70 kilométert nyomultak előre az oroszok

Az orosz csapatok csaknem hetven kilométerrel kibővítették az aktív harci övezetet Harkiv megyében, arra kényszerítve az ukrán felet, hogy a tartalékból vessen be további dandárokat a térségben – jelentette be Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka közösségi oldalain pénteken közzétett bejegyzésében.

2024. május 17-én az ukrán speciális mentők civil embereket evakuálnak az orosz támadások elől Harkiv térségében. Moszkva 278 négyzetkilométernyi ukrán területet foglalt el május 9. és 15. között, amelyek az Institute for the Study of War (ISW) adatain alapulnak – ez a legnagyobb területi nyereség egyetlen hadművelet során 2022 december közepe óta

Fotó: AFP/Ukraine Emergency Service/Handout

Közlése szerint a kelet-ukrajnai helyzet romlása miatt több napot töltött azoknál az ukrán egységeknél, amelyek a harkivi régióban harcolnak. Szavai szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítéseit itt Strilecsa-Lipci települések irányába és Vovcsanszk városának elfoglalására összpontosította, ezt követte Bilij Kologyaz falu felé az előre nyomulás és egy művelet elindítása azzal a céllal, hogy az ukrán csapatok hátába kerüljenek. „Az ellenség erre a célra hozta létre és jelentősen megerősítette az Észak elnevezésű hadműveleti-taktikai csoportot” – fejtette ki.

Dmitro Lihovij, az ukrán vezérkar szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 141 katonai összecsapásra került sor az ukrán és az orosz erők között a fronton, ebből 11 Harkiv megyében. Kiemelte, hogy az ukrán védelmi erők igyekeznek megtisztítani az utcákat Vovcsanszk északi részén. A vezérkar jelentése szerint az ukrán csapatok nyolc támadást vertek vissza Lipci, Sztaricja és Vovcsanszk településeknél. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy a szomszédos Donyeck megyében jelenleg az orosz erők Pokrovszk és Kurahove térségében a legaktívabbak.

A vezérkar pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 490 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett két orosz repülőgépet és egy helikoptert, emellett 18 harckocsit, 38 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 45 drónt.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója, és Ihor Terehov, a megyeszékhely, Harkiv polgármestere délután a Telegramon hozták nyilvánosságra, hogy az orosz hadsereg újabb csapást mért Ukrajna második legnagyobb városára, az előzetes információk szerint irányított légibombákkal. Az eddigi adatok szerint öt helyi lakos sebesült meg.

Az ukrán katonai hírszerzésnél és az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) közölték, hogy péntekre virradó éjjel közösen dróncsapásokat mértek számos katonai létesítményre az oroszországi Novorosszijszkban, és a Krím félszigeti Szevasztopolban. Hozzátették, hogy a művelet célpontjai az orosz fekete-tengeri flotta hajói és egyéb vízi járművei voltak bázisaikon, de más objektumokat is eltaláltak.

Kiszélesítette a frontvonalat az orosz hadsereg Ukrajnában. A hosszú szakasz védelme hatalmas nyomás alá helyezi az ukránokat, akik kénytelenek egyre több tartalékost bevetni. A Vovocsanszk környéki előrenyomulással Moszkvának az a célja, hogy kialakítson egy ütközőzónát. Az ukránok közben dróntámadásokkal próbálnak válaszolni: egyetlen éjszaka alatt több mint száz drónt indítottak orosz területekre.

Kamikaze drón csapódott egy olajfinomítóba Oroszországban. Az ukrán támadást követően a létesítmény kigyulladt, a lángokat azonban rövidesen eloltották. Az orosz légvédelem és a fekete-tengeri flotta – Moszkva szerint – az éjszaka során több mint száz ukrán drónt és hat vezető nélküli motorcsónakot semmisített meg.

Tűzharc alakult ki az ukrán és az orosz katonák között Vovcsanszknál. Az orosz hadsereg több irányból is támadást indított az ukrán erők ellen.

Kijev szerint csaknem 70 kilométerrel nőtt az a szakasz, ahol védekezésre kényszerülnek.

„Attól tartok, hogy ez az egész csak elterelés. Most Harkivban támadnak minket, aztán más irányból törnek majd ránk minden erejükkel. Pokrovszknál vagy Donyecknél sem könnyebb a helyzet, mint itt. Még jobban kell figyelnünk, vagy elveszíthetjük Donyecket” – értékelte a helyzetet egy ukrán katona.

A legádázabb harcok Vovcsanszkban dúlnak.

Az orosz határ közelében fekvő várost csütörtökön teljesen kiürítették az ukrán hatóságok. Sokan azonban még úgysem hagyták el otthonaikat, hogy napok óta folyamatosak a bombázások. Az utolsó lakókat rendőrök kísérték biztonságba.

