tóth gabi
Meggondolatlan nyilatkozatok növelik a világháború kockázatát.
Egyre több nyilatkozat hangzik el nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről és több uniós tagállam is jelezte, ha Kijev kérné, küldenék a katonákat. Egy amerikai szenátor pedig már arról beszélt, hogy eljöhet az a pillanat, amikor az USA kénytelen lesz beavatkozni.
Három meghatározó nyugati politikus is új szintre emelte a Moszkvának címzett fenyegető üzeneteket. Emmanuel Macron francia elnök, David Cameron brit miniszterelnök és az amerikai képviselőház demokrata párti képviselője, Hakeem Jeffries.
Ahogy korábban írtuk, Emmanuel Macron francia elnök február 26-án, egy Párizsban tartott informális csúcstalálkozón szólt először arról, hogy a jövőben nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába küldése, hogy Oroszország ne nyerhesse meg az ukrajnai háborút. Azóta több uniós tagállam is úgy nyilatkozott, hogy nem zárják ki a belépést a háborúba. Legutóbb Litvánia közölte, továbbra is nyitott szárazföldi csapatok telepítésére Ukrajnában az ukrán katonák kiképzési küldetésének keretében, de Kijev ezt még nem kérte.
A brit külügyminiszter, David Cameron ugyan kizárta angol katonák Ukrajnába küldését, viszont világossá tette, hogy az ukránoknak jogukban áll az általuk szállított fegyverekkel csapást mérni akár a mélységi orosz területekre is. Ez jelentős fordulat ahhoz képest, hogy korábban az Egyesült Államok megtiltotta, hogy a nyugati fegyvereket Oroszország területén belüli célpontok ellen használják. Ilyen megfontolásból Németország máig nem szállította Ukrajnának a tőle kért Taurus rakétákat.
Mióta egyre nyilvánvalóbb, hogy az ukrán csapatok helyzete jelentősen gyengült a fronton, a külföldi, nyugati beavatkozás lehetősége is egyre többször kerül szóba.
Hakeem Jeffries amerikai demokrata kongresszusi frakcióvezető úgy nyilatkozott, Amerika nem hagyhatja, hogy Ukrajna elbukjon. "
Ha ez megtörténik, akkor nagy a valószínűsége, hogy Amerikának bele kell keverednie a konfliktusba, és nemcsak a pénzünkkel, de katonáinkkal is.
A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg legutóbbi, tagállamoknak szóló felszólítása is a háború további folytatását vetíti előre. A főtitkár közölte,
nem baj, ha a saját védelmünkre nem figyelünk, minden fegyvert Ukrajnának kell adni, az összes raktárt söpörjük ki, a készleteket adjuk oda, minden fegyvert Ukrajnának.
Szerdán a Kreml ismételten figyelmeztetett: a NATO-katonák Ukrajnába küldése „rendkívül veszélyes” lenne. Dimitrij Peszkov szóvivő arra utalt, hogy Moszkva figyelemmel kíséri az ukrán elnök honlapján megjelent petíciót, amiben az áll, hogy Ukrajnának fel kell kérnie az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és más országokat, hogy küldjenek csapatokat az orosz invázió leküzdésére.
Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval Békemenetet szervez június 1-jén a Margitszigeti Nagyrétre a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA). "Legyen aznap a Margitsziget szimbolikusan a béke szigete" – tették hozzá a szervezők. Közleményük szerint Brüsszel a háborúra készül, a magyar dollárbaloldali politikusok pedig támogatják ebben. "Mi, magyarok a világháborúk borzalmai árán tanultuk meg, hogy a béke és csakis a béke az egyetlen elfogadható álláspont. Magyarország ma a béke szigete. És azt szeretnénk, ha ez így is maradna. Minden békeszerető embert, a menetet szervezők arcaival, szeretettel várunk!" - írták a szervezők.