Újabb háborús fenyegetés: atomfegyverekkel tart hadgyakorlatot Oroszország

A közeljövőben taktikai atomfegyverekkel tartanak nagyszabású hadgyakorlatot az orosz fegyveres erők - jelentette be az orosz védelmi minisztérium hétfőn. A tárca tájékoztatása szerint a hadgyakorlatot Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el, válaszul "egyes nyugati vezetők Oroszország ellen tett fenyegetései és kijelentései miatt.”

- olvasható a védelmi minisztérium sajtóközleményében, amelyben nem részletezték, hogy pontosan hol és mikor kerül sor a hadgyakorlatra.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője elmondta, hogy a hadgyakorlat célja az orosz állami területi integritásának és szuverenitásának biztosítása, valamint a nukleáris erők reagálási készségének fenntartása. Tájékoztatásban Peszkov közölte, hogy a gyakorlat válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek. 

Noha a Kreml nem részletezte, pontosan milyen provokatív kijelentésekre gondolt, a RIA Novosztyi orosz hírügynökség arra emlékeztetett ennek kapcsán, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá. David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel mérjen csapásokat mélyen Oroszország belsejében.

Nyugati elemzők szerint önmagában semmi rendkívüli nincs abban, hogy Oroszország nukleáris fegyverekkel tart hadgyakorlatot, mivel minden atomhatalom így tesz bizonyos időközönként. Az viszont példa nélkülinek mondható, hogy a Kreml most nyilvánosan bejelentette a dolgot, amit elsősorban információs lépésnek lehet tekinteni, amivel nyomást akar gyakorolni Nyugatra.

Szakértők szerint a beharangozott hadgyakorlatot olyan atomfegyverekkel hajthatják végre, amelyek bevetése korlátozott taktikai célok elérését szolgálja a harctéren. Ezek az eszközön számos úton célba juttathatók: rakétákkal, torpedókkal, bombákkal a tengerről, a szárazföldről és a levegőből. Egyes becslések Oroszország nagyjából kétezer darab ilyen típusú atomfegyverrel rendelkezik, ami nagyjából tízszerese az amerikai készletnek.

Az orosz nukleáris arzenál kapcsán fontos elmondani, hogy tavaly nyáron a Kreml taktikai atomfegyvereket telepített Belaruszba. Ez a lépés heves bírálatokat váltott ki a nyugati vezetők részéről, miközben az Egyesült Államok - a nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében - atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel. 

Vlagyimir Putyin március közepén egy interjúban arról beszélt, hogy Oroszország csak ás kizárólag abban az esetben vetne be atomfegyvereket, ha az orosz államiság léte forogna kockán.

Oroszország figyelmeztette a moszkvai brit nagykövetet, hogy a brit fegyverrel orosz területre mért ukrán csapásokra válaszul célponttá válhat bármely brit katonai objektum és hadfelszerelés Ukrajna területén, és az ország határain túl is – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.

Az orosz külügyminisztériumba bekéretett misszióvezetőt arra szólították fel, gondolkozzon el, milyen katasztrofális következményekkel járnak elkerülhetetlenül London ellenséges lépései.

A nagykövetnek a moszkvai tájékoztatás szerint felhívták a figyelmét arra, hogy David Cameron brit külügyminiszternek az Oroszországra mérendő csapásokra vonatkozó szavai ellentmondanak London korábbi álláspontjának, miszerint a nagy hatótávolságú rakétákat nem vetik be Oroszország területe ellen.

Tovább fokozhatja a feszültséget Emmanuel Macron újabb háborús nyilatkozata. A francia elnök most azt mondta: a gyengeség jele lenne, ha korlátozná magát néhány vörös vonal felállításával. Macron korábban nagy vihart kavart azzal a kijelentésével, hogy nem zárja ki nyugati csapatok küldését Ukrajnába. Elemzők szerint ugyancsak vörös vonalnak számított eddig, hogy a nyugati országok nem engedték meg Ukrajnának, hogy az általuk adott fegyvereket Oroszországban is bevessék. Márpedig a brit külügyminiszter most erre is engedélyt adott. Közben az olasz külügyminiszter határozottan leszögezte: Olaszország nem küld katonákat Ukrajnába.

Lengyelország teljes mellszélességgel kiáll Ukrajna támogatása mellett – erről beszélt Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a BBC Worldnek, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett.

A lapban azt írták, Sikorski hangsúlyozta: Lengyelország semmit sem zár ki, a katonák Ukrajnába küldését sem. A külügyminiszter azt is mondta, hogy Ukrajnának égető szüksége van légelhárító rakétákra, hogy megvédje iparát, erőműveit és infrastruktúráját. Szerinte

„sokkal jobb pénzt költeni Ukrajna védelmére, mint később újjáépíteni”.