„A várost folyamatosan ágyúzzák. Több mint húsz találat érte a települést csak tegnap. Veszélyes itt maradni” – értékelte a helyzetet Olekszij Harkivszkij, Vovcsanszk város rendőrfőnöke.

Romos épületek, becsapódások miatt keletkezett kráterek – ilyen nyomokat hagytak Harkiv megyében az elmúlt napok ütközetei. Habár az orosz haderő jelentős előrehaladást ért el a front északi részén, a NATO európai főparancsnoka szerint a teljes áttörésig nem juthatnak el.

„Az oroszoknak nincs meg a fölényük ahhoz, hogy áttörést érjenek el. Szerintünk nem tudják megfelelő módon összehangolni a műveleteiket. Arra képesek, hogy helyi szinten előrehaladást érjenek el, ezt láthatjuk is, de veszteségeik is vannak” – mondta Christopher Cavoli, a NATO európai erőinek főparancsnoka.

Az orosz hadsereg jelenleg nem Harkiv elfoglalására törekszik, hanem egy ütközőzónát szeretne létrehozni

az ukrán fél által lőtt orosz régiók védelmében – erről már Vlagyimir Putyin beszélt kínai látogatásának második napján.

„Ahogy már korábban is mondtam, ha az ukránok támadásai folytatódnak, akkor kénytelenek leszünk létrehozni egy biztonsági zónát. Ezen dolgozunk” – számolt be terveiről Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy legitim elnök marad-e Volodimir Zelenszkij, miután május 21-én lejár a mandátuma, Putyin azt mondta, hogy erre elsősorban Ukrajna alkotmánybíróságának, valamint politikai és jogi rendszerének kell választ adnia. Megjegyezte azonban, hogy Oroszország számára nem mindegy, kivel írhat alá fontos egyezményeket. Megerősítette, hogy kész a megállapodásra, de felhívta a figyelmet arra is, hogy

Kijev és a Nyugat nem diktálhatja Moszkvának a béketárgyalások feltételeit.

Ha Ukrajna elegendő nyugati légvédelmi rendszerrel rendelkezett volna, az orosz csapatok nem tudták volna megrohamozni a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a két ország közti államhatáron benyomulva – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben pénteken újságíróknak nyilatkozva.

Az államfő nehezményezte, hogy Ukrajna partnerei „nyolc hónapos szünetet tartottak” a döntésük meghozatalában az új fegyverek átadásáról. „Az orosz erők olyan távolságban vannak, ahonnan előnnyel rendelkeznek velünk szemben, ahonnan légibombákat és tüzérséget vethetnek be ellenünk” – szögezte le az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint.

Hangsúlyozta, hogy a „betonnal megerősített védelmi vonalakat” viszont az orosz csapatok Harkiv megyében nem érték el. Kijelentette, hogy az ukrán védelmi erőknek sikerült stabilizálniuk a helyzetet a régió északi részén, ahol az oroszok csupán tíz kilométer mélyen tudtak benyomulni Ukrajnába.

Zelenszkij szerint Ukrajnának nem lehet megtiltani, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat oroszországi területre,

mert ez úgyszintén Ukrajna védekezésének a része, nem pedig egy másik ország elleni támadás. Leszögezte, hogy ezeket a csapásokat a szürke zónában hajtják végre, ahonnan az orosz hatóságok kilakoltatták a civileket.

Beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter napokban tett ukrajnai látogatásának céljáról is. Azt mondta, hogy Blinken egyrészt kétmilliárd dolláros segélycsomagot „hozott”, másrészt az Egyesült Államok javaslatait a biztonsági garanciákra.

„A biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezete már létezik” – emelte ki. „Harmadrészben pedig megvitattuk Ukrajna jövőképét a NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban. Az amerikaiak meghallgatták elképzelésünket, elfogadták ezt az információt, és visszajelzéssel tértek vissza” – mondta.

Volodimir Zelenszkij hangot adott meggyőződésének, miszerint Ukrajnának minden esélye megvan arra, hogy nyár elején megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, mert „rengeteg munkát végzett”, és közelebb hozta álláspontját a „nehéz partnerekkel is”.

„Mindent megtettünk annak érdekében, hogy Ukrajnával júniusban megnyíljanak a tárgyalások. Úgy gondolom, hogy ma már a nehéz partnerekkel is egyszerűbb lett, aktívan dolgozunk velük” – fogalmazott.

A párizsi olimpia alatti fegyverszünet ötletével kapcsolatban azt mondta, hogy nem igazán érti ezt a kezdeményezést,

mert semmi sem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy közelebb helyezze haditechnikai eszközeit, és újult erővel lendüljön támadásba.

„Már kötöttünk tűzszünetet, de ez nem működik jól ezzel az ellenséggel. A tűzszünet nem akadályozza abban, hogy közelebb mozduljon, majd támadást indítson. Vagyis nem értem a részleteket. Számomra ez egyelőre úgy hangzik, mint egy elhalt történet” – jegyezte meg az ukrán elnök.