Nagy az esélye, hogy az USA belekeveredik az ukrán háborúba

Nagyon nagy a valószínűsége, hogy Washingtonnak bele kell keverednie a konfliktusba – mondta egy demokrata politikus. Amerikai katonák szállhatnak szembe az orosz csapatokkal.

Harkiv. Éjszakai orosz rakétatámadásban megrongált járművek a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. április 24-én. Ukrajnai források szerint legalább hat ember megsebesült. MTI/EPA/Szergej Kozlov 

Hakeem Jeffries, a képviselőház demokrata képviselője kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát egy szélesebb körű háború megelőzése érdekében, és az Oroszország elleni harc segítésének késlekedéséért a Republikánus Párton belüli Putyin-párti frakciót tette felelőssé.

 – mondta egy interjúban Jeffries.

Kifejtette, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szovjetunió újjáteremtésére törekszik, és ezzel fenyegeti a NATO-t. Putyin inváziója a szomszédos Georgiában nem állt meg, ahogy a kelet-ukrajnai Krím elfoglalása után sem.

Higgyünk-e abban, hogy ha megengedjük Vlagyimir Putyinnak, hogy sikeres legyen Ukrajnában, akkor megáll ott? Természetesen nem fog – mondta a háborúpárti Jeffries. Hozzátette:

Nem ő az egyetlen politikus a tengerentúlon, aki folytatná a vérontást Európában. 

Korábban  Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója a Financial Timesnak azt mondta, Ukrajna 2025-ben ismét ellentámadásba lendül az orosz–ukrán háborúban. A Fehér Ház tehát a háború további folytatásában érdekelt.

Az európai védelmi iparnak háborús gazdasági üzemmódba kell kapcsolnia, hogy Európa gyorsabban, többet és közösen állítson elő katonai eszközöket Ukrajna azonnali és hosszú távú támogatására – jelentette ki Thierry Breton belső piacért felelős biztos Brüsszelben, az EU-Ukrajna védelmi ipari fórum egynapos ülését követően.

Az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) tájékoztatása szerint Thierry Breton közölte, az EU és Ukrajna közötti védelmi ipari együttműködés megerősítése elengedhetetlen azért, hogy a tagországok hosszú távon is képesek legyenek katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, és jobban tudják fedezni Ukrajna védelmi és ipari szükségleteit.

„Ukrajna iránti elkötelezettségünk és közös törekvésünk, hogy mozgósítsuk az európai ipart a szükséges intézkedések teljesítése érdekében, szilárdabb, mint valaha” – fogalmazott az uniós biztos.

A brüsszeli közlemény szerint az EU-Ukrajna védelmi ipari fórum megnyitja az utat a konkrét kezdeményezések és megállapodások felé. Előmozdítja az ukrán ipar fokozatos integrációját az európai védelmi technológiai és ipari bázisba (EDTIB) – írták.

„Miközben Oroszország továbbra is brutális háborút folytat Ukrajna ellen, az EU elkötelezett amellett, hogy támogassa Ukrajnát bármiben, ami a győzelemhez szükséges rövid és hosszú távon egyaránt” – fogalmaztak.

A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki azt mondta: az ukrán és az uniós védelmi ipar közötti együttműködés megerősítése döntő fontosságú, ugyanis segít Ukrajnának megvédeni magát Oroszország háborújával szemben. „Ez hosszú távon megváltoztathatja a játékszabályokat” – fogalmazott.

Kijelentette: mivel Ukrajnának nincs elégséges légvédelme és tüzérségi lőszere, növelni kell a kapacitásokat, hogy az ígért katonai segítség mihamarabb célba jusson. Az Ukrajna támogatására vonatkozó döntések végrehajtásának elhalasztása következményekkel jár most Ukrajnára, holnap Európára nézve – hívta fel a figyelmet az uniós diplomácia vezetője.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében kijelentette: „ha fenn akarjuk tartani a békét Európában, háborús európai gazdaságra és iparra kell átállnunk, bármilyen ellentmondásosan is hangzik ez. Amit tehetünk, az az agresszív Oroszország elrettentése azáltal, hogy megmutatjuk: Európának megvannak az eszközei ahhoz, hogy megvédje magát”.

Egy közös védelmi ipari tér segítene leküzdeni a meglévő problémákat. Egyetlen ország sem képes ugyanis egyedül segíteni Ukrajnát és megvédeni Európát. Ezt csak közös erőfeszítéssel lehet – tette hozzá az ukrán külügyminiszter az uniós külügyi szolgálat beszámolója szerint.

Az EU továbbra is arra ösztönzi a tagállamokat, hogy több és gyorsabb katonai segítséget nyújtsanak Ukrajnának – tették hozzá.

Oroszország figyelmeztette a moszkvai brit nagykövetet, hogy a brit fegyverrel orosz területre mért ukrán csapásokra válaszul célponttá válhat bármely brit katonai objektum és hadfelszerelés Ukrajna területén, és az ország határain túl is – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.

Az orosz külügyminisztériumba bekéretett misszióvezetőt arra szólították fel, gondolkozzon el, milyen katasztrofális következményekkel járnak elkerülhetetlenül London ellenséges lépései.

A nagykövetnek a moszkvai tájékoztatás szerint felhívták a figyelmét arra, hogy David Cameron brit külügyminiszternek az Oroszországra mérendő csapásokra vonatkozó szavai ellentmondanak London korábbi álláspontjának, miszerint a nagy hatótávolságú rakétákat nem vetik be Oroszország területe ellen.

Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

„A nem hadászati nukleáris erők harci feladatteljesítésére való felkészültségének növelése érdekében a vezérkar megkezdte az előkészületeket a Déli Katonai Körzet rakétaalakulatai (…) hadgyakorlatának megtartására” – áll a sajtóközleményben.

A hadgyakorlatba, amelyet a közeljövőben tartanak meg, a légierőt és a haditengerészetet is bevonják. Célja a moszkvai katonai tárca szerint azon egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, amelyek nem hadászati nukleáris fegyvereket vethetnek be harcászati célból, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.

A tájékoztatásban a tárca rámutatott, hogy

a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá. David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nagyon veszélyes tendenciának nevezte a nyugati politikusok kijelentéseit az ukrán konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetőségéről.

Moszkva 2023-ban taktikai atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. Ez a lépés heves bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

A RIA Novosztyi szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.