Azonban nem a baloldali vezetésű Lengyelország az egyetlen, amely nyugati fellépéssel fenyegeti Oroszországot.

Emmanuel Macron a The Economist című brit lapnak azt mondta, hogy Európa nem maradhat ki az orosz-ukrán háborúból. A francia elnök szerint már nemcsak francia, hanem nyugati csapatokat kellene küldeni Ukrajnába.

Kijev kapva kapott az alkalmon – erről számolt be a Magyar Nemzet egy másik cikkében. Azt írták, Olekszij Goncsarenko, az ukrán parlament vezetőjének helyettese szombaton egy francia hírcsatornának azt mondta:

akár még Ukrajna is kérheti, hogy európai szövetségesei csapatokat küldjenek Ukrajnába, hogy részt vegyenek az Oroszországgal vívott háborúban.

Az olasz külügyminiszter azonban lehűtötte a francia elnök háborús hevületét. Antonio Tajani azt mondta:

„Mindig is hangoztattuk, hogy nem állunk háborúban Oroszországgal, ezért nem küldünk olasz katonákat Ukrajnába harcolni”.

Emmanuel Macron kijelentései a feszültséget növelik, Olaszország közvetlen beavatkozása kizárt az ukrajnai harctéren – erről az olasz védelmi miniszter beszélt a Corriere della Sera című napilapnak szombaton. Guido Crosetto érthetetlennek nevezte Emmanuel Macron szavainak célját és hasznát. Az olasz védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, a feszültség növelése helyett a diplomácia párbeszéd minden lehetséges útját kell keresni.

A brit külügyminiszter viszont nemcsak az évi hárommilliárd fontos (csaknem 1400 milliárd forint) Ukrajnának szánt hadisegély bejelentésével fokozta tovább a feszültséget, hanem azzal is, hogy kijevi látogatásán bejelentette:

London nem tiltja meg, hogy a brit fegyvereket akár oroszországi célpontok ellen is bevessék.

Ezt azért fordulat, mert eddig Kijev nyugati szövetségesei, köztük az Egyesült Államok, megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják, mert féltek az eszkalációtól.

Az Index ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy Cameron megjegyzése éles fordulatot jelent Ukrajna egyik leghűségesebb támogatójának álláspontjában. Azt írták:

a britek meglépték, amitől egész Európa tartott, eszkalálódhat a háború Ukrajnában.

Moszkva nem is ment el szó nélkül a francia és a brit kijelentések mellett. A Kreml szerint Macron elnök kijelentéseit veszélye irányba mutatnak, a brit lépés pedig tovább növeli az ukrajnai konfliktus körüli feszültséget, és veszélyt jelent Európa biztonságára.

Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, azzal, ha a brit rakétákat oroszországi célpontok ellen veti be – jelentette ki Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Horváth József arra figyelmeztetett, hogy ezek a lépések csak még tovább növelik a feszültséget a Nyugat és Oroszország között.

„Figyelnünk kell arra, hogy az oroszok, hogy reagálnak. Az orosz külügyi szóvivő azért keményen jelezte azt, hogy ez, abba az irányba tolja az eseményeket, aminek a végét egy eszkalációs spirál is jelentheti” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette: úgy kockáztat a Nyugat, hogy nem mérik fel, mivel játszanak, mert a fegyveres konfliktus további terjedésének egész Európa látná a kárát. Azt mondta, egy esetleges III. világháború első, pusztító összecsapását itt Európában vívnák meg.

Olaszország nem küld katonákat Ukrajnába – közölte Antonio Tajani külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva Reggio Calabriában. Tajani Emmanuel Macron francia elnök kijelentésére reagált, aki korábban egy lapinterjúban azt mondta, hogy a NATO-nak szárazföldi csapatokat kellene küldenie, ha az oroszok áttörik az ukrán védelmi vonalakat és Kijev segítséget kér a Nyugattól.

„Mindig is hangoztattuk, hogy nem állunk háborúban Oroszországgal, és ezért nem küldünk olasz katonákat Ukrajnába harcolni” – hangsúlyozta Tajani külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, a jobbközép Forza Italia (FI) párt vezetője Reggio Calabria tartományban, újságírói kérdésre válaszolva.

„Megvédjük Ukrajna jogát, hogy független állam legyen. De nem állunk, ismétlem, nem állunk háborúban Oroszországgal”

– tette hozzá Tajani.

Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a Liga párt elnöke az X-en azt írta: „Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében!”

Korábban David Cameron brit külügyminiszter is kizártnak nevezte annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.