Macron: A végsőkig kell segíteni Ukrajnát

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap óva intett attól, hogy felhagyjanak Ukrajna katonai támogatásával. A francia elnök úgy fogalmazott: Ukrajnát „felszerelik, elkísérik, kiképezik és felkészülnek minden forgatókönyvre”.

„Ma a béke oldalán állni, annyit jelent, mint érvényt szerezni a jognak. A béke nem kapituláció. A béke nem jelenti az elvek feladását” – hangoztatta Emmanuel Macron, akit háromnapos németországi látogatásának kezdőnapján Frank-Walter Steinmeier német államfő fogadott Berlinben.

„A béke azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni egy országnak arra, hogy megvédhesse határait és szuverenitását” –

jelentette ki Marcon hozzátéve, hogy egyebek között erről is szó esik majd a bilaterális védelmi- és biztonsági tanács keddi ülésén. Mint mondta, a tanácskozáson hangsúlyozni fogják, hogy „a végsőkig” segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy ellenállást tanúsítson.

Úgy fogalmazott, hogy Ukrajnát „felszerelik, elkísérik, kiképezik és felkészülnek minden forgatókönyvre, hogy tartós békét lehessen felépíteni, tehát egy olyan békét, amelyet a nemzetközi jog is tiszteletben tart”.

Frank-Walter Steinmeier szintén úgy vélekedett, hogy nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával.

Olaf Scholz német kancellár a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „imperialista álmaiért” a számos ukrajnai áldozat mellett havonta 24 ezer orosz katona sebesül meg vagy veszti életét. Legutóbb 24 éve tett francia elnök hivatalos államfői látogatást Németországban. Macront felesége, Brigitte kísérte el Berlinbe.

A német kancellár  eközben elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen.

Olaf Scholz erről egy Berlinben rendezett civil fórumon beszélt vasárnap. Mint mondta, a német fegyverszállítmányokra vonatkozóan „világos, működő szabályok vannak, amelyekben megállapodtak Ukrajnával”. „Legalábbis ez a feltételezésem” – tette hozzá. A német politikus hangsúlyozta, hogy Ukrajna-politikájának célja „elejét venni annak, hogy a mostaniból még nagyobb háború legyen”.

Az Ukrajna védelmi harcához küldött német fegyverek is az eszkaláció, vagyis a NATO és Oroszország konfrontációjának megelőzésére szolgálnak szerinte.

Németország eddigi katonai segélyeit ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az általa átadott fegyvereket a kijevi vezetés nem vetheti be Oroszország területe ellen.

Az egyre nehezebbé váló ukrán katonai helyzetre tekintettel azonban a berlini kormánykoalícióban résztvevő Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel. Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná.

„Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben” – húzta alá azt hangoztatva, hogy a nemzetközi jog lehetővé teszi egy megtámadott országnak, hogy az agresszor területén is katonai célpontokat támadjon. Hozzátette: ez részét képezi az önvédelem jogának.

Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) védelmi kérdésekben illetékes szakértője még ennél is továbbment, azt követelve, hogy a nyugati országok vegyék át a légvédelmi feladatokat Ukrajna nyugati része fölött.

„Egy önkéntesekből álló koalíció kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire”

– mondta Kiesewetter a Neuen Osnabrücker Zeitung című lapnak nyilatkozva. Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető volna nyugati csapatok bevetése is Ukrajna területén például olyan területeken, mint a logisztika, műszaki karbantartás, szanitécszolgáltatás és az aknamentesítés.

Scholz mindazonáltal vasárnap leszögezte: a fegyverszállítások tekintetében nem változtat az eddigi feltételeken, hogy ezzel elejét vehesse a konfliktus elmérgesedésének. Berlin eddig 28 milliárd euró értékben ígért, illetve szállított fegyverzetet a kijevi vezetésnek. A kancellár felhívta a figyelmet arra is, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.

A friss hadijelentés szerint elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Beresztove települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és három ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szombaton a donyecki régióban lévő Arhangelszke bevételéről tett bejelentést. A Moszkvában kiadott vasárnapi hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1600 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett hét lőszerraktárt, kilenc páncélozott harcjárművet, köztük egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy Krab lengyel önjáró, valamint hat amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, öt amerikai ATACMS operatív-taktikai rakétát, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők 32 rakétáját, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 41 drónt.

Szergej Lebegyev, „a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek vasárnap azt mondta, hogy az orosz légierő előző éjjel katonai és energetikai létesítményekre mért csapássorozatot a Hmelnyickij megyei Sztarokonsztantiniv városában, egyebek között arra repülőtérre, amelyet amerikai F-16-os vadászgépek fogadására készítettek fel.

Támadás érte a helyi lőteret is, ahol az ellenállás szerint mozgósított ukrán katonákat képeznek ki külföldi haditechnikai eszközök kezelésére. Lebegyev szerint „nagyon erős detonáció” történt a sztarokonsztantinivi elektromos alállomás közelében, és a városban megszűnt az áramszolgáltatás.

Az is mondta, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Pavlogradban egy ATACMS rakétákat tároló raktárt ért két találat.

Az orosz statisztika szerint egyébként meghaladta, a 20 ezret azoknak a katonai speciális gépjárműveknek a száma, amelyeket az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta elvesztettek. Az orosz védelmi minisztérium arról is bejelentést ette, hogy az orosz hadsereg megszervezte a polgári lakosság evakuálását a Harkiv megyei Vovcsankszkból, mert a visszavonuló ukrán erők a lakóházakat lövik.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.