A NATO-főtitkár szerint Kijevnek képesnek kell lennie megtámadni Oroszországot

A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például „oroszországi légi bázisokra” – jelentette ki hétfőn a NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően.

„Biztos vagyok benne, ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ” – tette hozzá.

„Eljött az idő, hogy fontolóra vegyük néhány érvényben lévő korlátozás feloldását. Azt látjuk, hogy Harkiv megyében a frontvonal és a határvonal szinte egybeesik, és Ukrajnának nem áll módjában orosz területen lévő katonai célpontokat támadnia” – jelentette ki a főtitkár.

„Ez azt jelenti, hogy az ukránoknak meg van kötve a kezük. Orosz területről támadják őket, és nem képesek válaszlépéseket tenni a fegyverhasználatra vonatkozó, érvényben lévő korlátozások miatt” – tette hozzá.

A főtitkár álláspontját azzal támasztotta alá, hogy az agresszor területén belüli legitim katonai célpontok támadása is az önvédelem része.

Stoltenberg azt is bejelentette, hogy az ukrajnai háború egyike lesz azon három fő témának, amelyeket a NATO-tagállamok a Washingtonban tartandó júliusi csúcson megtárgyalnak majd. Hozzátette: a találkozó során a NATO-nak meg kell mutatnia, hogy a védelmi politikán és a háború elkerülésén dolgozik, egy olyan stratégián, amelyhez be kell vetni a megfelelő erőforrásokat.

Emellett kifejtette, hogy az Ukrajnának szánt katonai segélycsomag késlekedése negatív hatással volt a harcokra, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország rendkívül nehéz helyzetbe fog kerülni, amennyiben nem kap további támogatást légvédelméhez.

„A katonai támogatás 99 százalékát a NATO-tagállamok biztosították, ami lehetővé tette az ukránok számára, hogy felszabadítsák az Oroszország által még a háború kezdetén elfoglalt területek 50 százalékát” – fogalmazott a főtitkár, hozzátéve: elítélendő, hogy az elmúlt hónapokban ígért segélyeket nem szállították le Ukrajnának.

A főtitkár szerint a NATO-nak növelnie kell az Ukrajnának nyújtott katonai segítség irányításában és tervezésében betöltött szerepét, és részt kell vennie az ország hosszú távú pénzügyi támogatásában is.

Stoltenberg jó hírnek nevezte, hogy az észak-atlanti szövetség államai többet terveznek nemzetvédelmükre fordítani ebben a veszélyes világban, amelyben a NATO megmutatta, hogy képes alkalmazkodni és változni.

A főtitkár kiemelte, hogy a NATO 32 tagállama közül 18 már bejelentette, hogy hazai össztermékének (GDP) két százalékát katonai kiadásokra fordítja, egyben reményét fejezte ki, hogy számuk a júliusi csúcsig emelkedni fog.

14-re emelkedett a szombati harkivi légicsapás halálos áldozatainak száma. A délutáni órákban ért találat egy lakberendezési áruházat, amely tele volt vásárlókkal. Az ukrán tűzoltók még vasárnap hajnalban is küzdöttek a lángokkal. Közben a határ túloldaláról, a belgorodi területről is légitámadásokat jelentettek, az orosz beszámolók szerint hárman haltak meg az ukrán rakéták miatt.

Fedezékbe kellett vonulniuk az ukrán hatóságoknak vasárnap hajnalban, miután megszólaltak a légvédelmi szirénák Harkivban. A tűzoltók és rendőrök ekkor már órák óta dolgoztak a város egyik áruházánál, amelyet előző nap ért légicsapás.

Egy térfigyelőkamera meg is örökítette a szombati támadás pillanatait – a videót a harkivi ügyészség tette közzé. A bevásárlóközpont parkolója tele volt. Az épületben nagyjából kétszázan lehettek, amikor becsapódtak a lövedékek.

Az üzletben, a gyúlékony áruk között gyorsan terjedtek a lángok. Ukrán jelentés szerint legkevesebb 12 ember meghalt, további több, mint 40 pedig megsebesült az orosz bombázásban.

