút.
Az ukrajnai helyzetről azt mondta, hogy a NATO-szövetségesek megállapodnak a kiképzés koordinálásában, és egy hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget vállalnak a felek.
Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO-erőfeszítésekben, magyar személyek nem vesznek részt ezekben a tevékenységekben, és nem használnak fel magyar pénzügyi eszközöket
– adott tájékoztatást a megbeszélésről Jens Stoltenberg.
A sajtótájékoztató itt nézhető vissza:
Magyarország és a NATO-tagországok többsége egészen másként látja az ukrajnai háborút és a béke lehetőségét
– közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter azt írta, hogy a NATO most egy ukrajnai koordinációjú misszió megindítására készül, "mi ezt veszélyesnek és feleslegesnek tartjuk".
Mivel azonban 31 NATO-tagállam ezt másként gondolja, ezt megakadályozni nem tudjuk
– tette hozzá. A kormány legfontosabb céljának és feladatának a tárcavezető azt nevezte, hogy garanciát kapjon arra, hogy magyar katonáknak ne kelljen részt vennie ebben a misszióban, hogy magyar területen ne kerüljön sor semmilyen háborús történésre, és hogy magyar adófizetők pénzét ne használják fel a misszió finanszírozására.
Szijjártó Péter bejegyzése szerint a háborús eszkaláció veszélye súlyosabb, mint bármikor korábban. Folyamatos küzdelemre kell számítani annak érdekében, hogy Magyarország biztonságát meg tudjuk őrizni, és hogy Magyarország ki tudjon maradni a háborúból.
Vasárnap ehhez nagy megerősítést kaptunk, hiszen soha korábban egyetlen párt sem kapott annyi szavazatot az európai uniós parlamenti választásokon, mint amennyien a békepárti politikát támogatták vasárnap
– fogalmazott a miniszter.