NATO különleges küldetés indulhat Ukrajnában: mi áll a háttérben?

A német Bild információ szerint konkrét tervek vannak arra, hogy a NATO-hadseregek közvetlenül segítsék Ukrajnát a védekezésben. Ez azonban egyre közelebb hozza az orosz és a NATO-erők közvetlen összecsapását, a világháború kitörését. Az egymást követő lépések azt mutatják, hogy a Nyugatnak - azon kívül, hogy le kell győzni Oroszországot - nincs elképzelése arról, hogyan lehetne befejezni a háborút. Brüsszel és a NATO még több fegyvert, még több pénzt akar pumpálni a háborúba.

Ahogy arról korábban írtunk, a Harkiv elleni támadások folytatódásával egyre intenzívebbé válik a vita a nyugati fegyverek oroszországi katonai célpontok ellen. Szófiában a NATO Parlamenti Közgyűlésén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta: "Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ" - tette hozzá. 
A Bild  szerint egyes NATO-tagországok, különösen a balti államok, Nagy-Britannia és Kanada sürgeti a szövetséget, hogy helyezzen át néhány NATO-műveletet Ukrajna területére.
A cél a létszámhiánnyal küzdő ukrán hadsereg megsegítése, az orosz előrenyomulás megállítására. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint a tervek nem jelentik a háború eszkalációját, de logisztikai szempontból logikusak lennének. Artis Pabriks volt lett védelmi miniszter azt mondta a Bildnek , hogy a balti országok katonái „feladatokat hajthatnak végre” Nyugat-Ukrajnában, vagy aknamentesítést végezhetnek az Oroszországtól felszabadított területeken.
Emlékezetes, hogy Emmanuel Macron francia elnök többször kijelentette, hogy nem szabad kizárni nyugati csapatok küldését Ukrajnába, ha Oroszország tovább nyomulna előre, és azt Kijev kérné. Hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők főparancsnoka bejelentette, hogy aláírta azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik a francia katonai oktatók érkezését az ukrán kiképzőközpontokba.
A nyugati kommunikáció a hangsúlyt a NATO-katonák "nem harci" szerepkörére helyezi, beleértve az ukrán csapatok helyszíni kiképzését, a harcoló csapatok logisztikai és javítási támogatását, aknamentesítést. Ezzel segítenék az ukránoknak felszabadítani katonai erőik egy részét. Nyilvánvaló azonban, hogy az ilyen jelenlét is kiválthatja az oroszok támadását, majd válaszul a NATO beavatkozását, vagyis a háború kiterjedését.
Thorsten Benner, a Global Public Policy Institute (GPPi) társalapítója és igazgatója a Strategic Europe kérdésére, hogy az európaiak felkészültek-e arra, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, azt mondta: ha Oroszország jelentős áttörést érne el az amerikai választások előtt, az Egyesült Államok – néhány európai szövetségessel együtt – szinte biztosan közvetlenül beavatkozna az ukrán földön folyó harcokba, tekintettel arra, hogy Joe Biden amerikai elnöknek erősnek kell lennie a sorsdöntő választások előtt. Hozzátette, ez csak azt mutatja, hogy a háború ködében az események gyakran felülírhatják a „soha” szót. Mármint azt, hogy NATO-csapatok nem mennek Ukrajnába.