„A munkahelyemen voltam, a bútorosztályon, amikor az első lövedék becsapódott. Én és a kollégám leestünk a lábunkról, a földre zuhantunk. Volt egy második találat is, ami után törmelék borított minket. Mindenhol füst volt. Amikor összeszedtük magunkat, elkezdtünk felfelé kúszni a magasabban fekvő területre, ahol volt oxigén. Egy mentőszolgálatos srác, aki éppen a barátnőjével vásárolt, megmentett minket, segített nekünk kijutni az ablakon keresztül”

– emlékezett vissza egy túlélő.

Rakéta csapódott egy lakóházba is az északkelet-ukrajnai nagyváros központjában, tucatnyian megsebesültek. Volodimir Zelenszkij az orosz őrület újabb megnyilvánulásának nevezte a harkivi támadást és ismét segítséget kért a légvédelem megerősítéséhez.

„Természetesen, ha hatékonyabb modern légvédelmi rendszerekkel és repülőgépekkel rendelkeznénk, az orosz légiflotta már ugyanúgy összeomlott volna, mint a fekete-tengeri flottájuk. Az orosz terror pedig egyszerűen lehetetlenné válna. Az orosz harci repülőgépek, rakéták és drónok lelövése az igazi békefenntartó intézkedés”

– fogalmazott az ukrán elnök.

Legkevesebb négy halálos áldozatot követeltek a légitámadások a határ túloldalán is. Orosz jelentések szerint a belgorodi terület felett 15 drónt semmisítettek meg, azonban több lövedék így is lakónegyedekbe csapódott, épületek gyulladt ki.

Vlagyimir Putyin miniszterekkel és védelmi vállalatok vezetőivel tartott megbeszélést a hadiipari fejlesztésekről.

„A legtöbb vállalkozás időben és magas minőségben teljesíti a védelmi megrendeléseket, sőt, számos esetben a tervezettnél is hamarabb. Fontos, hogy tovább növeljük a modern, csúcstechnológiás fegyverek és katonai felszerelések ütemezett szállítását”

– mondta az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin kiemelte, hogy a háború kezdete óta hétszeresére növelték a katonai járművek gyártását, 14-szeresére a lőszergyártást, rakétákból és tüzérségi fegyverekből pedig 22-szer több készül.

Két civil életét vesztette és öten megsebesültek hétfőn egy orosz rakétacsapásban a dél-ukrajnai Mikolajiv régióban – közölték a helyi katasztrófavédelmi szolgálatok.

„A délutáni órákban egy rakétacsapás következtében Sznihurivka településén kigyulladt egy kávézó, egy autószerelő és egy autógumi-javító műhely, és a lökéshullám károkat okozott egy önkiszolgáló autómosóban is” – ismertette a hatóság Telegram-oldalán. „Két ember holttestét találták meg a romok eltakarítása során” – írták.

Egy ember életét vesztette, és tízen megsebesültek az északkelet-ukrajnai Harkiv városát ért légicsapásban – tájékoztatott az azonos nevű megye kormányzója, Oleh Szinyehubov Telegram-oldalán. Mint mondta, „egy polgári vállalkozás” termelőüzemében keletkeztek károk egy siklóbomba becsapódása következtében.

Az ukrán hírszerzés a nap folyamán arról is beszámolt, hogy mélyen Oroszország területén belül vasárnap sikerült dróntámadást mérni egy nagy hatósugarú radarra. A tájékoztatás szerint egy héten belül ez már a második ilyen jellegű támadás volt az ukrán csapatmozgások megfigyelését szolgáló orosz katonai infrastruktúra ellen.

Az ukrán hírszerzés szerint egy Voronyezs M típusú radarról van szó az Orenburgi régióbeli Orszk város térségében, amely nagyjából 1500 kilométerre található az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött legközelebbi területtől. Azt is megerősítették, hogy egy Voronyezs DM típusú radart május 22-én