Orbán Viktor miniszterelnök szerda délelőtt a Karmelita kolostorban fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, és a tárgyalásokon Magyarország megkapta a garanciákat arra, hogy nem kell részt venni a NATO ukrajnai missziójában. Ez azért különösen fontos hazánk számára, mert a tagállamok részéről egyre nagyobb volt a nyomás a kormányon, hogy vegyen részt az ukrajnai háború finanszírozásában.

FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/FISCHER ZOLTÁN — Orbán Viktor szerdán tárgyalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral

A magyar kormány álláspontja az ukrajnai háború megítélésében a kezdetététől eltért a NATO-tagállamok többségének véleményétől. Orbán Viktor többször is kifejtette, hogy a háborúnak nincs katonai megoldása, fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség. A miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: minden háború előkészítésének történetében van egy pont, amikor már nem lehet visszafordulni, és ehhez értékelése szerint nagyon közel vagyunk. A háborúpártiak egy regionálisként indult konfliktusból európai konfliktust csináltak, ebből lett egy nyugati-keleti konfliktus, ami most a világ összes többi részén megjelenhet. A miniszterelnök szerint olyan háborús pszichózis van Európában, amelynek logikus végkifejlete lesz, hogy megérkeznek a nyugat-európai országok katonai egységei Ukrajna területére.

Nyíltan ezt még nem mondták ki, de Emmanuel Macron már korábban közölte, semmit nem lehet kizárni. Eleinte a kommunikáció szintjén azt közölték az Ukrajnának fegyvereket szállító NATO-tagállamok, hogy azokat nem lehet felhasználni oroszországi célpontok ellen. Ez már nem így van. Legutóbb Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár is bejelentette, Ukrajnának joga van orosz célpontokat támadnia mélységi orosz területeken is.

Újabb Patriot rakétákat kap az Egyesült Államoktól Ukrajna- Fotó: Wikipédia

Nyilvánvaló, hogy a NATO már eddig is logisztikai, felderítési adatokkal látta el a háborúban álló Ukrajnát, és tagállamok több vezetője is úgy nyilatkozott, hogy le kell győzni Oroszországot. Csakhogy ez egy vezető atomhatalommal szemben igencsak veszélyes elképzelés. Putyin orosz elnök többször figyelmeztette erre a NATO-tagállamokat.

Orbán Viktor az idézett interjúban azt mondta, ezt a háborús pszichózist "csak a vak nem látja". Jó esetben a nyugati katonák nem a frontvonalra érkeznek meg, de hogy ez fog történni, "épelméjű embernek nem lehet kétsége". Sigmar Gabriel volt német külügyminiszter egy napja már keményebb fellépést kér Oroszországgal szemben, szükség esetén német katonákkal. Hasonlóan nyilatkozott néhány balti állam vezetője is.

Németország növelni akarja a Bundeswehr létszámát, középtávon pedig bevezetné a kötelező katonai szolgálatot. Boris Pistorius védelmi miniszter többször hangsúlyozta, hogy Németországnak "háborúképessé" kell válnia, hogy NATO-szövetségeseivel együtt hiteles elrettentő erőt tudjon nyújtani. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár áprilisban egy olyan elképzeléssel állt elő, hogy egy ötéves, százmilliárd eurós alap létrehozásával vonnák ki a bizonytalanságot az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekből. Megbízható és kiszámítható biztonsági támogatást kell biztosítanunk Ukrajnának hosszú távon– fogalmazott akkor. Azóta a helyzet változott, most évi 40 milliárd eurós támogatást céloz meg a NATO Ukrajna támogatására. A NATO vezetése arra készít terveket, hogy a szervezet vezető szerepet vállal az Ukrajnának történő biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében. Magyarán küldi a szükséges fegyvereket és vállalja az ukrán katonák kiképzését.

Jelenleg azonban Ukrajna legnagyobb gondja az, hogy nehezen tudja pótolni katonái elvesztését. Abban az esetben, ha ez a háború elhúzódik, elérkezhet az a pont, hogy elfogynak a hadra fogható emberek. Mi következik ezután? NATO tagállamok katonáinak belépése Ukrajnába?

Itt tartunk most, és ebben a helyzetben rendkívül fontos az a garancia, amit a NATO-főtitkártól kaptunk, hogy hazánknak az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából.

Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogják belekényszeríteni a háborúba, Orbán Viktor azt mondta, két garancia van erre, az egyik a magyar kormány, a másik a NATO főtitkára. A magyar kormány békepárti álláspontját pedig a hétvégi EP-választáson a Fideszre adott több mint kétmillió szavazat is egyértelműen támogatja.

Fontos garanciákat kapott Magyarország, a jövőben sem kényszerülünk bele a háborúba